Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

81 Kovács J., Kovácsné Székely I. (2006b): A földtani adatok adatelemzésének nehézségei. - Karsztfejlődés. XI., pp. 25-35. Kovács, J., Hatvani, I. G., Korponai, J., Kovácsné Székely, I. (2010): Morlet wavelet and autocorrelation analysis of long-term data series of the Kis-Balaton water protection system (KB WPS). - Ecological Engineering. Vol. 36. 10., pp. 1469-1477. Lajter /., Schnitchen Cs., Dévai Gy., Nagy S. A. (2009): Hosszú távú adatsorok felhasználási lehetőségei vízfolyások ökológiai minősítésében a Tisza vízrendszerének példáján. - Hidrológiai Közlöny. 89. 6., pp. 141-144. Lászlójfy W. (1982): A Tisza, vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. - Akadémiai Kiadó, Budapest. Reimann J., V. Nagy I. (1984): Hidrológiai statisztika. - Tankönyvkiadó. Budapest. Multivariate and time series analysis on the data series of the River Tisza Tanos, P. - Kovács, J. - Magyar, N. - Hatvani, I. G. - Kovácsné Székely, I. Abstract: The study gives an example on using explorative data analysis methods in the area of fluvial water quality analysis. The measured physical, chemical and biological parameters of the River Tisza's eight sampling sites were analyzed for the time interval 1974-2005. The dataset consisted of approximately 500,000 data, which made the use of multi variate data analysis methods relevant in exploring the "information within". As a first step correlation, then principal component analysis was applied to the data. During the analysis of the stochastic connections winter and summer data were handled separately. On one hand these results indicated significant difference between the linear connections of the two seasons' parameters. On the other hand PCA pointed out that the background processes in the river vary to a large extent in time and space as well, meaning that there are different driving processes in summer and winter. In summer primarily nitrogen while in winter other inorganic parameters dominate. The results proved that summer and winter data cannot be dealt with together either in case of stochastic, either in case of principal component analysis and that the sidearms and anthropogenic activity along the river should be considered as highly influencing. Keywords: River Tisza, water quality, variogram, stochastic connections, principal component analysis. Szabó A., Dévai Gy., Zsuga K. (2004a): Javaslat a vízjárás és a vízminőségi mutatók összefüggésének egy lehetséges hosszú távú elemzési módszerére a Tisza példáján. - Hidrológiai Közlöny. 84. 5-6., pp. 139-142. Szabó A., Dévai Gy., Zsuga K., Kaposvári K. (2004b): A vízjárás, az elektromos vezetőképesség és a kémiai oxigénigény összefüggésének elemzése a szolnoki Tisza-szakasz napi adatsorai alapján. - Hidrológiai Közlöny. 84. 5-6., pp. 143-146. T. Nagy M, Csépes E., Aranyné Rózsavári A.. Bancsi /., Kovács P., Végvári P., Zsuga K. (2004): A hosszú-távú adatsorok értékelésének korlátai. — Hidrológiai Közlöny, 84. 5-6., pp. 162-165. Teplán I. szerk. (2003): A Tisza és vízrendszere /-//. kötet. - MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. A Morgó-patak (Börzsöny-hg..) élőhelyi sokfélesége és makrogerinctelen együttesei Tarjányi Nikolett MTA Duna-kutató Intézet, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. Kivonat: A kisvízfolyások vizsgálata egyre sürgetőbb, egyrészt, mert szinte már nincs is érintetlen állapotú patak, másrészt mert a fokozódó emberi beavatkozások (tájhasználat) hatásainak ismerete nélkülözhetetlen. Ehhez szükség van hosszú távú állapotváltozások regisztrálására, mind a környezeti adottságokat (hidrológia, vízkémia, stb.) mind az élővilág összetételét illetően. Kutatásomat a Börzsöny-hgs.-i Morgó (Török)- patakon folytattam. Célom a patak hidroökológia és hidrozoológiai állapotának felmérése volt. Vizsgálataimat 2008 márciusától egy éven keresztül, havi rendszerességgel végeztem, környezeti adottságokra és zoológiai viszonyokra kiterjedően. Törekedtem a különböző jellegű élőhelyek feltárására a patak hossz-szelvénye mentén, majd ezek összehasonlítására mind időben, mind pedig térben. A kimutatott 118 gerinctelen taxon közül 68 a Morgó-patak faunájára újnak számít. Legjelentősebb az Atrichops crassípes (Meigen, 1820), mely Magyarország, illetve az Oulimnius tuberculatus (P. J. W. Müller, 1806), mely a Börzsöny faunájára nézve új előfordulású. Bizonyos csoportoknál a denzitás- és diverzitásmintázatban jellegzetes tér- és időbeli különbségek rajzolódtak ki. Mindezek alakulását az alapvető környezeti tényezők változásai mellett a területet érő, nagymértékű emberi hatások is befolyásolják. Kulcsszavak: Morgó-patak, kisvízfolyás, makrogerinctelen, tér-idő mintázat. Bevezetés vízminőség változásaira is (Rosenberg and Resh, 1993; RiA kisvízfolyások faunisztikai, vízminőségi és ökológiai chards et al., 1997). Ezért a bentikus makrogerincteleneket, állapotának feltárása az utóbbi évtizedek növekvő vízminő- mint biológiai indikátorokat, sok országban használják pataségi gondjai (környezteti zavarások, vízszennyezés stb.) miatt egyre sürgetőbbé váltak. A megfelelő alapkép kielégítő feltárásához átfogó tér- és időbeli vizsgálatok szükségesek. Egy-egy kisvízfolyásnak fontos a szerepe, mint egy nagyobb vízfolyás adottságainak alapítója, mint egy tározó vagy horgásztó tápvize, mint tájképi elem, vagy mint a befogadóra ható ökológiai, vízminőségi tényező. A terület- és tájhasználat különböző fajtái, mint pl. a mezőgazdasági és ipari termelés, a település és üdülőterület fejlesztés, egyre nagyobb terhet rónak a kis és nagyobb vízfolyásokra. A vízminőség biológiai értékelésére és a kémiai illetve egyéb szennyezések hatásainak becslésére gyakran az édesvízi ökoszisztémák makroszkopikus gerinctelen együtteseinek összetételét és szerkezetét használjuk. Emiatt a kisvízfolyások, mint nagy biodiverzitású területek iránt napjainkban növekvő az érdeklődés (Hellawell, 1986; Rosenberg & Resh, 1993; Metcalfe-Smith, J. L., 1996). A makrogerinctelenek ismerten érzékenyek az élőhely abiotikus jellemzőire, mint pl. hőmérséklet, oxigén mennyiség, szuszpendált üledék, turbulencia, áramlás, fény mennyiség, vízmélység és az aljzat minősége (Southwood, 1977; Statzner et al., 1988 Townsend, 1989; Ward, 1992; Evan & Norris, 1997). Mindemellett a makrogerinctelenek képesek gyorsan reagálni a kok és folyók vízminőségének értékelésére. (Woodiwiss, 1964, Chester, 1980, Wright et al., 1984; Barbour et al., 1999; Smith etal., 1999;). Kutatásom célja volt: a) növelni a Morgó-patak faunisztikai feltártságát; b)kimutatni és magyarázni a makrogerinctelen együttesek denzitás és diverzitás mintázatának tér-idő változásait. Anyag és módszer Kutatási terület A Morgó-patak (é. sz. 47° 46' k. h. 18° 5

7', Duna-Ipoly Nemzeti Park) a Börzsöny-hgs. DK-i területének vízszállítója, a Duna bal parti mellékvize. A patak teljes hossza 16 km, a vizsgált szakasz ebből kb. 12 km. A patak esése a forrástól a torkolatig (Duna 1689 folyamkilométer) 623 méter, a vízgyűjtő területe 78,8 km

2. A patak vízhozama középvíz: 1,14 m

3/s, kisvíz 0,069 m

3/s és nagyvíz esetén 16 m

3/s (Juhász, 2011). Mintavételi helyek Szempont volt a Morgó-patak kiválasztásakor, hogy turisztikailag egyre erősebben igénybe vett terület, valamint, hogy a meder lényeges változáson nem esett át. A patak teljes hosszán eltérő jellegű szakaszokon arányosan elosztva jelöltem ki öt mintavételi helyet (MÓR 1 -