Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

83 03.06 04.21 05.27. 07.15. j 08.12 j 09.21 10.2& 2008 06.morc ii.Épr 27 ms. i5.jú 12 aug 22 Kept 28 okt ID dec C3.febr 2. ábra. Plecoptera fajok denzitás mintázata mintavétli időpontok szerint A kérész (Ephemeroptera) fajok átlagos egyedszáma márciusban 44,6 volt. Az érték májusban érte el a maximumát (227,8). A nyári (40,6; 26) és őszi (25,2; 11,4) hónapok alatt folyamatos volt a csökkenés, majd télen kis mértékű egyedszám emelkedés volt megfigyelhető (3. ábra). Mint az előző két rend esetében, itt is a hazai fajok életciklusával magyarázható. A legnagyobb egyedszámmal előforduló fajok: Baetis rhodani (Pictet, 1843); Caenis robusta Eaton, 1884; Ephemera danica Müller, 1764; Ephemerella ignita (Poda, 1761). A Baetis rhodani mind az öt mintavételi helyen, az Ephemerella ignita a MOR 1 kivételével mindenhol tömeges volt. Az Epeorus assimilis (Heptagenidae) és a Procloeon bifidum (Baetidae) csupán a forrás közeli (MOR 1, MOR 2) helyekről kerültek elő. A legtöbb egyedet a MOR 4-en gyűjtöttem. Az Ephemeroptera-kat tekintve a MOR 2 volt a legfajgazdagabb mintavételi hely 1. ábra. Trichoptera fajok denzitás mintázata mintavételi időpontok szerint Az álkérész (Plecoptera) rend fajainak átlagos denzitása márciustól májusig csökkent (13,6-0,8), majd júliusban ismét nagyobb (11,2) volt az egyedszám. Augusztusban feltűnően kis érték (1,2). Októberben érte el a maximumot (31) majd a téli hónapok alatt ismét csökkent a denzitás értéke (19,4-13,6) (2. ábra). Ezt a hazai fajok repülési idejével illetve életmentével magyarázható. Minden mintavételi helyen a legnagyobb egyedszámmal előforduló fajok: Capnia bifrons (Newman, 1839); Leuctra hippopus Kempny, 1899; Nemoura cinerea (Retzius, 1783). A Brachyptera fajok csak a Szokolya feletti, három mintavételi helyről (MOR 13) kerültek elő. Szórványosan fordultak elő a Protonemoura intricata és P. praecox fajok, amelyek csak a MOR 1 és MOR 2 helyekről került elő, kis relatív gyakorisággal Öszszességében mind egyedszám, mind taxonszám tekintetében a felső három mintavételi helyen jóval nagyobb értékeket kaptam, mint lent. (A legnagyobb egyedszámot és a fajszámot a MOR 2 mintavételi helyen tapasztaltam.) D6 máfc 22 ápr 27mái 15 12 aug 22 sept 28 okt icdec C3 f<br 2006 2CC9 3. ábra. Ephemeroptera fajok denzitás mintázata mintavételi időpontok szerint 3. Diverzitásmintázat A legnagyobb faj- és egyedszámmal előforduló 2 rend (Plecoptera, Ephemeroptera) diverzitásmintázatát a széleskörűen használt, ezért más munkákkal való összevetésre alkalmas a Shannon-Weaver (továbbiakban: S-W) diverzitási index-szel jellemeztem (Magurran, 1988). A Plecoptera (álkérész) rend tagjai a MOR 2 mintavételi helyen fordultak elő a legnagyobb diverzitással (0,49). A MOR 4 és MOR 5 mintavételi helyeken a S-W diverzitás jóval kisebb, mint a felsőbb (MOR 1-MOR 3) szakaszokon (0,00 és 0,04) (4. ábra). A MOR 5 mintavételi hely esetén a különbség szignifikáns (t(l)= -2,11; p<0,05). A rend taxonszámai az egyes mintavételi helyeken nagy mértében különböztek. A legmagasabb értéket a MOR 2 mintavételi helyen (2,28) kaptuk. A MOR 4 (0,22) és a MOR 5 (0,28) helyek taxonszám értékei alacsonyabbak (MOR 4: t(l) = -3,026, p <0,01; MOR 5: t(l)= -2,932, p<0,01 ) (4. ábra).A torkolat közeli mintavételi helyek alacsonyabb diverzitását és fajszámát a folyásirányba növekvő növényi tápanyagterheléssel hozhatjuk összefüggésbe. MORI MOR2 MOR3 UORd 4. ábra. Plecoptera fajok diverzitás mintázata mintavételi helyek szerint Az Ephemeroptera (kérész) rend esetén a S-W diverzitás értékek csökkenő tendenciájúak a folyás irányában, bár a MOR 4 helyen (0,15) valamivel nagyobb ez az érték, mint a MOR 3 helyen (0,12) (5. ábra). Az rend taxonszámai a MOR 1 helytől (3,39) a MOR 5 felé (1,56) csökkennek (5. ábra). A kapott fajszám a MOR 5 mintavételi helyen a legkisebb (t(l) = -3,112, p<0,01). A torkolat közeli mintavételi helyek alacsonyabb faj számát és diverzitását jelen esetben is a folyásirányba növekvő tápanyag-terheléss elhozhatjuk összefüggésbe. 5. ábra. Ephemeroptera fajok diverzitás mintázata mintavétli helyek szerint