Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

88 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. Luo, J., Yin, J., Cai, L„ Zhang, K. and Hyde, KD. (2004): Freshwater fungi in Lake Dianchi, a heavily polluted lake in Yunnan, China.Fungal Diversity 16: 93-112. Metwalli, A. A. & C.A. Shearer (1989): Aquatic Hyphomycete communities in clear-cut and wooded areas of an Illinois stream.- Trans. 111. Acad. Sei. 82: 5-16. Miersch, J., F. Bälocher, I. Bruns, G.-J. Krauss (1997): Effect of cadmium, copper, and zinc on growth and thiol content of aquatic hyphomycetes.- Hydrobiologia 346: 77-84. Pascoal, C., Cássio, F. and Marvanová, L. (2005): Anthropogenic stress may affect aquatic hyphomycete diversity more than leaf decomposition in a low-order stream.-Arch. Hydrobiol. 162: 481-496. Pascoal, C., Pinho, M., Cássio, F. and Gomes, P. (2003): Assessing structural and functional ecosystem condition using leaf breakdown: studies on a polluted river.- Freshw. Biol. 48: 2033-2044. Shearer, C. A. & J. Webster (1985): Aquatic hyphomycete communities in the River Teign. I. Longitudinal distribution patterns.- Trans. Br. Myc. Soc. 84

:489-501. Solé, M., I. Fetzer, R. Wennrich, K.R. Sridhar, H. Harms, G. Krauss (2008): Aquatic hyphomycete communities as potential bioindicators for assessing anthropogenic stress.- Sei. Total. Envir. 389: 557Sridhar, K.R., G. Krauss, F. Bärlocher, R. Wennrich, G.-J. Krauss (2000): Fungal diversity in heavy metal polluted waters in central Germany.- Aquatic Mycology across the Millenium (eds K.D. Hyde, W.H. Ho and S.B. Pointing). - Fungal Diversity 5: 119-129. Suberkropp, K. & M.I. Klug, 1981: Degradation of leaf litter by aquatic hyphomycetes.- In: Wicklow, D. T. and G. C. Carroll(eds.) The fungal ecology, its organization and role in the ecosystem, Marcel Decker, New York, pp. 761-776. Üveges V., Andirkó V., Ács A., Bíró R., Drávecz E., Hajnal É., Havasi M., Hubai K. E., Kacsala I., Kovács K, Kováts N., Kucserka T., Lengyel E., Matulka A., Selmeczy G. B., Stenger-Kovács Cs., Szabó B., Teke G., Vass M., Padisák J. (2011): A vörösiszap katasztrófa hatása a Toma-patak és a Marcal élővilágára, a regeneráció első időszaka.- Economica (in press). Webster, J., 1981: Biology and ecology of aquatic hyphomycetes.- In: Wicklow, D. T. and G. C. Carroll (eds.) The fungal community, its organization and role in the ecosystem, Marcel Decker, New York, pp. 681-692. Wood-Eggenschwiler, S. & F. Bärlocher (1983): Aquatic hyphomycetes in sixteen streams in France, Germany and Switzerland.- Trans. Br. Myc. Soc. 81: 371-379. Abstract: Aquatic hyphomycetes (Ingoldian fungi) play an important processes in streams. Microscopical examinations of foam samples showed a few species of these kind of fungi one month after the red-sludge disaster in 2010, Hungary. The objectives of the present study were to determine: (a) the succession of Ingoldian fungi and their diversities, to compare: (b) aquatic hyphomycete communities on leaf baits at the reference and impacted sites of the Toma-stream. Altogether 26 aquatic hyphomycetes were found to colonize and sporulate on leaves (

Salix alba, Quercus cerris, Fagus sylvatica and Populus nigra). Tricladium species, Heliscus lugdunensis and Tetracladium marchalianum were the most resistant species in the impacted site. Aquatic hyphomycetes were the first biological group which established successfully in the Torna stream after the red sludge disaster. Keywords: aquatic hyphomycetes, Ingoldian fungi, red-sludge, succession, gypsum. Kékalga-izolátumok neurotoxikus hatásainak jellemzése neurofarmakológiai módszerekkel Vehovszky Ágnes, Kovács W. Attila, Szabó Henriette, Győri János, Farkas Anna MTA, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany, Kivonat:Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete algagyüjteményében fenntartott, előzetesen toxikusnak bizonyult Cylindrospermopsis raciborskii (Wolosz.) Seenayya et Subba Raju algatörzseinek kivonatait hasonlítottuk össze puhatestűek (

Lymnaea stagnalis, Helix pomatia) izolált központi idegrendszerén és Helix pomatia izolált szív preparátumán elektrofiziológiai módszerek alkalmazásával. A központi idegrendszer azonosított sejtjein a C. raciborskii ACT 9502 és ACT 9505 vizes kivonatok részben kolinerg (acetilkolin agonista és acetilkolin választ blokkoló antagonista) hatásai arra utalnak, hogy az algamátrix egyes komponensei ismert cianotoxinokhoz (pl. anatoxin-a) hasonlóan nikotinerg acetilkolin receptorokhoz kötődnek. Izolált Helix szív preparátumon az ACT 9505 kivonat (anatoxinhoz szintén hasonlóan) a szívizom membránját ill. az izomzat kontraktilis apparátusának működését feltehetően közvetlenül befolyásolva vált ki kontrakciót. Mind az idegsejtek, mind a szívműködés modulálásában megfigyeltünk továbbá olyan, az acetilkolin illetve anatoxin-a hatásától eltérő változásokat is a balatoni törzsek kivonatai jelenlétében, melyek a fentiektől eltérő, nem-kolinerg támadáspontokat is feltételeznek. Kulcsszavak: Cylindrospermopsis, Helix, Lymnaea, acetilkolin, anatoxin-a Bevezetés Algaközösségek, köztük a prokarióta ciano-baktériumok ("kékalgák") számos, szerkezetileg sokféle és nagy bioaktivitással rendelkező másodlagos anyagcseretermékeket termelhetnek, melyek gazdag táplálékforrást, ugynakkor potenciálisan toxikus fenyegetést is jelenthetnek a környezetükben élő szervezeteknek (Singh és mtsai, 2005; Vasas és mtsai, 2010). A cianobakteriális neurotoxinok specifikus támadáspontja az idegsejtek mebránjának ioncsatornái vagy a neurokémiai csatolás mechanizmusai a központi vagy perifériás idegrendszerben illetve ideg-izom összeköttetésekben (Araoz és mtsai, 2010). A kémialag eddig még nem azonosított neuroaktív metabolitokat tehát az ingerlékeny (idegvagy izom) szöveteken végzett kísérletek során támadáspontjuk szerint jellemezhetjük, így lehetővé válik, hogy az algamátrix egyes neurotoxikus komponenseit funkcionálisan elkülöníthessük egymástól (Van Dolah és Ramsdell 2001). A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai kutatóntézetének munkatársai természetes algavirágzások során számos cianobaktérium faj, köztük a szubtrópusi eredetű Cylindrospermopsis raciborskii (Wolosz.) Seenayya et Subba Raju törzseit izolálták, az izolátumok jelenleg is az intézet algagyűjteményének részét képezik (ACT, Algal Cultures of Tihany). Összehasonlító toxikológiai (in vivo és in vitro) vizsgálatok eredményei alapján feltételezhetjük, hogy a gerinces és gerinctelen mortalitási tesztekben egyaránt toxikusnak bizonyult algaizolátumok hatásai (Hiripi és mtsai, 1998; Farkas és mtsai, 2007) többféle, eltérő hatásmechamizmusokkal működő bioaktiv komponensek összességének tulajdoníthatóak (Antal és mtsai, 2011). Helix pomatia és Lymnaea stagnalis központi idegrendszeren végzett elektrofiziológiai vizsgálatok szerint a C. raciborskii ACT 9502 kivonatokban feltételezhetjük neurotoxikus metabolikus termékek jelenlétét (Kiss és mtsai, 1992). Ugyanakkor más toxikológiai vizsgálatok nem igazolták C. raciborskii ACT 9502 törzs toxikus természetét (Bemard és mtsai, 2003), és analitikai vizsgálatok sem mutatták ki eddig ismert neurotoxikus alkaloidok, anatoxin-a, homo-anatoxina jelenlétét sem (Antal és mtsai, 2011). Mindez felveti egyes balatoni C. raciborskii törzsek (ACT 9502) időszakos - vagy esetleg megszűnt toxintermelésének lehetőségét is. Jelen vizsgálataink során a C. raciborskii ACT 9502 és ACT 9505 izolátumok vizes kivonatainak hatásait Helix pomatia és Lymnaea stagnalis (éti csiga ill. nagy mocsári csiga) azonosított központi neuronjain hasonlítottuk össze. Az ACT 9505 törzs kivonat további neuroaktív tulajdonságainak jellemzésére a Helix pomatia izolált szív preparátumát alkalmaztuk.