Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Fázold Ádám: A vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. Az ipari üzemekből kikerülő szennyezőanyagok minősé gét, amikor még a szennyvíz-kibocsájtók gyakorlatilag tisz y w titatlan szennyvizeket bocsátottak a befogadókba (Hangony, Szinva, Bábony-patakok és Sajó) a 8. ábrán mutatjuk [30] 8. ábra. Észak-magyarország felszíni vizeinek Az 1950-es években megkezdődött ipari fejlesztéssel nem tartott lépést a kötelező szennyvíz-tisztítás. Az új üzemek létesítésénél a tervekből kihúzták a szennyvíz-tisztítókat és a meglévő berendezéseket is hozzá nem értő, többnyire rokkantakkal, öregekkel működtették. A minden tisztítás nélkül kibocsátott szennyvizek Borsodnádasd-Ózd területén a Hangony-patakot, Miskolcon a Szinvát, Sajóbábonyban a Bábony-patakot, és ezeken keresztül a határon már szennyezetten érkező Sajót a Borsodi Vegyi Kombinátból és az Erőműből, valamint a kommunális tisztítókból elfolyó szennyvizekkel együtt, kis vízhozamok esetén gyakorlatilag szennyvíz-elvezető vízfolyássá tették. Az ilyen mértékű vízminőségi probléma - figyelembe véve, hogy a Sajót több üzem is ipari vízellátásra használta - rámutatott arra, hogy országos intézkedés megtételére van szükség. A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja által 1959-ben megrendezett I. Országos Szennyvíz Konferencia - amelyen 6 ország tudományos és műszaki szakemberei vettek részt - a kormányzati szervek számára az elhangzott előadások alapján javaslatokat dolgozott az élővizeink védelmi intézkedéseire. [31] Az itt megfogalmazott ajánlások is eredményezték, hogy a több országban is a szennyezőkkel szemben alkalmazott bírságot hazánkban is bevezették. Szennyvíz-bírság Hazánkban az 1/1961. sz. kormányrendelet alapján az abban felsorolt, határértékeket meghaladó szennyvíz-menynyiségek után kellett szennyvíz-bírságot fizetni, s az 1962. előtt létesült üzemek szennyvíz-bevezetési díjat fizettek. Az 1964. évi IV. törvény ennek végrehajtásáról szóló 32/ 1964. (XII. 13.) Korm. rendelet tovább szigorította a szenynyvíz-bírságot, melynél a befogadóban észlelt káros vonatkozásokat is figyelembe vették. A szennyvíz-bírság rendeletei folyamatosan módosultak és szigorodtak. A kifolyó szennyvizek mérésére koncentrálódtak, és a kiszabható bírság összegét különböző tényezők befolyásolták. Az egyes üzemek szennyvíz-bírságai a milliós nagyságrendeket is elérték, melyek kifizetésének összege az üzemek nyereségét terhelte. A bírságok összegéről igen kevés adat maradt fenn, mert nem voltak publikusak, de emlékszem, minőségét jelentősen terhelő szennyeződések hogy amikor a BVK-nál ez a húszmillió forintot is meghaladta, országosan gazdaságilag is felkeltette a figyelmet. A súlyos szennyvíz-bírság összegek - melynek célja az ösztönzés volt - eredményezték, hogy az üzemek a figyelmet a belső ipari vízgazdálkodás korszerűsítésére, a szennyvizek tisztítására fordítsák. Az 1960-as évek második felétől kezdődtek el tanulmánytervek, majd a kiviteli tervek a kibocsátott szennyvizek minőségének javítására, illetve tisztítására. Első időszakban a kibocsátott szennyező anyagok csökkenése a belső üzemi intézkedések (technológiai változtatások, odafigyelések) eredményei egyes komponensek tekintetében javulást mutattak. Ez az 1969-197l-es bírságolásokban mutatkozik is: Borsod megye Év Bírságolt üzem száma Bírság (EFt) 1969 37 42.119 1970 24 36.772 1971 23 26.515 Meg kell jegyezni viszont azt is, hogy az akkor alkalmazott rendelet viszonylag enyhe előírásai és az üzemek sokszor megtévesztő tevékenységei befolyásolták a bírságok alakulását (pl. kommunális szennyvíz-tisztítókat nem vizsgáltunk). A szennyvíz-bírságos rendelet módosítása és szigorításai jelentősen megnövelték az ellenőrzött szennyvíz-kibocsátók számát, ellenőrzések számát, a szennyezés határértékeit, a szennyvíz-bírságot befolyásoló tényezőket (3/1984. (II.7.) OVH sz. rendelet). 1985-ben már 82 szennyvíz-kibocsátót vizsgáltunk, melyet évente többször is ellenőriztünk. Ezek a Megye Nem BírsáI. fokon kivetett bírságolt golt bírság (EFt) Borsod szennyvíz-kibocsátók száma ipar 4 27 53.735 kommunális 5 20 28.348 mezőgazdasági 1 2.383 Borsod összesen 9 48 84.466 A szervezett vízminőség-védelem első lépéseként megkezdett szennyvíztisztító telepek építése az 1970-es évek elejétől indult gyorsütemű fejlődésnek. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél a lebegőanyag és olajtisztító berendezése épült,