Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Fázold Ádám: A vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében

^ÁZOL^^^^Wízminősé^édele^ 59 JELMAGYARAZAT: 1, „Decembert' Drótművek 2, Ózd< Kohászati Müvek j. mi. 4 BVK I. í, ££207, Sátoraljaújhely % Szerencsi Cukorgyár 8, Szerencsi Csokolodégyór Ä So/TSdC/ Ércelökészito 10, Borsadnádasdi Lemezgyár 11, Tiszai Hőerőmű _ 72, Borsodi Hőerőmű 13, Diósgyőri Papírgyár M> Bptoneiemgyór Alsózsolco 15, Eszokmogyaivrszági Vegyi Müvek te, Lenin Kohászati Művek 11, Tiszai Vegyi Kombinat 1S, Cninoin, Miskolc • Hazi-tekáiiás szennyvíztisztítók, 50 m'/napfelett A. MINTAVÉTELI HELYEK IV Miskolci közúti híd V. Msózsolca VI. Kesznyéten II. Sojókazo III.Sojószenfpiter 125.000 m /nap 178.000 mVnap 20t

15 1 10 ÍL, M m; Sajipüspöhinél 15t e •5; 10 • 56. ábra. Borsod megye jelentős szennyvíz-kibocsájtói A határon érkező szerves szennyezettség a Sajó vízminőségében a hazai szakaszon, mint alapszennyezés, végig kimutatható. Az 1960-as években az iparfejlesztéssel egyidejűleg növekedtek a befogadóba bocsátott káros szennyvizek mennyiségei, melyek átlagosan: 1963-64 években 1965-67 években 1968-71 években 200.000 m7nap. Az 1961-1972 években végzett vízvizsgálatok eredményei feldolgozásából [28] a fenol-szennyeződés értékeit emelem ki, amely annak az időnek egyik jellemző szennyező komponense volt. Felszíni vizet használó ivóvízműveknél íz-rontó hatását a klórfenol következtében a lakosság is tapasztalhatta. A Sajó-folyónál a fenolszennyezés növekvő mértékben kimutatható volt, mely az 1966. évtől csökkent és 1969-től gyakorlatilag meg is szűnt. A fenol-tartalom csökkenése az üzemeknél történő gáztüzelésre való áttéréssel függött össze (7. ábra). Egyéb szennyezések tekintetében kiemelendő szennyezés volt az ammónium-ion tartalom, mely a Borsodi Vegyi Kombinátból kiugróan magas értékkel, majd az alsóbb szakaszon Miskolc város tisztítatlan szennyvize következtében szennyezte a Sajót. Éveken keresztül jelentős mennyiségű szabad klór jutott a Sajóba a Borsodi Vegyi Kombinátból, mely átlagosan 100 mg/l felett volt, de nem volt ritka eset, hogy az 1.000 mg/l értékeit is meghaladta. Ezek következtében a Sajó vizében a biológiai szervezetek teljesen elpusztultak, és a természetes tisztulási folyamatok leálltak. A Sajó szennyezettségét és mellékvizeinek (Hódos, Hangony, Szinva) szennyező hatását biológiai vizsgálatok is bizonyították. Amikor a kémiai vizsgálatok kellő mértékben a szennyezést nem támasztották alá, a biológiai vizsgálatok egyértelműen jelezték a szennyeződést. A vegyipari üzemek rendkívül káros toxikus hatásait a biológiai vizsgálatok eredményei igazolták, és ezekből volt megállapítható, hogy a Sajó vize élettelenné vált. [29] Vizsgálataink igazolták, hogy a Sajó-folyó Európa egyik legszennyezettebb - élettelen - vízfolyása. 10 I

5 "S 10 5• 1962 m 1966 1968 WO [év] Miskolc, közúti hídnál 0 20 J > 15S1962 m 1966 m W0 [év] Sajókozánól 2%9 m w m 1968 m[év] Sajószentpéternél 1962 196*1 KesznyétennéI 1970 [év] Puc. Sajó viz átlagos fenolérték változásai 6. H3Menenun cpediieso KOAinecmea (fieno/ia eodu p. Ulaüo Fig. 6. Variations in the average phenole concentration values in lite Sajó River 7. ábra. A Sajó víz átlagos fenol érték változásai