Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
1. szám - Fülep Teofil: A 2010. májusi rendkívüli esőzések hatása a Bükk-hegységi Garadna-patak és a Király-kút vízfolyásának planária-faunájára (Platyheleinthes: Tricladia)
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. 2. ábra. A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) 1995/ 2003-es előfordulásai a Garadna patakban (árvíz előtt) 3. ábra. A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) 2010-es előfordulásai a Garadna patakban (árvíz után) Planáriák (Platyhelminthes: Tricladida). Király-kút vízfolyása. Bükk. 2009 10 11 12 13 14 IS 4. ábra. A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) 2009-es előf ordulásai a Király-kút vízf olyás ában ( árvíz elő tt) Planáriák (Platyhelminthes: Tricladida). Király-kút vízfolyása. Bükk, 2010 5. ábra. A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) 2010-es előfordulásai a Király-kút vízfolyásában (árvíz után) Jelmagyarázat: Vízszintes 1- : Mintavételi pontok a forrásrégiótól a torkolatig. Függőleges 1: kevés 1-3 pld./3 perc; 2: közepes 49 pld./3 perc; 3: sok 10 < pld./3 perc • Polycelisfelina • Dugesia gonocephala A Forrás-völgy alján, a szurdok tövében fakadó Királykút vízfolyásából 2003 és 2009 évekből vannak planária-adatok, amelyek a fauna változásaira mutatnak rá (FÜLEP 2010). Az áradások utáni vizsgálatok - a Garadnával ellentétben a planáriák elterjedési területének módosulását jelzik. 2009-ben a gázló/gyaloghíd utáni szakaszon a P.felina nagy populációját találtam (4. ábra 5. mintavételi pont). Az esőzések után a populáció felső elterjedési határa ~130 méterrel lejjebb tolódott, és a Forrás-völgyre eső teljes részén csak elszórtan került elő néhány példány (5. ábra 1-7. mintavételi pontok). A Csanyik-völgyre eső alsó részen a P. felina majdnem mindenhol kimutatható volt, a legnagyobb egyedsűrüséget itt találtam. A D. gonocephala első kimutatott előfordulása az árvíz előtt és után egyaránt a középső jelen van egészen a Szinváig, amit a 2009-ben végzett (kevésbé részletes) vizsgálattal nem találtam ezen a területen (FÜLEP 2010). (5. ábra 7-15. mintavételi pontok) Véleményem szerint a Garadna patak esetében a planáriák elteij edésének nagyfokú változatlanságát az tette lehetővé, hogy a meder a kérdéses részeken kevésbé bevágódó, lapos-partú és mindenhol köves, így az állatok menedéket találhattak az intenzív áramlás idején. A Király-kút vízfolyása esetében a meder felső szakasza azonban bevágódó és agyagos partú, kevésbé köves, így a fokozott vízsebesség jobban lesodorhatta az élőlényeket, ez okozhatta a P. felina populáció szembeötlő lejjebb tolódását. A középső szakaszban a meder U alakú, agyagos, sima falú és meredek partú, árvíz esetén sokkal kevesebb menedékhelyet nyújthat. Az alsó szakaszban a Csanyik-völgyben az iszapos üledék kimosódott a mederből, és az a hegyi patakokra leginkább jellemző köves aljzatúvá vált, kiváló élőhelyet biztosítva a planáriák számára. Jelen tapasztalatok alapján az áradások hatása a planáriák elterjedésére esetleges. Az erőteljes áradások a meredek, agyagos partú, kevésbé kövezett aljzatú vízfolyások esetében lesodró, romboló hatásúak; míg az aljzat átmosásával, az iszapos üledék kihordásával és kövek feltöltésével pedig élőhely létrehozó, építő hatásúak lehetnek a planáriapopulációkra. A laposabb és köves partú és medrü vízfolyások jobban megtartják a planária-populációkat a heves áradások idején. Ez rámutat arra is, hogy a mesterségesen beszűkített, mélyített és sima falú meder természetvédelmi szempontból a planáriák számára sem kedvező. Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutatómunka a TÁMOPA2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 projekt részeként - az Új Magyarország Feji. Terv keretében - az Eur.Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom ÁBRAHÁM, A. - BICZÓK, F. - MEGYERI, J. (1957): Hydrobiologische Untersuchungen am östlichen Teile des Bükk-Gebirges. - Acta Biologica Szegediensis Acta Universitatis Szegediensis 3/1-2: 55-79. ANDRÁSSY, I. (1984): Laposférgek állattörzse-Platyhelminthes. In: MÓCZÁR, L. (szerk.): Állathatározó 1-Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 36-39. FÜLEP, T. (2004): Az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) elteijedésének vizsgálata a Bükk hegységi Garadna patak vízgyűjtőjén. - Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 28: 83-87. FÜLEP, T. (2005): Az örvényférgek (Platyhelminthes: Turbellaria) elteijedésének vizsgálata a Bükk-fennsík térségének vizeiben. - Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 13: 95-107. FÜLEP, T. (2010): A planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) előfordulása a Bükk hegységi Forrás-völgy vízrendszerében. - Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica. 21: 83-90. HARTWICH, H.-J. (1977): Laposférgek törzse-Plathelminthes. In: Urania Állatvilág. Alsóbbrendű állatok- Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 121-167 MÖDLINGER, G. (1943): A hazai örvényférgek gyűjtése és konzerválási módja. - Fragmenta Faunistica Hungarica 6/2: 67-72. PAULS, S. (2004): Ergänzungen zu Reynoldson & Young (2000). - In: HAASE, P. - SUNDERMANN , A.: Standardisierung der Erfassungs- und Auswertungsmethoden von Makrozoobenthosuntersuchungen in Fließgewässem. Abschlussbericht zum LA WA-Projekt O 4.02. REYNOLDSON , T. B. - YOUNG, J. O. (2000): A key to the freshwater triclads of Britain and Ireland with notes on their ecology. - Scientific Publications of Freshwater Biological Association (FBA) 58., The Ferry House, Far Sawrey, Ambleside, Cumbria, 72 pp. SÁSDI, L. (2002): Vízrajzi, vízföldtani viszonyok. - In: BARÁZ, CS. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 155-165 szakaszban a Chinoin üzem melletti gázló/híd. Ettől kezdve Effects of the 2010 year's extraordinary rainfalls on the triclad fauna (Platyhelminthes: Tricladida) in the Garadna stream and Király-kút water flow of the Bükk mountains, Northeastern Hungary (Fiilep , T.) Abstract: There was 3.5 times higher rainfall in Hungary, May 2010, than generally in this period. Extremely flows gone along the streams even to the smaller ones. Dedicated studies were carried out in two sampling areas in the Bükk mountains, where the triclad fauna was known before. The aim of the research was to get information about the effects of devastating flood on the triclad fauna (Platyhelminthes: Tricladida). Distribution was not significantly affected by heavy floods in the Garadna stream. The animals probably found refuge on the brink of the stony bed and stony flat bank. The flood was destructive where Polycelis felina population was drifted down in the incised valley and clayey bank of Király-kút which the water flow was low in refuge. The flood was constructive where sediments were washed out in the lower part of the stream creating stony bed for the triclads. In the aspect of nature conservation that points out that the manmade narrowed bed with smooth wall is not advantageous for the triclads. Keywords: flood, planarian/triclad/Tricladida fauna, distribution, zonation, bed, Bükk mountains.
