Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Nagy Hedvig Éva - Szabó Zsuzsanna - Scheuer Gyula - Szabó Csaba: Az egri gyógyfürdő területén fakadó gyógyforrások és környezetük radioaktivitása

^JAGY H. É. - SZABÓ ZS. - SCHEUER GY. - SZABÓ CS.: Az egri források radioaktivitása 25 2009). Ebbe a tartományba estek a vizsgált talajminták közül a talaj fúrásokból származó ETF1D és ETF1E minták (80-120 cm, illetve 120-175 cm mélységből), amelyek 15 és 23 l/(skg) közötti radon-emanáció értéket mutatnak. Kőzetminták esetében a mangános lencséből származó minta (MNL) értéke kiemelkedő (17,8 l/(skg)). A többi minta radon-emanációja 1 és 8 l/(skg) között változott. « 2

0-° E J 10.0 i - ^ 1 III 1 <?VW WVV <r ## ^ ^ ^ 7. ábra: A vizsgált talaj- és kőzetminták radon-emanáció értékei (Az ETF1 jelöléssel kezdődő első nyolc minta a talajfúrásból származik, a diagramon feltüntetett többi minta kőzetmintákat jelöl) Diszkusszió és következtetések Az Egri Gyógyfürdő környezetében elvégzett radiometriai méréseink alapján a forrásterület az átlagosnál nagyobb radioaktivitással rendelkezik, ezt a helyszíni és a laboratóriumi vizsgálataink eredményei is megerősítették (4. 5. 6. 7. ábra, 1. 2. táblázat). Ez azonban nem jelent kiemelt kockázatot az egri vizekben fürdőzők, sportolók számára, továbbra is nyugodtan élvezhetik a gyógyvíz jótékony hatását. A mezozoos sasbércen át feltörő langyos vizű források oldott radon-tartalma több esetben meghaladta a 100 Bq/l-t, ami egyes Európai Uniós országokban az ivóvizek maximálisan megengedhető oldott radon-tartalmának felső határa. A forrásvíz kiindulási (a forrás eredésének pontja) és kilépési helye között hosszú utat tehet meg a különböző kőzetekben (és talajokban), és mivel a radon vízben oldódik a különböző kőzetekből, talajokból a forrásvízbe kerülhet. Nemesgáz lévén azonban a radon nem alkot vegyületet, így mozgékonyabb, és olyan vizekben is feldúsulhat, amelyek nem kerülnek közvetlenül kapcsolatba nagyobb aktivitású kőzettel (Baradács 2002). A kőzet-szemcsékben a rádiumatomok különbözőképpen, egyrészt a kőzetszemcsék térfogatában, másrészt a szemcsék felületén helyezkedhetnek el. A kristályrácsban kötött rádiumból keletkező radon csak úgy képes a felszínre vagy a nagyobb földalatti terekbe (pl. barlangokba) jutni, ha ki tud lépni a szilárd anyagból a kristályok és a talaj szemcséinek pórusai közé. Az anyaelem bomlásakor a kristályrácsban keletkező radon legfőképpen visszalökődés által kerülhet a pórustérbe. Ha a pórustér részben vagy teljesen vízzel telített (8. ábra), az már képes elnyelni a radon atom energiáját, emiatt nagyobb valószínűséggel marad a pórusvízben, ahonnan lehetősége nyílik kifelé diffundálni a pórusközi tér levegővel töltött részeibe vagy a vízben maradva, annak áramlásával szállítódik tovább (Tanner 1964, Tanner 1980). A begyűjtött vízminták oldott radontartalmát a mintavételtől számított egy év elteltével ismét megelemeztük, azonban radont már nem tartalmaztak. Ez azt jelzi, hogy a vízben rádium nem, csak radon található, így hiányzott a radonforrás, az első mérés során még benne volt radon elbomlott, de új nem keletkezett. visszalökődés vízfázisba 8. ábra: Visszalökődési jelenségek az anyagokban (a kitöltött fekete kör a rádiumot, a fehér a radont jelöli) (Tanner, 1980 alapján) Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a forrásvíz miközben áthalad a különböző geológiai formációkon (az adott területen: Kiscelli Agyag, Tardi Agyag, Budai Márga, Szépvölgyi Mészkő) radont old magába, de annak anyaelemét, a 22

6Ra-ot viszont nem. A vízzel érintkező geológiai formációk 22

6Ra-aktivitás-koncentráció és radon-emanáció vizsgálata alapján elsősorban a Kiscelli Agyag mangános lencséi és a Tardi Agyag, illetve az ezek mállástermékeként keletkezett talajok lehetnek a vizsgált vizek radontartalmának potenciális forrásai (6. ábra). Pantó és Molnár (1953) megállapította, hogy a Kiscelli Agyagban Eger környéki fúrásokban nagy számban (akár 30) jelentkeznek mangános agyagrétegek, amelyek között vezetőszint nem található, vastagság, kőzettani felépítés és mangántartalom tekintetében is változatosak. Ismert azonban, hogy a vas- és mangán-oxihidroxidok jelentős szerepet játszhatnak a rádium adszorpciójában (Criss et al. 2007). Ilyen esetekben, amikor a 22

6Ra a szemcse felszínén/felületén kötődik meg, kis rádium-tartalom is elég ahhoz, hogy a talajgázban vagy vizekben jelentős radon-koncentráció alakuljon ki (Criss et al. 2007). A helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok eredményei azt sugallják, hogy Eger város forrásvizeinek radontartalmáért nagy valószínűséggel a Tardi Agyag, valamint a Kiscelli Agyagban található mangános agyagrétegek, illetve az ezek mállástermékeként keletkezett talajok rádium-tartalma felelős. Köszönetnyilvánítás Szeretnénk megköszönni Szente Jánosnak és Lörincz Józsefnek az Eger Termál Kft. korábbi igazgatójának és főmérnökének, hogy lehetővé tették számunkra a mérések elvégzését és biztosították a munkához szükséges feltételeket. Köszönjük Szabó Ábel terepen nyújtott segítségét, valamint dr. Jámbor Áron lektori véleményét. Irodalom AGYAGÁSI, D., CORNIDES, I., KLEB, B., PAPP, K., PÉCZELY, GY., SCHEUER, GY., SUBA, J., SUGÁR, I. (1983): Eger gyógyvizei és fürdői, Eger Város Tanácsa V. B. Műszaki Osztálya és a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadása, Eger AGYAGÁSI, D. (1982): Az egri gyógyvizek nyomelemtartalma. - Hidrológiai Tájékoztató 22. évf. 1. 27-30. AUJESZKY, G., KARÁCSONYI, S. & SCHEUER, GY. (1971): Vízföldtani megfigyelések Eger kömyékén.-Hidr. Közlöny 1971/6, 254-260. BARADÁCS, E. (2002): Hévizek és ásványvizek radon- és rádiumtartalma, Doktori disszertáció, Debreceni Egyetem, Debrecen, p. 103. BECKER

, K. (2004): One Century of Radon Therapy. International J. Low Radiation, 1:334-357. COTHERN, C

.R. AND SMITH, J.E. JR., (eds) (1987): Environmental Radon. Plenum Press, New York, p. 378. CRISS, R„ DAVISSON, L„ SURBECK

, H., WINSTON, W. (2007): Isotopic methods, in: Goldscheider, N. & Drew, D. (eds.): Methods in Karst