Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - NEKROLÓG - Dr. Juhász András, Putz József, Vidó Zoltánné Horváth Emília, Kovács D. Zoltán, Borbély Gábor

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 2. SZ. Nekrológok Dr. Juhász András geológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa életének 82. évében elhunyt A Soproni Egyetemen 1954-ben szerzett bányamérnöki diplomát. A Dorogi-, majd a Borsodi Szénbányászati Tröszt hídrogeológusa, később főgeológusaként évtizedeken át kar­sztokkal, karsztvizekkel foglalkozott, és e tárgykörben szá­mos jelentős tanulmányt publikált. 1961-től a Miskolci Ne­hézipari Egyetem meghívott előadójaként geológus- és bá­nyamérnök hallgatóknak hidrogeológiát oktatott, és 1973­ban címzetes egyetemi docens lett. Aktívan részt vett a Ma­gyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a Magyarhoni Földtani Társulat munkájában. Tevékenységéért Herman Ottó érmet és MTESZ- díjat kapott. Társaságunkban először a Nagy.Miskolc.i Csoport, majd a Borsodi Csoport tagja volt, ahol 1957-ben beválasztották a vezetőségbe. 1964-ben a Karsztvízkutató Szakosztály el­nöke lett, és az 1966-ban ebből alakult Hidrogeológiai Szakosztálynak 1971-ig volt az elnöke. 1968 és 1993 között alelnökként segítette a Borsodi Területi Szervezet munkáját. Putz József oki. mérnök, az Észak-dunántúli VÍZIG egykori igazgatója, életének 81. évében, 2012, augusztus 29-én, elhunyt Diplomájának megszerzése után 1955-ben került a Győri Vízügyi Igazgatósághoz, ahol 1957-ben nevezték ki igazga­tónak, és 22 éven át eredményesen irányította az - 1959-től Észak-Dunántúli-ként ismert - Igazgatóság munkáját. Fiata­los lendületével, munkatársai helyes megválasztásával, hu­mánus gondolkodásmódjával közmegelégedésre látta el fel­adatát. Jelentős érdemeket szerzett a Felső-Dunán levonuló árvizek elleni védekezésben. Irányítása mellett fontos szere­pet kaptak a nemzetközi tevékenységek is. 1979-től - 1992-ben történt nyugdíjazásáig - az OVIBER helyi kirendeltség-vezetőjeként dolgozott. Ebben az időszak­ban fontos nemzetközi dunai munkák kapcsolódtak a nevé­hez. Társaságunk Győri Területi Szervezetének aktív tagja volt. Vidó Zoltánné Horváth Emília aranydiplomás vegyészmérnök, a Fővárosi Csatornázási Müvek ny. osztályvezetője 2013. január 10-én, életének 75. évében elhunyt A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1962-ben szerzett mérnöki, majd 1977-ben környezetvé­delmi szakmérnöki oklevelet. 1994-ben történt nyugdíjba vonulásáig az FCSM kémiai-biológiai laboratóriumában dolgozott, ahol szennyvíztisztítási kísérletekben, a tisztí­tott szennyvizek kémiai vizsgálatában, az ipari üzemek közcsatornába bocsátott szennyvizének ellenőrzésében tevékenykedett laborvezetőként, osztályvezető-helyettes­ként, 1981 -tői pedig osztályvezetőként. Szorgalmas, lelkiismeretes munkájáért több alkalom­mal kapott kitüntetést. Társaságunknak 1974 óta volt a tagja. Kovács D. Zoltán oki. mérnök, az Észak-dunántúli VÍZIG nyugalmazott osz­tályvezetője 2012, szeptember 20-án, életének 66. évében elhunyt Hidrogeológus mérnökként kezdte pályafutását, majd oki. vízellátási-csatornázási szakmérnöki képesítést szerzett. Több mint 40 éven át dolgozott az igazgatóságon különböző beosztásokban. Munkájának nagy részét a vízellátás-csator­názás fejlesztés területi koncepcióinak kidolgozása, vízügyi hatósági munka, a területi víziközmű-fejlesztés szakmai ko­ordinációja, víziközmü pályázatok bírálata képezte. Nagy szaktudású vezető volt, munkáját szakmai elkötelezettség és mély hivatástudat jellemezte. Társaságunk Győri Területi Szervezetének aktív tagja volt. Borbély Gábor aranydiplomás mérnök, a HIDROKOMPLEX Kft. Szakta­nácsadója 2013. január 26-án, életének 86. évében elhunyt A Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben szerzett építő­mérnöki diplomát. Első munkahelye a Földalatti Vasúti Ter­vező Vállalat volt, amely 1954-ben beolvadt az UVATERV­be. 1958-ban került a Vízügyi Tervező Vállalathoz, ahol kez­detben tervező mérnökként, majd osztályvezetőként, később főtechnológusként dolgozott. Feladatai közé tartozott a nagy­marosi vízlépcső, a tiszai vízkivételek, a balatoni partfalak, belvízi szivattyútelepek építéséhez szükséges munkagödrök, talajvíz-süllyesztések tervezése. 1963-1970 között osztályvezetőként irányította a kiskörei vízlépcső általános és kiviteli tervezési feladatait, majd a VIZITERV átalakulásáig tevékeny részese volt a vállalat al­gériai export-munkáinak. Az 1990-ben megalakult HIDROKOMPLEX Kft. magyar­országi és külföldi munkáiban speciális műszaki feladatok­kal (talajvízszint-süllyesztés, nyomáslengés, csőkitámasz­tás, hidraulikai vizsgálatok, erőtani számítások) foglalkozó szakértőként vett részt. Ezek közül kiemelkednek a Nyugat­Balaton-i és a Középnógrád-Mátra-i regionális ivóvíz-ellátó rendszerek, a Csepel-szigeti ivóvíz-kezelőmü, valamint a Dél-pesti, az Észak-pesti és a Budapesti Központi szennyvíztisztító telepek. Széleskörű szakmai tudású, önzetlen barát, kolléga volt, aki a műszaki tudományok mellett nagy érdeklődéssel fordult a művészetekhez is, főként a komoly-zenéhez és az irodalom­hoz. Társaságunknak 1989-től volt tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents