Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Nagy Hedvig Éva - Szabó Zsuzsanna - Scheuer Gyula - Szabó Csaba: Az egri gyógyfürdő területén fakadó gyógyforrások és környezetük radioaktivitása

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 2. SZ. Hydrogeology, Taylor &Francis/Balkema, ISBN 978-0-415-428736, p. 264. CSIGE, I. (2005): Szakvélemény az egri Török-fürdő forrásvizeinek várható radontartalom-változásáról a vizek víznyerő helytől kb. 100 m távolságban történő felhasználásakor; a szükséges vízcsere intenzitásának meghatározása egy medencevíz radontartalmának meghatározott érték fölött való tartásához, Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete, Debrecen, p. 12. CSIGE, I. (2008): Radon a természetes és az épített környezetben, Habilitációs disszertáció, Debreceni Egyetem, p. 81. DARBY et al (2004): Radon in homes and risk of lung cancer collaborative analysis of individual data from 13 European case-control studies, BMJ 2005; 330; 223-226. EBAID, Y. Y., EL-MONGY, S. A., ÁLLAM, K. A. (2005): 23

5U-y emission contribution to the 186 keV energy transition of 22

6Ra in environmental samples activity calculations, Int. Congr. Ser. 1276, 409-411. GONDÁRNÉ, S. K., GONDÁR, K., KÖNCZÖL, N., KUN, É., SZÉKVÖLGYI, K., ZACHAR, J. (2011): Az Egri gyógyforrások hidrogeológiai viszonyai, XXIX. Országos Vándorgyűlés, Eger, 2011. július 6-8., dolgozat, ISBN 978-963-8172-28-0 KÁVÁSI, N. (2006): Az évi átlagos radonkoncentráció és a sugárterhelés meghatározása különböző munkaterületeken, doktori disszertáció, Radiokémiai Tanszék, Pannon Egyetem, Veszprém, p. 114. KÖTELES, Gy. (1994): Radon a környezetünkben, Fizikai szemle 1994/6,233-240. NAGY, H. E. (2009): Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata, Diplomadolgozat, ELTE, TTK, Bp, p. 75. NERO, A. V. Jr. (1988): Radon and its decay products in Indoor Air: An overview In Nazaroff, W. W. & Nero, A. V. Jr. Radon and its decay products in indoor air, A Wile-Interscience Publication, John Wiley & Sons, ISBN 0-471-62810-7, p. 517. PANTO, G. & MOLNÁR, J. (1953): Az eger-demjéni mangánérc, MÁFI évi jelentés, 1953,306-323. PAPP, SZ. (1957): Az ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele in: Schulhof, Ö. (szerk.): Magyarország ásvány és gyógyvizei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 566-570. PELIKÁN P. szerk. (2005): A Bükk hegység földtana. - Magyar Állami Földtani Intézet, 1-284, Budapest SUAREZ-NAVARRO, J. A., PUJOL, L. 1. (2004): Determination of potassium concentration in salt water for residual beta radioactivity measurements, Radiation Measurements 38, 145-151. SZABÓ, Zs. (2009): A radon- és toroneloszlás vizsgálata a Zsámbékimedence északkeleti részén, Diplomadolgozat, ELTE, TTK, Budapest, p. 57. TANNER, A. B. (1964): Radon migration in the ground: A review, in The natural radiation environment, J.A.S. Adams and W.M. Lowder eds. Univetrsity of Chicago Press, 161-190. TANNER, A. B. (1980): Radon migration in the ground: supplementary review. In: Nazaroff, W.W. and Nero, A.V.Jr. (1988): Radon and its decay products in indoor air, John Wiley&Sons, New York, p. 518. TÓTH, E., LÁZÁR

, I., SELMECZI, D„ MARX, GY. (1998): Lower cancer risk in medium high radon - Pathology Oncology Research, 4, 2, 125-129. UNSCEAR (2000): Report to the General Assembly. New York.Internetes hivatkozás: NuDat2.5, http://www.nndc.bnl.gov/ nudat2/ A kézirat beérkezett: 2012. december 27-én NAGY HEDVIG ÉVA Okleveles környezetkutató, diplomáját 2009-ben szerezte. 2009-2012 között az ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti Földtudomány Programjának hallgatója, majd doktoijelöltje. Eddigi kutatásait a Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumban végezte. 2012 októberétől az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztályának munkatársa. SZABÓ ZSUZSANNA Okleveles környezetkutató, diplomáját 2009-ben szerezte. 2009-2012 között az ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezetfizika Programjának hallgatója, majd doktoijelöltje. Eddigi kutatásait a Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumban végezte. 2012 szeptemberétől a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Környezetfizikai Laboratóriumának tudományos segédmunkatársa. SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tud. Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledék. SZABÓ CSABA dr., oki, geológus, az ELTE TTK egyetemi docense. Az ELTE TTK, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettani és Geokémiai Tanszékén működő Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium megalapítója. Témavezető. Radioactivity of medicinal springs in Eger (Hungary) Nagy, H. E. - Szabó, Zs. - Scheuer, Gy. - Szabó, Cs. Abstract The elevated level of natural radioactivity (radon) in springs of Eger, NE-Hungary is well known. However, its source is unidentified at present. Since these waters are used for recreation proposes, it is necessary to know the natural radiation levels and their distribution in water, soil, rock and air around these springs. We also aimed to identify the origin of radon. Several different measurements were completed: at the field the soil gas radon concentration, the soil surface radon exhalation and the radon concentration above an indoor pool was determined and in laboratory the radon emanation and the 22

6Ra activity concentration of different soil and rock samples was measured. Water samples were taken from five springs to determine their radon content. The elevated radionuclide presence was highlighted by all of the used methods. Based on our results, the surrounding rocks and clay layers are responsible for the high radon concentration of spring waters. Even so, natural radioactivity levels do not mean a risk for people visiting the bath of Eger for recreation.