Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Scheuer Gyula - Koltai Gabriella - Kele Sándor: A Nyugat-Mecsek-i karsztos hévízek és karsztforrások makro- és mikroelem adottságainak előzetes vizsgálata

27 A Nyugat-Mecsek-i karsztos hévízek és karsztforrások makro- és mikroelem adottságainak előzetes vizsgálata Scheuer Gyula - Koltai Gabriella - Kele Sándor Kivonat: Folytatva a hazai medencealjzati szerkezeti egységekhez kapcsolódó karsztos hévizek és karsztforrások nyomelem vizsgálatát, 201 l-ben mintát vettünk a mecseki szerkezeti egységhez tartozó nyugat-mecseki S3 jelű sikondai hévízkútból, továbbá kiegészítésként a morfológiai tájegységben fakadó nevezetesebb 6 karsztforrásból. A begyűjtött vízmintákból makroelemekre és 32 nyomelemre készültek vizsgálatok. A vizsgálati eredményekből látható, hogy a mecseki szerkezeti egységhez kapcsolódó nyugat-mecseki hegységrészen történt földtörténeti események hatására létrejött mély- és felszíni karsztrendszerekben hazai vonatkozásban egyedinek tekinthető karsztvíz-földtani adottságok alakultak ki. Ezt igazolja, hogy a sikondai hévízben a nyomelemek közül igen jelentősen feldúsult a stroncium (8575 ng/1) és a fluor (4000 ng/1), továbbá egyes fémek (cink, réz) mennyisége is magas, míg a bértartalom alacsony (232 ng/1). A magas fémfeldúsulás a térség vulkánosságához kapcsolódó hidrotermás ércindikációkkal magyarázható. A karsztforrásoknál is kimutathatók egyediségek, amelyek a vízkörforgalmukhoz kapcsolódó áramlási pályáikkal vannak összefüggésben. Kulcsszavak: karsztos hévíz, karsztforrások, makro- és mikroelemek, vízkörforgalom. 1. Bevezetés-előzmények A hazai karsztos hegységekhez kapcsolódó karbonátos kiválások kutatása során a hetvenes évek második felében a szakirodalmi adatok és leírások alapján kerestük fel a nyugat-mecseki karsztforrások környezetében felhalmozódott mésztufa előfordulásokat. Ennek a kutatásnak keretében Schweitzer F.-el a helyszínen tanulmányoztuk többek között a Tettye-i, Melegmány-i és az Anyák kútjai kiválásokat. A megfigyeléseinkről és vizsgálatainkról a Földtani Közlönyben számoltunk be még 1981-ben, amelyben átfogóan ismertettük hegységenként a hazai édesvízi mészkő előfordulásokat (Scheuer Gy.- Schweitzer F. 1981). Már ekkor felfigyeltünk arra, hogy a mészképző nyugatmecseki karsztforrások a többi hegységi karsztforrásnál gazdagabbak kalciumban. Különösen szembetűnő volt a Tettyénél a kis vízhozamoknál kimutatott nagy kalcium (150 mg/l) és relatíve nagyobb oldott sótartalom. Ilyen előzmények után további vízföldtani kutatási lehetőségek adódtak Pécs város építésföldtani térképezésének keretében. Kraft J. közreműködésével a helyszíni bejárások és tapasztalatok alapján állítottuk össze a Pécs környékén keletkezett karbonátos forráslerakódásokról szóló anyagot, amely a Pécsi Műszaki Szemlében jelent meg.(Kraft J.Scheuer Gy - Schweitzer F. 1986). 2010-ben terelődött ismét a figyelem a Mecsek-hegységi mésztufa előfordulásokra és az ezeket felhalmozó karsztforrásokra, Koltai Gabriella mésztufa kutatásának részeként. E vizsgálatoktól függetlenül a külföldi tapasztalatok ismeretében megindult a Kárpát-medence medencealjzati szerkezeti egységeihez kapcsolódó karsztos hévízrendszerek nyomelem kutatása is, ami egyes esetekben kiterjedt a felszíni karsztos területeken kilépő karsztforrások nyomelem vizsgálataira is (Bükk hegység). Ezek eredményeiről több közleményben már beszámoltunk (Dobos l.-Scheuer Gy.-Kele S. 2012, Scheuer Gy. 2011, 2012). Továbbá mintáztuk és vizsgáltuk még a Kárpát-medence körüli (Horvátország, Ausztria, Szlovákia, Románia) mészképző karsztos hideg, hűvös és meleg vizű források nyomelem adottságait is az összehasonlítási lehetőségek biztosítása érdekében. A jelen anyagban a mecseki karsztok karsztosodására és a karsztvizekre vonatkozóan elsősorban Rónaki L. anyagait használtuk fel (Rónaki L. 1967, 1968, 1973, 1995-96, 2011), valamint figyelembe vettük még Pálfy M (1929), Szabó P. Z. (1940, 1953) Venkovics I. (1951, 1954), Wein Gy. (1952) és Moldvai L. (1964) közleményeit is. A sikondai hévízzel kapcsolatban pedig Vitális S. (1933) Papp F. (1957) Hönig Gy. (1962) Korim K. (1977) anyagaikat hasznosítottuk. A földtani felépítéssel és a térség szerkezeti egységeivel összefüggésben és elterjedésükkel kapcsolatosan az irodalomból Vadász E. (1935), Forgó L. et al. (1966), majd Chikán G. et al. (1984) Haas J. et al. (2004, 2010) Bércziné Makk A. (1998, 2004) és Török Á. (1998) anyagait vettük figyelembe. A Mecsek hegységre vonatkozó geofizikai vizsgálatokból pedig Barabás A - Jámbor A -Szénás Gy. (1964) közleményét hasznosítottuk. A morfológiai adottságokkal kapcsolatban figyelembe vettük Ádám L.-Marosi S.-Szilárd J. szerk. megjelent A Dunántúlidombság (Dél-Dunántúl) kiadványban a Nyugat-mecsekre vonatkozó anyagokat is. A napjaink szerkezeti mozgásaira vonatkozóan Tóth L.-Mónus P. szerkesztette 2006-ban kiadott Kárpát-medence földrengés térképét és Zsíros T. et al. által összeállított földrengés katasztert tanulmányoztuk. Nyugat-Mecsek északi mészképző karsztforrások feltüntetésével A nyugat-mecseki karsztrendszerek makro-és mikroelem vizsgálatának alapvető célja a mecseki szerkezeti egységhez kapcsolódó hévíz és karsztvizek adottságainak megismerése volt. Ezen belül a mintavételezés kiterjedt egyrészt a Sikondánál feltárt és 83 éve termelés alatt álló karsztos hévízrendszerre is. A mintavétel 2011-ben az S

3 jelű üzemelő kútnál történt. A nyílt karszt nevezetes karsztforrásaiból pedig Koltai Gabriella vett vízmintákat öt helyen. Ezek a következők: Kánya-forrás, Anyák-kútja, Melegniányi-