Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Fázold Ádám: A vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében

^ÁZO^^^^^^ízminősé^védelei^ 61 a Borsodi Vegyi Kombinát üzembe helyezte 2x100.000 m es medencéjét, melynek eredményeként a savas-lúgos olajos szennyezései megszűntek, az Észak-magyarországi Vegyi Müvek megoldotta a szennyvizek semlegesítését és szennyvíz-égetőt helyezett üzembe. A Lenin Kohászati Müvek vákuumszűrő berendezés üzembe helyezésével megszüntette a Szinva-patak vasiszaptól származó szennyezését, a „December 4." Drótműveknél megszűnt a savas szennyvíz kibocsátás. Ezzel párhuzamosan az ipari üzemek vízgazdálkodásában is megkezdődött egy korszerűbb folyamat. A városok fejlesztésével viszont a keletkező szennyvizek mennyisége fokozatosan növekedett. Az 1980-as évekre a legtöbb nagyipari üzem korszerű szennyvíztisztító berendezést épített, a városok közül viszont Miskolc szennyvizeinek tisztítása csak mechanikailag oldódott meg. UNDP/WHO Project A megye vízminőség-védelmi tevékenységében külön jelentős feladatot és tevékenységet jelentett az UNDP/WHO (Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja és az Egészségügyi Világszervezet) vízminőség-szabályozási programja. Ez azt jelentette, hogy a Sajó völgyét „Vízminőség-szabályozási Mintaterülef'-ként vizsgáltuk 1972-től 1976 végéig. Ennek célkitűzése volt: - a program alapját képező észlelés és adatgyűjtés; - alapul szolgáljanak vízminőség-javítási beruházásokhoz; - közreműködés a Kormány által előirányzott vízminőségszabályozási beruházások maximális hatékonyságának eléréséhez. <Eniaasf | A program alapját képező vízvizsgálatokat, ezen belül öntisztulási vizsgálatokat végeztünk. Az öntisztulási vizsgálatoknál a Sajó vizének különböző mennyiségi és minőségi értékeiben bekövetkezett változásokat, a lefolyási időt, a kibocsátott szennyvizek és vízkivételi művek, valamint a mellékvízfolyások hatásait figyelembe véve értékeltük az öntisztulási képességet. Ezek alapján készült több intézmény közreműködésével a Vízminőségi modell, mely csak egy része volt a programnak. Külön feladatot jelentett az automatikus vízminőségmérő állomások kiépítése, működtetése, adatfeldolgozása, a rendszer értékelése. [33] A Sajó-folyó öntisztulási mértékének megállapítására 1972, 1973, 1974 években végeztünk a lefolyási sebességgel együtt haladva vizsgálatokat. A vizsgálat célja az volt, hogy megismerjük a folyóban lejátszódó folyamatokat, a beömlő szennyvizeknek a Sajóra gyakorolt hatásait, hogy ezek ismeretében tudományos alapokon legyen meghatározható a folyó terhelhetősége, a szükséges szennyvíz-tisztítások optimális mértéke, valamint ismereteket szerezzünk a szennyezések levonulásának és előrejelzésének valószínűségére. [34] Ez utóbbiaknak különös jelentősége van rendkívüli szennyezések előrejelzésében is, ugyanis több üzem ipari vízigényét közvetlenül a Sajóból biztosítja és szennyvizeit ugyanezen vízfolyásba vezeti vissza. A Sajó vízgazdálkodási rendszere mind az alsó, mind a felső végén nyitott, ami az érkező és tovább adandó vízmennyiség, valamint vízminőség szempontjából meghatározó tényező (9. ábra). [35] H 0rszóghatár(8) HANGONYp. OKU Lázbérci tarozó T Q

pg* -áw

T— 1 JtlMAGYARAZAT• fc Vízfolyás (1) Szennyvíz Devezerés0 /pori viz (3) Ivóvíz fi) Vizhaszn és szennyvizkibccsótó rendszer (5) [T

I l<izmú(6) Tározóm TISZA (1) Stream, (2) A Sajó-víz fjyűjtő rízhasználati rendszarének sémája h'i

'j. 1. Schematical representation of the water uses system in the Sajó catchment Effluent discharge, (3) Industrial water, (4) Domestic water. (3) Water use- and effluent discharging system, (6) Water works, (7) Reservoir, (S) National boundary, (0) Irrigation 9. ábra. A Sajó-vízgyűjtő vízhasználati rendszerének sémája Az egymást követő vízhasználatokra tekintettel a határon érkező alapszennyezettség és a hazai szennyezők hatásainak vizsgálata szempontjából meghatározó tényező a Sajó öntisztuló képessége. Az általunk végzett öntisztulási hossz-szelvény vizsgálatokat Manczak WHO szakértő irányításával [36] egy munkacsoportunk dolgozta fel. [37] Ebből kitűnik, hogy az oxigénfogyasztás (szerves szennyezettség, ligninszulfonsav és BOI

5 értékben) a határon érkező vízben a legnagyobb. A hazai üzemek szennyeződései (/. táblázat) az összes oldott anyag, vas, mangán tekintetében a Borsodnádasd és Ózd szennyezéseit levezető Hangony-patak beömlése után már megmutatkoznak. Az ammóniumion a BVK szennyezéseinél ugrásszerűen emelkedik meg, de az összes oldott anyag szennyezés is jelentősen megmutatkozik. Az oldott oxigénnél a Bódva vízminőségjavító hatását Miskolc város szennyezései ismételten lerontják, mely a torkolatig azután ismételten emelkedik.