Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Kováts Gábor: Sterilen, vagy hatékonyan?

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. gyakorlatának ismeretére, csak az előzőekben vázolt szerke­zeti összetétel biztosíthatja, hogy a magas elméleti tudás vé­gül megfelelő módon kerül a végrehajtó által megvalósítás­ra. Lehet-e újra kubikos réteget nevelni? Természetesen a válasz csak az lehet, nem lehet és nem is kell. Most azonban van egy lehetőség, hogy a vízügyben mégis létrejöjjön egy olyan szakmailag képzett munkásgárda, amelyik megfelelő irányítással képes a védekezés legkiélezettebb helyeztében is helytállni. Mire gondolok? Nyilván arra, hogy a Vízügyi Igazgatóságokhoz a kormányzat jelenlegi programjában több ezer közmunkást rendelt ki. Ha ezek évente rendszere­sen visszajárnának a Vízügyi Igazgatóságokhoz és a vízügyi vezetés anyagi lehetőséget kapna arra, hogy ezen emberek legjavából válogatva kiképezze magának azt a háttér létszá­mot, ami egy ár- és belvízvédekezés törzsgárdáját képezhe­ti, akkor újra létrejönne az a széles alap, ami az ország la­kossága, a gazdaság biztonsága szempontjából nélkülözhe­tetlen. Nem mondom, hogy minden közmunkás erre alkal­mas, de ha minden tizedik az, akkor is elég ember áll ren­delkezésre, és ezzel nem csak a vízügy, hanem az érintett személy is jól jár, hiszen előbb-utóbb segédmunkásból, ki­rendelt emberből a társadalom magasabb szinten megbe­csült értékes embere válhat. Mi szükséges ehhez? Csak any­nyi, hogy a Vízügynek lehetősége legyen ennek a széles ré­tegeknek a válogatásával, bizonyos anyagi és erkölcsi ráfor­dítással, egész konkrétan szakmai gyakorlati képzéssel ki­alakítani azt a létszámot, melyet régebben úgy fogalmaz­tunk, hogy a Vízügynek legyen elég saját embere egy köze­pes árvíz kivédéséhez. Ez a kiképzett létszám, aztán igazán rendkívüli helyzetekben közerővel, honvédséggel és más módon jól kiegészíthető, de meglesz benne az a szakmai is­meret, ami az eredményes tevékenységhez szükséges. Úgy gondolom, ez az elképzelés jól illeszkedik a jelenlegi társa­dalmi, gazdasági folyamatokhoz, politikai elképzelésekhez, és a mai, még meglévő vízügyi kapacitás ilyen módon meg­KOVÁTS GÁBOR növelhető, a mérnököktől a gátőrökön keresztül a betanított munkásokig olyan széles alapokon nyugvó hatékony gárdát lehet létrehozni, mely minden szempontból eredményesen tud a társadalom műszaki érdekeinek megfelelni. Mindezt az EU Víz Keretirányelvnek megfelelő integrált vízgazdálkodás fogalom rendszerébe lehet illeszteni, és most, amikor az új vízi közmű törvény szellemében át kell alakítani ezt a szolgáltatási fajtát, amikor valamit tenni kell a társulatokkal, amikor új hangsúlyt és szervezetet kap a me74zőgazdasági vízgazdálkodás, az öntözés is, itt van az a pillanat, amikor a steril hivatalból újra komplex és hatékony szervezet válhat, hiszen az előbb említett vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek átalakításával, ideértve a települése­ken belüli önkormányzati vízgazdálkodás szereplőit is, itt az ideje, hogy több mint 20 év után a magyar Vízügy hagyo­mányainak és a mai kor követelményének minden szem­pontból megfelelő újra egész Európának példát mutató víz­gazdálkodási szervezetet alakítsunk ki. Magyarázat: kubikos, kubikolással foglalkozó földmun­kás, aki a feldolgozott föld köbmétere után kapja a bért (La­rousse Enciklopédia) A XIX. sz. nagy vasútépítési és vízé­pítési konjunktúrájában alakult ki a magyar falu szegény pa­rasztjaiból a kubikos réteg, akik lényegében mai fogalmaink szerint betanított munkásnak minősültek sok esetben meg­közelítve vagy meghaladva szakmunkások ismeretét, majd a XX. század második felében a földmunkák gépesítése és az építőipar átalakulása kapcsán fokozatosan kiöregedett és eltűnt ez a foglalkozási ág. A XX. sz. magyar irodalmában (Móricz, Tömörkény, Móra Ferenc) gyakran szerepelnek e­zek az emberek, Móricz a vízfogás paraszti mestereinek ne­vezi őket. A kubikos brigád, régi nevén banda nem csak a munkában, de minden egyéb az életükkel járó eseményben is összetartottak, legyen az lakodalom, temetés vagy éppen házépítés. A magyar kubikos nem csak az országon belül, de egész Európában ismert volt, és részt vett a modem köz­lekedés és vízhálózat megépítésében. a Magyar dr., arany-okleveles építőmérnök, ny. vízügyi igazgató, egykori vizmu- es vízügyi epito vallalati főmérnök, Mérnöki Kamarának két választási cikluson át országos elnöke. Sterile or effective hydrologic works? Kováts, G. Klossy Irén alkotása

Next

/
Thumbnails
Contents