Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Nagy Hedvig Éva - Szabó Zsuzsanna - Scheuer Gyula - Szabó Csaba: Az egri gyógyfürdő területén fakadó gyógyforrások és környezetük radioaktivitása

^JAGY H. É. - SZABÓ ZS. - SCHEUER GY. - SZABÓ CS.: Az egri források radioaktivitása 23 Manapság a balneológiai terápiák egyre inkább előtérbe kerülnek számos betegség kezelése esetén, mint természetes gyógymódok. Az esetek többségében a feltörő források vízében radon mindig jelen van kisebb, vagy nagyobb menynyiségben, oldott összetevőiktől függetlenül. Ez hatással van a fürdő, illetve a hozzá kapcsolódó légterekben kialakuló radon-koncentrációra. A víz radon tartalmától, a fürdő szellőztető rendszerének sajátságaitól függően számos esetben jelentős radon-koncentrációra lehet számítani (Kávási 2006). Helyszíni beltéri mérés során a Török-fürdő épületében a Török- és a Tükör-medence feletti tér levegőjének radon-koncentrációját vizsgáltuk 2010.04.24. 21:00-tól 25. 9:00-ig, 12 órán keresztül. A méréshez egy RAD7 radon detektort alkalmaztunk. A mérés során nem tartózkodtak vendégek a fürdőben, tehát a mérés zavartalan körülmények között zajlott. Laboratóriumi vizsgálatok ~

2f

l Ra-aktivitáskoncentráció meghatározása A talaj és kőzet minták 22

6Ra-tartalmát gamma-spektroszkópiával határoztuk meg. A mintákat kb. 7 cm átmérőjű alumínium kamrákba helyeztük majd GC1520-7500SL típusú HPGe detektorral legalább 16 óráig mértük. A kapott gamma-spektrumok kiértékeléséhez Camcopr és Spill3 nevű csúcskereső és csúcsillesztő programokat, Monte Carlo szimulációs hatásfok számító programot (mindhárom az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék fejlesztése) és NuDat2.5 intenzitásokat is tartalmazó internetes adatbázist használtunk. A 22

6Ra aktivitás-konentráció becsléséhez annak 186 keV-es saját csúcsát értékeltük ki. Mivel az "

3

5U közel ugyanakkora energiájú gamma-fotonokat bocsát ki, mint a 22

6Ra, ezért Ebaid et al. (2005) által publikált arányt alkalmaztuk számításainkhoz, miszerint a 186 keV-es gamma vonal beütésszámának 58,3 %-a származik a 22

6Ra-tól és 41,7 %-a az 23

5U-től, ha radioaktív egyensúlyt tételezünk fel az 23

SU és a 22<

>Ra között. Radon-emanáció vizsgálata A radon-emanáció a szemcsékből a pórustérbe került radon mennyiségét jelenti, amelynek mérése a radon-exhalációhoz (pórustérből az atmoszférába került radon mennyisége) hasonlóan információt ad a minta radon kibocsátó képességéről. A laboratóriumi levegőn kiszárított mintákat csapokkal rendelkező, kb. 350 cm

3 térfogatú, henger alakú, alumínium kamrákba helyeztük. Legalább három hétig lezárva tartottuk, megvárva a radioaktív egyensúly kialakulását a 22

6Ra és a radon között majd műanyag csövekkel a kamrákhoz csatlakoztattunk egy RAD7 radon detektort és megmértük a maximálisan kialakuló radonkoncentrációt a minta feletti térben. Ebből, a minta tömegéből és a mérési elrendezés geometriájából számítható a radon-emanáció értéke l/(skg) mértékegységben, amely azt jelöli, hogy az adott minta 1 kg-jának szemcséiből hány darab radon atom tud kijutni a pórustérbe 1 másodperc alatt. Oldott radon-tartalom vizsgálata Vízminták oldott radon-tartalmának meghatározásához Tricarb folyadékszcintillációs spektrométert használtunk. A berendezésben két fotoelektron-sokszorozó található egymással szemben, amelyek a fényfelvillanásokat detektálják. A két műszer koincidenciába van kapcsolva, így csak azokat az impulzusokat detektálják, amelyeket mindkettő egyszerre jelez. A jeleket egy analóg-digitál konverter (ADC) alakítja át digitális jellé, majd egy sokcsatornás analizátorra küldi. A gépet bekapcsolása után egy ismert radioaktív izotóppal kalibráltuk. Eredmények In situ mérések eredményei Talajgáz radon-koncentráció és talajfelszín radon-exlialáció mérések eredményei A helyszíni talajgáz radonkoncentráció és talajfelszín radon-exhaláció mérések során tíz mérési pontot jelöltünk ki (3. ábra). Öt mérési pontban mindkét típusú mérést elvégeztük, a másik öt pontban vagy a talajgáz radon-koncentráció, vagy a talaj radon-exhaláció értékét határoztuk meg a talaj nedvességének és a rendelkezésre álló terület nagyságának függvényében (talajgáz radonkoncentrációt csak teljesen száraz területen tudunk (célszerű) mérni, a radon-exhaláció mérésnek pedig nagyobb (kb. 2x2 m) a területigénye). A helyszíni mérések eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Az Egri Gyógyfürdő területén elvégzett talajgáz radonkoncentráció (8 ponton) és talajfelszín radon exhaláció (7 ponton) mérések összesített eredményei Vizsgált paraméter Talajgáz radon-koncentráció Bq)m' Talajfelszín radonexhaláció mBq/m

2s Átlag 70 000 31 Minimum 3 000 7 Maximum 190 000 140 A talajgáz radonkoncentrációjának értéke a vizsgálat során 3000-190 000 Bq/m

3 között változott, átlagos értéke 70 000 Bq/m

3 volt (4. ábra). A helyszíni mérések elvégzésére két egymást követő napon került sor, a meteorológiai paraméterek nagyon hasonlók voltak (száraz, nyári meleg napok), az egyes mérési pontok között tapasztalt akár több nagyságrendbeli radon-koncentráció különbség oka ennek megfelelően geológiai-pedológiai eredetű. Az átlagos talajokra jellemző talajgáz radon-koncentráció értékek a területen mértnél kisebbek, 10 000-60 000 Bq/m

3 között változnak. A nyolc különböző mérési pont (3. ábra) közül három mérési ponton haladta meg a radon-koncentráció értéke az átlagos talajokra jellemző tartományt. Az erre a három pontra vett átlagos radon-koncentráció 161 000 Bq/m

3. Talajfelszín radon-exhalációját hét ponton határoztuk meg (3. ábra), az értékek 7-140 mBq/m~s között változtak, az átlag 31 mBq/m

2s volt, ami beleesik az átlagos talajokra jellemző 10-60 mBq/m

2s-os tartományba (5. ábra). 250000 -, 200 000 150 000 100 000 50 000 0 •ELÉL, <f ,<5° .0° ,<f <f ,o° „<f jä- J> •Á jr Jr jr jr ^r JÍ ."a Jp Jp Jr .to .to <to .to <to .to- to- jS- .iá- jf Jf ^ „^ ^ „^ JL& & ^ ^ v <v "!>' fc- V fc V "6Talajgáz CRn 4. ábra: Az Egri Gyógyfürdő területén elvégzett talajgáz radon-koncentráció (8 ponton) és talajfelszín radonexhaláció (7 ponton) mérések eredményei Beltéri levegő radon-koncentrációjának zavartalan mérésére egy éjszaka állt rendelkezésünkre az után, hogy a vendégek elhagyták a Török-fürdőt. Ez az idő kevés ahhoz, hogy általános következtetést vonjunk le, azonban visszajelzést kaphatunk arról, hogy indokolt-e hosszú távú mérés elvégzése. A Török-medence felett 580±70 Bq/m

3, a Tükörmedence fölött 1000±60 Bq/m

3 volt a radonkoncentráció ér-