Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem-vizsgálata

5 barlangképződéssel (pl. Beremcndi Kristálybarlang) hidrotermás ásvány kiválásokkal és eseti felszíni édesvízi mészkő-képződéssel. Továbbá valószínűsítem a lemez-tektonikával összefüggésben, hogy a térségben lezajlott neogén alkáli bazalt vulkánossághoz kapcsolódó erőteljes karsztos hidrotermás tevékenység során a mélységi karbonátos kőzetekben nemcsak a köpeny felöl feláramló széndioxidos karsztosodás, hanem ebben még szulfátos oldódásos folyamatok is szerepet játszottak. Ez tételezhető fel többek közt a harkányi gyógyvíz magas szulfid tartalma alapján is. 6. ábra. Áttekintő helyszínrajz Beremend környékéről a nyomelem mintavételi helyek feltüntetésével A. Megsüllyedt löszvidék, B. Holocén Dráva-völgy. 1. Egyházasharaszti hévízkút, 2. Beremendi karsztakna I. Hossz-szelvény, II. Keresztszelvény A Dráva-völgyi barlangi hidrotermás ásványkiválásokról részletes vizsgálat történt pl. a Beremendi Kristálybarlangnál, amelynek eredményeit Vigassy T.-Leél-Ossy Sz.-Demény A. 2010-ben a Földtani Közlönyben tették közzé. E közleményben a hivatkozott szerzők megállapították, hogy a Beremendi Kristálybarlang típusos hidrotermás üregrendszer, és ebben kivételesen gazdag, nagyrészt hidrotermás hatásra keletkezett ásvány- és forma együttes jött létre, így igazolva látom azt a tényt, hogy a neogén lemez-tektonikai széthúzásos riftesedéshez kapcsolódó alkáli bazaltos vulkánosság a térség karsztfejlődésére a hidrotermás karsztos folyamatok beindításával alapvető szerepet játszott. A Dráva-völgy fiatal pliocén-negyedidőszaki lemez-tektonikának és a hévizes karsztrendszer fejlődésének megismeréséhezjelentősen hozzájárult a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat a ma is működő beremendi cementgyárhoz kapcsolódó, geotechnikai, víz és nyersanyag kutatási munkálataival, amelynek eredményeiről korábban több közleményben számoltak be (Deák I. -Karácsonyi S. Scheuer Gy. 1969, Scheuer Gy.-Aujeszky G. -Kraft J. 1986). E kutatások révén vált ismerté többek között, hogy a kistapolcai és a beremendi karsztrög között a széthúzásosriftesedéses folyamatok hatására több mint 400 m mélységű süllyedék alakult ki és a hegység előtere még süllyedő mozgásban van (7-8. ábrák). A 2010-ben kiadott (Haas J. et al.) medencealjzati térkép szerint a karbonátos kőzetfelszín déli-délnyugati irányban meredeken mélybe süllyed, jelezve azt, hogy a Villányi - hegységben felszínen lévő mezozóos karbonátos kőzettestek a Dráva árok kialakulását eredményező lemeztektonikai folyamatok révén árkos süllyedékeket alakítottak ki létrehozva az előtér hévizes karsztrendszerét, amely fejlődésének egy adott szakaszában a térségben a bazalt-vulkánossághoz kapcsolódóan átfejlődött karsztos hidrotermás rendszerbe, amelynek nyomai még lecsengő adottságok mellett a mai hévizes karsztvíznél kimutathatók. ÉÉNy '• DDK Kistapolca Beremend 7. ábra. Geofizikai hossz-szelvény a kistapolcai és beremendi mészkő kibukkanások közötti széthúzásos riftesedéses süllyedékről 1. Kistapolcai mészkő kibukkanás, 2. Beremendi karsztos mészkőtest, 3. Mezozoós karbonátos medence aljzat, 4. Széthúzásos fiatal lemez-tektonikai folyamatok révén keletkezett süllyedék pliocén és negyedidőszaki üledék kitöltéssel, 5. Vetők, 6. Lemeztektonikai mozgásirányok, 7. Karsztos hévízfeláramlás, 8. Kistapolcai hévforrás, 9. Hévízszint, 10. Oldalirányú hévíz-áramlás, 11. Karsztakna hévíz-termeléssel. II. 8. ábra. Keresztszelvény a megsüllyedt löszös terület és a holocén Dráva-völgy között 1. Talaj, 2. Lösz-összlet paleotalajokkal, 3. Dráva öntésiszap, 4. Dráva homokos kavics, 5. Tavi-mocsári összlet helyenként vörösagyag betelepülésekkel, édesvízi mészkővel és lignitcsíkokkal, 6. Karsztosodott kréta időszaki mészkő, 7. Dráva homok, 8. Holtági mocsári és ártéri agyagok, iszapok, 9. Talajvíz. A nyomelemekre vizsgált Villányi karsztos szerkezeti egység karbonátos kőzeteit a recens Duna-völgy keleti peremi részén Nagybaracskánál is feltárták és az itt feltörő magas oldott sótartalmú hévizet hasznosítják. Valószínűsítem, hogy a közeli Dávod községi hévízkút is bár a vízadó réteg miocén konglomerátum (Korim K. 1977) ennek töredezett zónájából kapja vizét, amely összefüggésben van a karsztos víztartó rendszerrel. így a mintavételezés a Villányi egységen belül a neogén és negyedidőszaki lemez-tektonikai folyamatok révén kialakult két önálló morfológiai tájegységre terjedt. Lemez-tektonikai szempontból vizsgálva a Duna-völgyét, egyértelműen megállapítható, hogy mai folyásirányát és völgyét főleg a felső-pleisztocén-holocén, a széthúzásos riftesedésből eredő süllyedő mozgások hozták létre a Dunántúl keleti pereme és a Duna-Tisza közi hátság között. Természetesen a mai riftesedésből eredő süllyedéses folyamatokat megelőzően a neogénben is jelentős elsősorban süllyedéses és nagy mélységre lehatoló lemeztektonikai mozgások történtek és ennek köszönhető, a Duna-völgy nyugati mai peremén kialakult alkáli bazaltvulkánosságot bizonyító bazaltok. így a hazai oldalon Bárnál és már a horvát szakaszon a Duna mellett Kiskőszegnél (Batina) ahol a bazaltot egykor bányászták és a rátelepülő kb. 10 m