Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem-vizsgálata

4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. A földrengés kataszter szerint a Duna-völgy mentén, Komárom és Érd között nagyszámú gyenge és mérsékelt erősségü rengést regisztráltak. Ezek a folyó mentén és ehhez tartozó széles sávban elhelyezkedő környezetben pattantak ki, és számos lakott helyet közvetlenül vagy közvetve érintettek. A kataszterből kigyűjtve a jelentősebbeket az alábbi helyek adhatók meg felsorolás szerűen Komáromtól kezdve: Jobb-part: Ács, Komárom, Süttő, Lábatlan, Esztergom, Leányfalu, Csobánka, Budakeszi, Buda, Budaörs, Törökbálint, Diósd, Érd. A felsorolt helyek közül a legaktívabb lemezmozgásokat Komáromnál észlelték. Balpart: Márianosztra, Nagybörzsöny, Szokolya, Kisoroszi, Nagyoroszi, Vác, Budapest, Dunaharaszti, Taksony, Szigetszentmiklós, Délegyháza, Szigethalom, Ócsa. A fenti felsorolásból megállapítható, hogy a nyomelemekre vizsgált hévízrendszer lemez-tektonikailag aktív térségben helyezkedik el, és ezt a szeizmicitási adottságok egyértelműen visszajelzik. Ezért a hévízrendszer működését napjainkban is az aktív kéregmozgások befolyásolják és alakítják. A fentieket összefoglalva a nyomelemekre vizsgált nagy kiterjedésű hévizes karsztrendszer lemez-tektonikai szempontból az Alcapa-főegység I-hez és ennek déli a dinári részéhez szervesen kapcsolódik és ezen belül a dunántúli-középhegységi egységhez tartozik, annak az északkeleti szárnyán kifejlődve. Ez a térség lemez-tektonikai folyamatok szempontjából nemcsak a harmadidőszakban volt igen aktív, ahol váltakozva hol kompresszív, hol pedig széthúzásos árkos lemez-tektonika zajlott le, ehhez kapcsolódó eseményekkel, pl. többször felújuló vulkánossággal. Ezek a lemez-tektonikai folyamatok a negyedidőszakban is folytatódtak, amelyet a térség mai szeizmicitási adottságai is igazolnak, és érvényesülnek a tágulásos-árkos folyamatok a Duna-völgyében, amelyek a folyóvölgyének fejlődésében aktív szerepet játszottak és ezek napjainkban is érvényesülnek. Sőt a vizsgálatok és megfigyelések azt igazolják, hogy a Duna-völgyének negyedidőszaki fejlődését egészen a déli országhatárig, sőt azon túl is gyakorlatilag a széthúzásos-árokképző folyamatok határozták meg, sőt a mai déli lefutását is az aktív extenzív folyamatok döntően befolyásolták. 2.3. A Villányi karsztos szerkezeti egység lemez-tektonikája és szeizmicitása Az ország déli felén északkelet-délnyugat irányban végig követhető Villány-Bihar-i karsztos szerkezeti egységnek délnyugati részén is a mezozóos karbonátos kőzetekhez kapcsolódva balneológiai szempontból is jelentős hévízrendszer alakult ki, (Harkány) a térségben végbemenő lemez-tektonikai folyamatokkal összefüggésben (3.-4. ábra). szenek földtani helyzete és elterjedése Haas J. et al. nyomán (2010) a különböző karszt-hidrodinamikai rendszerek szerinti bontásban A. Mecseki egység B. Villány-Bihari-egység C. Békés-Kodrui egység. 1. Villányi-egység és Mecseki-egység felszíni karsztos hegységi része,2. Villányi egység fedett mélykarsztos hévízrendszere. 3. Villányi egységen belüli kis karsztos kőzet kibukkanások, egység vizsgált területéről, a mintavételi helyekről és a bazalt előfordulásokról 1. Harkány-fürdő, 2. Egy házasharaszti, 3. Beremendi karsztakna, 4. Nagybaracska, 5. Dávod. a. Bár, b. Kiskőszeg (Batina, Horvátország), C. Báni dombvidéki kibukkanások (Horvátország) A vizsgált karsztos hévizek részben a névadó hegység előterében kialakult Dráva-völgyéhez kapcsolódnak, amelyet a negyedidőszaki széthúzásos, riftesedéses, árkos besüllyedéses lemeztektonikai folyamatok hoztak létre. A drávai árokrendszer fejlődése és mélyülése a térségben lezajlott fúrásos feltárások alapján a felső-pleisztocénben és a holocénben, de napjainkban is (aktív szeizmicitás) mozgásban volt és van. így a Villányi karsztos szerkezeti egység Dráva-völgyéhez kapcsolódó szakaszán a harmad és negyedidőszakban hegységképző és az igen jelentős széthúzásos árkos besüllyedéses lemeztektonikai mozgások zajlottak le, amelyekhez a neogénben alkáli bazaltos vulkánosság is kapcsolódott. Ezt tanúsítják ezek felszíni kibukkanásai Beremendtől délkeletre a határ túloldalán a Dráva-Duna háromszögben kialakult Béli dombvidéken, amelyet ifj. Lóczy L. már 1912-ben részletesen leírt (5-6. ábra). kéről A. Hévizes mélykarszt, B. Villányi-hegység karsztos tápterület. 1. Harkányi hévizes terület, l/a. Kiapadt sikósi hévforrások. E vulkánossághoz kapcsolódó magma tevékenység (4. ábra) a mélyben a karsztos víztartókat is áttörve beindított egy jelentős hidrotermás folyamatot erőteljes hévizes karsztosodással ehhez kapcsolódó oldásos üreg és