Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Tudományos emlékülés dr. Salamin Pál születésének 100. évfordulója alkalmából

79 Tudományos emlékülés dr. Salamin Pál professzor születésének 100. évfordulója alkalmából Budapest, Műszaki Egyetem, 2013. április 23. Szervezők: BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Magyar Hidrológiai Társaság, Salamin Pál családja. Meghívottak: BME Vízépítési és Vízgazdálkodási- a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék munkatársai Magyar Meteorológiai Társaság Magyar Földrajzi Társaság Magyarhoni Földtani Társulat Magyar Mérnöki Kamara Salamin professzor családja, volt tanítványai, munkatársai, tisztelői, túratársai. Az emlékülés programja: Levezető elnök: Dr. Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár Köszöntő: Dr. Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár Megemlékezések Emlékezés dr. Salamin Pál (1913-1984) születésének századik évfordulóján Dr. Vágás István c. egyetemi tanár Salamin Pál belvízi munkássága Dr. Pálfai Imre ATIVIZIG ny. osztályvezető Salamin Pál a hó és víz professzora Dr. Salamin András oki. építőmérnök Salamin Pál munkásságát bemutató vitrin felavatása (Tanszék, K ép. mf. 12.) Fogadás (Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék „Klimm Mihály" terme (K ép. fszt. 15.) Koszorúzás az emlékülés előtt a Farkasréti temetőben Köszöntő dr. Salamin Pál professzor századik születésnapján Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár. Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tisztelt Elnökség, Tisztelt Család, Tisztelt Megjelentek! Salamin Pál hajdani tanszékvezető professzorunk szüle­tésének századik évfordulójára emlékezni, a professzor urat ez alkalomból ünnepelni gyűltünk ma össze. A szigorú pon­tosságáról ismert professzor centenáriumi megemlékezését szigorú pontossággal születése napján, április 23-án tartva. Legyünk túl a kötelező évszámokon: 1913-ban született (é­desapám 1916-ban, így van szerencsém ismerni ezt a ma már jószerével eltűnt, kiváló magyar generációt), és mér­nökdiplomájának intézményünkben való megszerzését kö­vetően, az Öntözésügyi Hivatalnál eltöltött kezdő évek után 1946-ban, Németh Endre tanszékvezető professzor jóvoltá­ból került a Műegyetemre, annak I. sz. Vízépítéstani Tan­székére. Itt kiváló ütemben halad előre a pályán, 1952-től docens, és abban az évben a műszaki tudományok kandidá­tusa címet is odaítélik neki. 1962-től egyetemi professzor, közben 54 és 57 között dékán-helyettes, azután rövid ideig a II. sz. Vízépítéstani tanszék, majd hosszabb ideig, 1961-66 között az I. sz. tanszék vezetője. 1977-ben vonult nyugdíj­ba, de egészen 1984. évi haláláig rendületlenül aktív szak­mai-tudományos kutató és rendszerező munkát végzett. A soron következő emlékező beszédek bőségesen szólni fognak életpályájáról, szakmai-tudományos eredményeiről, tanszéki, társadalmi és családi életéről. A volt kolléga, a volt tanítvány és az egyik legközelebbi családtag fogja ezt megtenni. Jómagam az utóbbi évtizedben tanszékvezetői hi­vatalomnál fogva számos ilyen alkalommal mondtam be­szédet, azonban mindig olyan személyről, akit személyesen azért - ha rövid ideig is, vagy csak pár alkalomra kiterjedő­en - magam is ismertem. Megtisztelő, hogy szerencsére ez a helyzet Salamin professzorral is. Engedjék meg, hogy most egy ebből eredő, személyes hangot üssek meg! Én 1976-tól 81-ig jártam a Műegyetemre, vízépítő mér­nöki szaktárgyakat csak 78-tól hallgattam. Abban az időben Salamin professzor már keveset tartózkodott a tanszéken ahhoz, hogy akár csak összefuthattam volna vele. De sze­rencsére volt a tanszéken egy kötőcsavar, Kontur Pista, aki elküldött párunkat, tudományosan is érdeklődést mutató, végzés előtt álló diákokat egy Hidrológiai Társaság-beli ér­dekes, általunk addig még soha nem tapasztalt katonás rendben fölépített Salamin-előadásra (a mi az aerális és li­neáris elvű mezőgazdasági vízgazdálkodásról szólt, emlék­szem, kicsit emésztenünk is kellett ezeket a kifejezéseket). Aztán Pista pár hétre rá egyszer csak azt mondja nekem: Já­nos, itt van pár szakmai dia, amit kölcsönkaptam Salamin professzortól, lenne-e kedved visszavinni őket neki? Megis­merkedhetnél az elmúlt évtizedek egy komoly szakmai sze­mélyiségével, ráadásul tudom, hogy te franciás vagy, ő is elsősorban az, így lehet, hogy ez ügyben is tudnátok pár hasznos szót váltani. Mentem, láttam, de rövid távon nem győztem. Hosszú távon persze annál inkább. Kellemes be­szélgetés alakult ki közöttünk, erről-arról kérdezett, aminek nagyon örültem, aztán valahogy az éles szélű kis nyílásokon való kifolyás hidraulikája került szóba, és én - nyeretlen ké­tévesként fölbátorodva - be is dobtam a francia elnevezést: orifice a paroi mince (minsz-nek ejtve). Meitsz\ - jött kapás­ból a kiejtés kiigazítása. Merthogy azt nem lehetett annyi­ban hagyni, merthogy azt csak helyesen szabadott ejteni, különösen egy kezdő fiatalnak] Aztán még jó pár dologról beszélgettünk... A formálódóban lévő francia tudásomat ért lelki attakot azért pár nap alatt sikeresen kihevertem, és ami az egészből végül megmaradt, az nem volt más, mint egész életre szóló, kényesen igényes ügyelés a francia, és minden más idegennyelvi kiejtésemre. Egy év múlva, a félelmetes Rigó utcában a francia nyelvvizsga-bizottság meg is dicsért

Next

/
Thumbnails
Contents