Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Nagy Hedvig Éva - Szabó Zsuzsanna - Scheuer Gyula - Szabó Csaba: Az egri gyógyfürdő területén fakadó gyógyforrások és környezetük radioaktivitása

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 2. SZ. téke a mérési időszak 12 órájában és egyik esetben sem mutatott változást, a mérés teljes ideje alatt megközelítőleg konstans volt. Az adatokat összehasonlítva Kávási (2006) passzív nyomdetektorokkal végzett hosszú távú radon-koncentráció méréseinek eredményeivel, azonos tartományon belüli (500-1000 Bq/m

3) radon-koncentráció értékeket kapunk, azonban Kávási mérései során a Török-medence felett nagyobb volt a levegő radon-koncentrációja (741 Bq/ m

3), mint a Tükör-medence felett (553 Bq/m

3), éppen fordítva, mint ahogyan azt a saját vizsgálataink során tapasztaltuk. Szintén a Tükör-medence közelében mért kiemelkedően nagy radon-aktivitáskoncentrációt Csige (2005, 2008) Radamon tipusú légtéri maratottnyom-detektoros radon-detektorral. Eredményei alapján a radonkoncentráció értéke a Török-medence felett 690±30 Bq/m

3, a Tükör-medence felett 1780±80 Bq/m

3 volt. A munkahelyekre vonatkozó határérték Magyarországon 1000 Bq/m

3 évi átlagos radon-koncentrációt engedélyez. Az eredmények alapján hosszú távú mérés elvégzése indokolt, hiszen egyes vizsgálatok során a levegő radon-koncentrációja a Tükör-medence felett megközelítette, sőt meg is haladta a határértéket. m E ? c tt 160.0 140.0 120.0 100.0 80.0 60.0 40.0 20.0 0.0 H rm n n n n * ^vvvvvvvvv ////////// Talajfelszín Rn-exh. 5. ábra: Az Egri Gyógyfürdő területén elvégzett talajgáz radonkoncentráció (8 ponton) és talajfelszín radonexltaláció (7ponton) mérések eredményei Beltéri levegő radonkoncentráció mérés eredményei Laboratóriumi mérések eredményei Vízminták oldott radontartalma Vizsgálataink során hét vízminta (2. ábra) oldott radontartalmát határoztuk meg. 2. táblázat: A 2010. április 25-én (Kis-tükör, Török, József, Bárány, Tükör) és 2011. szeptember 27-én (1. kút és 2/A kút) vett vízminták radon-tartalma /Bq/1) Kis Tükör 117 ± 7 Török 128 ± 7 Szent József 109 ± 7 Bárány 159 ± 9 Tükör 85 ± 6 1. kút 20 ± 2 2/A kút 5,3 ± 0,7 zainak aktivitása 1956. szeptember 5-én 10, 25 mji curie/1 volt. Ivóvizek maximálisan megengedhető oldott radontartalmára vonatkozó előírásokban nagyon nagy különbségek figyelhetők meg a Föld különböző területein. Míg az USAban ez az érték 11 Bq/1, Csehországban, Svédországban, Nagy-Britanniában 100 Bq/1, Finnországban 300 Bq/l-t engedélyeznek. Ezek a határértékek azonban minden esetben lakossági ivóvíz-szolgáltatókra érvényesek. Hazánkban az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről a 201/2001.(X. 25.) Kormányrendelet rendelkezik. Ez alapján az ivóvizek radioaktivitásából származó összes indikatív dózisra vonatkozó határérték 0,10 mSv/év. Ez az érték azonban a trícium, kálium-40, radon és a radon bomlástermékei nélkül értendő. Ivóvizek maximálisan megengedhető oldott radon-tartalmára tehát Magyarországon nincsen vonatkozó jogszabály. Meg kell jegyeznünk, hogy az egri Szent József forrás kifejezetten ivókút, „kis mennyiségű csekély radon tartalmára" a kút mellett lévő tábla is figyelmeztet. Talaj- és kőzetminták ~~

6Ra-aktivitáskoncentrációja A talajfúrásból begyűjtött talaj- és kőzetminták gammaspektroszkópiával meghatározott 22

6Ra-aktivitás-koncentráció eredményeit a 6. ábra mutatja be. Az összes talaj- és kőzetminta 22

6Ra-aktivitás-koncentrációja 20-105 Bq/kg között változott. A talajfúrásból származó minták általában kisebb értékeket mutattak, mint a kőzetminták. Legnagyobb 22

6Ra-aktivitáskoncentrációval a NagyEgedről származó mangános lencséből vett minta (MNL) rendelkezik (105 Bq/kg). Ezen kívül a Tardi Agyagból (TAA) és a riolittufából (EBM) vett minták mutattak a többinél nagyobb értékeket. A magyarországi talajokra vonatkozó átlagos 22

6Ra-aktivitás-koncentráció 33 Bq/kg (Unscear 2000). A vízminták oldott radontartalma 5-160 Bq/1 között változik. Legnagyobb radon-koncentrációval a Bárány forrás rendelkezik. A mérés eredményét az intenzív gázfeláramlás a Tükör-forrás esetében csökkenthétté. A városi kutak (1. és 2/A kutak) sokkal kisebb oldott radon-tartalommal rendelkeznek, mint a forrásvizek (2. táblázat). A forrásvizek oldott "

2

2Rn-aktivitáskoncentrációja Csige István szakvéleménye (Csige, 2005) szerint sem mutat egymáshoz képest nagy eltérést, ez alapján 2005-ben 75-100 Bq/l-es tartományban volt a vízminták radontartalma. Papp 1957-es mérései alapján (Papp 1957) a Török forrás feltörő gázainak aktivitása 1954. szeptember 11-én 13,8 mp curie, a József forrás vizének aktivitása 1955. szeptember 3-án 1,83 mp curie/1, a Tükör-fürdő vízből feláramló gá6. ábra: A vizsgált talaj- és kőzetminták 2'

6Raaktivitáskoncentráció értékei (Az ET FI jelöléssel kezdődő első nyolc minta a talajfúrásból származik, a diagramon feltüntetett többi minta kőzetmintákat jelöl) Talaj- és kőzetminták radon-emanációja Annak ellenére, hogy a kőzetminták rendelkeztek nagyobb 22

6Ra-aktivitás-koncentrációval (6. ábra), a radon-emanáció tekintetében a talajmintákban figyelhetők meg a legnagyobb értékek (7. ábra). Ez a talajok lazább, porózusabb szerkezetének köszönhető, melyből a radon sokkal könnyebben tud kiáramolni, mint tömör kőzetből. A mért értékeket más helyről származó, laboratóriumunkban mért talajminták értékeivel hasonlíthatjuk össze. Egy átlagos magyarországi terület (Zsámbéki-medence) talajaira vonatkozó értékek 1-10 l/(skg) között változnak (Szabó, 2009), a mecseki vöröshomokkő esetében (Kővágószőlős) már 5-36 l/(skg) radon-emanációval számolhatunk (Nagy,