Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 2. szám - Tudományos emlékülés dr. Salamin Pál születésének 100. évfordulója alkalmából
79 Tudományos emlékülés dr. Salamin Pál professzor születésének 100. évfordulója alkalmából Budapest, Műszaki Egyetem, 2013. április 23. Szervezők: BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Magyar Hidrológiai Társaság, Salamin Pál családja. Meghívottak: BME Vízépítési és Vízgazdálkodási- a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék munkatársai Magyar Meteorológiai Társaság Magyar Földrajzi Társaság Magyarhoni Földtani Társulat Magyar Mérnöki Kamara Salamin professzor családja, volt tanítványai, munkatársai, tisztelői, túratársai. Az emlékülés programja: Levezető elnök: Dr. Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár Köszöntő: Dr. Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár Megemlékezések Emlékezés dr. Salamin Pál (1913-1984) születésének századik évfordulóján Dr. Vágás István c. egyetemi tanár Salamin Pál belvízi munkássága Dr. Pálfai Imre ATIVIZIG ny. osztályvezető Salamin Pál a hó és víz professzora Dr. Salamin András oki. építőmérnök Salamin Pál munkásságát bemutató vitrin felavatása (Tanszék, K ép. mf. 12.) Fogadás (Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék „Klimm Mihály" terme (K ép. fszt. 15.) Koszorúzás az emlékülés előtt a Farkasréti temetőben Köszöntő dr. Salamin Pál professzor századik születésnapján Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár. Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tisztelt Elnökség, Tisztelt Család, Tisztelt Megjelentek! Salamin Pál hajdani tanszékvezető professzorunk születésének századik évfordulójára emlékezni, a professzor urat ez alkalomból ünnepelni gyűltünk ma össze. A szigorú pontosságáról ismert professzor centenáriumi megemlékezését szigorú pontossággal születése napján, április 23-án tartva. Legyünk túl a kötelező évszámokon: 1913-ban született (édesapám 1916-ban, így van szerencsém ismerni ezt a ma már jószerével eltűnt, kiváló magyar generációt), és mérnökdiplomájának intézményünkben való megszerzését követően, az Öntözésügyi Hivatalnál eltöltött kezdő évek után 1946-ban, Németh Endre tanszékvezető professzor jóvoltából került a Műegyetemre, annak I. sz. Vízépítéstani Tanszékére. Itt kiváló ütemben halad előre a pályán, 1952-től docens, és abban az évben a műszaki tudományok kandidátusa címet is odaítélik neki. 1962-től egyetemi professzor, közben 54 és 57 között dékán-helyettes, azután rövid ideig a II. sz. Vízépítéstani tanszék, majd hosszabb ideig, 1961-66 között az I. sz. tanszék vezetője. 1977-ben vonult nyugdíjba, de egészen 1984. évi haláláig rendületlenül aktív szakmai-tudományos kutató és rendszerező munkát végzett. A soron következő emlékező beszédek bőségesen szólni fognak életpályájáról, szakmai-tudományos eredményeiről, tanszéki, társadalmi és családi életéről. A volt kolléga, a volt tanítvány és az egyik legközelebbi családtag fogja ezt megtenni. Jómagam az utóbbi évtizedben tanszékvezetői hivatalomnál fogva számos ilyen alkalommal mondtam beszédet, azonban mindig olyan személyről, akit személyesen azért - ha rövid ideig is, vagy csak pár alkalomra kiterjedően - magam is ismertem. Megtisztelő, hogy szerencsére ez a helyzet Salamin professzorral is. Engedjék meg, hogy most egy ebből eredő, személyes hangot üssek meg! Én 1976-tól 81-ig jártam a Műegyetemre, vízépítő mérnöki szaktárgyakat csak 78-tól hallgattam. Abban az időben Salamin professzor már keveset tartózkodott a tanszéken ahhoz, hogy akár csak összefuthattam volna vele. De szerencsére volt a tanszéken egy kötőcsavar, Kontur Pista, aki elküldött párunkat, tudományosan is érdeklődést mutató, végzés előtt álló diákokat egy Hidrológiai Társaság-beli érdekes, általunk addig még soha nem tapasztalt katonás rendben fölépített Salamin-előadásra (a mi az aerális és lineáris elvű mezőgazdasági vízgazdálkodásról szólt, emlékszem, kicsit emésztenünk is kellett ezeket a kifejezéseket). Aztán Pista pár hétre rá egyszer csak azt mondja nekem: János, itt van pár szakmai dia, amit kölcsönkaptam Salamin professzortól, lenne-e kedved visszavinni őket neki? Megismerkedhetnél az elmúlt évtizedek egy komoly szakmai személyiségével, ráadásul tudom, hogy te franciás vagy, ő is elsősorban az, így lehet, hogy ez ügyben is tudnátok pár hasznos szót váltani. Mentem, láttam, de rövid távon nem győztem. Hosszú távon persze annál inkább. Kellemes beszélgetés alakult ki közöttünk, erről-arról kérdezett, aminek nagyon örültem, aztán valahogy az éles szélű kis nyílásokon való kifolyás hidraulikája került szóba, és én - nyeretlen kétévesként fölbátorodva - be is dobtam a francia elnevezést: orifice a paroi mince (minsz-nek ejtve). Meitsz\ - jött kapásból a kiejtés kiigazítása. Merthogy azt nem lehetett annyiban hagyni, merthogy azt csak helyesen szabadott ejteni, különösen egy kezdő fiatalnak] Aztán még jó pár dologról beszélgettünk... A formálódóban lévő francia tudásomat ért lelki attakot azért pár nap alatt sikeresen kihevertem, és ami az egészből végül megmaradt, az nem volt más, mint egész életre szóló, kényesen igényes ügyelés a francia, és minden más idegennyelvi kiejtésemre. Egy év múlva, a félelmetes Rigó utcában a francia nyelvvizsga-bizottság meg is dicsért