Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

82 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. MOR 5,1. táblázat). A kiválasztásban fontos szempont volt, hogy az 1, 2 és 5. számú helyről, ugyancsak Intézetünk szervezésében korábbi vizsgálati eredmények is ismeretesek, amelyek esetleg hosszabb idejű változások felismerésére, értékelésére is lehetőséget adnak (Csuták, 1973; Lien, 1984). A mintavételi helyek jellemzése: MOR 1: A Nagyvasfazék patak gyors folyású szakasza, benne kisebb-nagyobb kövek, a vízsodrás erős, a víz tiszta, emberi szennyező hatás alig éri. MOR 2: Királyrét, a Nagyvasfazék-patak és a Szén-patak összefolyása, a kisvasút végállomása alatt. A vízsodor erős, az aljzat köves. MOR 3: A paphegyi vasúti rakodó alatti hídnál található, a patak gyors folyású, iszapos, a mederben elszórtan nagyobb kövek, egyedül itt jellemző l-l vízinövény a patakban, egyes részek árnyékmentesek. MOR 4: Szokolya alatti, hétvégi házak által szegélyzett szakasz. A patak egyik oldalát a házak, másikat az út határolja. A meder széles, gyors folyású, viszonylag mély, fák szegélyzik. Az aljzat enyhén köves. MOR 5: A kismarosi kisvasúti végállomás előtti híd feletti szakasz. A meder széles, viszonylag mély, fákkal szegélyzett, erősen árnyékos, az aljzat kissé köves. további család: Limoniidae; Tubificidae; Tipulidae; Tabanidae; Rhagionidea. 2. táblázat: A Morgó-patak faunájára új fajok 1. táblázat: Mintavételi helyek és időpontok Helv MOR 1 MOR 2 MOR 3 MOR 4 MOR 5 Tszf. m 334 253 204 151 111 N N 47° N 47" N 47° N47° N 47° 54,201' 53,599• 52,728' 51,486 • 49,751' E E 18° E 18° E 18° E 18° E 19° 57,288' 58,768' 59,317' 01,144' 00,777• 2008 03.06. X X X X X 04.22. X X X X X 05.27. X x X X X 07.15. X X X X X 08.12. X X X X X 09.22. X* X* X* X* X* 10.28. X* X* X* X* X* 12.10. X* X* X* X* X* 2009 02.03. X* X* X* X* X* Vizsgálati módszerek 2008. március és 2009. február között végeztem helyszíni és laboratóriumi vizsgálataimat. Összesen 9 alkalommal vettem zoológiai mintát és ezek közül 6 alkalommal került sor vízkémiai elemzésekre is. A makrogerinctelenek gyűjtése minden alkalommal kétféle módon történt. Először 20 db, kb. ökölnyi nagyságú követ mostam egy műanyag edénybe, majd az átszűrt és a hálóban maradt mintát 85%-os alkoholban tartósítottam. Ezt követően a kb. 5 méteres patakszakasz végiggyűjtöttem (0,5 mm-es lyukbőségű D-keretes kézi-hálóval, élhossz 30 cm). A zoológiai adatok elemzéséhez az R statisztikai programcsomagot, a diverzitás jellemzésére a Shannon-Weaver diverzitási indexet használtam fel (Magurran 1988; Southwood 1987). Ezek kiszámításához a Past programot alkalmaztam (Hammer at al. 2001). Eredmények és diszkusszió 1. Kimutatott gerinctelen taxonok Munkám során, 90 mintából 6535 egyedet gyűjtöttem. Ezek megoszlása: Trichoptera 7 genus, 32 faj; Ephemeroptera 11 genus, 7 faj; Plecoptera-5 genus, 7 faj; Coleoptera-1 fajcsoport, 6 faj; Diptera-Simuliidae-1 genus, 1 fajcsoport, 5 faj; Ceratopogonidae-1 genus, Odonata-1 genus, 2 faj; Crustacea-Gammarus-3 faj; Mollusca-2 genus, 3 faj; Athericidea-1 genus, 1 faj; Neurpotera-1 faj; Megaloptera-1 faj; és 5 Agapetus ochripes, Curtis 183

4 Anabolia furcata Brauer, 185

7 Athripsodes bilineatus (Linnaeus, 1758

) Athripsodes cinereus (Curtis, 1834

) Cyrnus trimaculatus (Curtis, 1834

) Ecclisopteryx dalecarlica Kolenati, 184

8 Ecclisopteryx madida (McLachlan, 1867

) Goera pilosa (Fabricius, 1775

) Halesus tesselatus (Rambur, 1842

) Hydropsyche bulbifera McLachlan, 187

8 Hydropsyche saxonica McLachlan, 188

4 Lepidostoma hirtum (Fabricius, 1775

) Lithax obscurus (Hagen, 1859

) Lype reducta (Hagen, 1868

) Mystacides azureus (Linnaeus, 1761

) Plectrocnemia conspersa (Curtis, 1834

) Potamophylax cingulatus (Stephens, 1834

) Rhyacophila tristis Pictet, 183

4 Silo pallipes (Fabricius, 1781

) Synagapetus mosely Ulmer, 193

8 Tinodes rostocki McLachlan, 187

8 Tinodes unicolor (Pictet, 1834

) Caenis luctuosa (Burmeister, 1839

) Caenis robusta Eaton, 188

4 Epeorus assimilis (Eaton, 1871

) Procloeon bifidum (Bengtsson, 1912

) Elmis maugetii (Latreille, 1802

) Esolus parallelepipedus (P.

J.W.Müller, 1806) Limnius perrisi (Dufour, 1843

) Limnius volckmari (Panzer, 1793

) Oulimnius tuberculatus (P.

J.W.Müller, 1806) Pomatinus substriatus (P.W.J. Müller, 1806) Prosimulium tomosvaryi (Enderlein, 1921

) Simulium (Nevermannia) costatum (Friedrichs, 1920) Simulium (Simulíum) argyreatum (Meigen, 1838) Simulium (Simulium) argyreatum/variegatum Simulium (Simulium) ornatum (Meigen, 1818) Simulium (Simulium) trifasciatum (Curtis, 1839) Calopteryx virgo (Linnaeus, 1758

) Onychogomphus forcipatus (Linnaeus, 1758) Bithynella austriaca (Frauenfeld, 185

7 Lymnea stagnalis (Linné, 1758)

) Atrichops crassipes (Meigen, 1820

) Osmylus fulvicephalus (Scopoli, 1763

) Sialis lutaria (Linnaeus 1758

) Eiseniella tetraedra (Savigny, 1826

) A Morgó-patakból általam kimutatott 118 taxon közül 50, más szerzők korábbi, e patakra vonatkozó munkáiban is szerepelt (Újhelyi, 1969; Csuták, 1973; Lien, 1984; Boncz, 1992; Kriska et al. 2005). A 68 új taxon közül 46 faj új volt a patak faunájára (2. táblázat). 2, Denzitásmintázat Az öt legnagyobb faj- és egyedszámú csoport: Ephemeroptera, Trichoptera, Plecoptera, Simuliidae, Coleoptera. A tegzesek (Trichoptera) átlagos egyedszáma tavasztól nyár elejéig csökken (11,8-4,6), augusztusban újra nagyobb volt (7,7), majd télen érte el a maxiumumát (17-18,9) (1. ábra). Ezt a hazai fajok repülési idejével illetve életmentével magyarázhatjuk. A legnagyobb egyedszámmal előforduló tegzes fajok a Chaetopreyx fusca Brauer, 1857; Ecclisopteryx madida (McLachlan, 1867); Lepidostoma hirtum (Fabricius, 1775); Polycentropus flavomaculatus (Pictet, 1834); Synagapetus mosely Ulmer, 1938 voltak. A Synagapetus mosely a forrás közeli, köves aljzatú mintavételi helyeken tömegesen fordult elő.