Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

59 2. ábra. Vízállás változása (2003-2010) A 2005-ös esztendőben a mérés elején hirtelen növekedés volt tapasztalható, majd május 25-től fokozatos vízszint csökkenés volt megfigyelhető. 2006-2009 között 100 cm és 124 cm közötti ingadozás volt tapasztalható. A 2010-es évben 112-124 cm között ingadozott a vízszint, mely a legmagasabb vízjárású év volt és egyben hatással is volt bizonyos madárfajok fészkelésére. 3. ábra. CES napokon mért vízállásadatok (2004-2010) A vízállást vizsgálva megállapítható, hogy az adatok, a mintavételezési 7 év alatt három csoportba oszthatók. 1 csoport: egy alacsony vízállást jelez üzemi vízszint alatt (2004), ahol még a 90 cm-es alsó határt sem érte el; 2. csoport: üzemi vízszintű (2005), illetve üzemi szintre csökkent (2007, 2008, 2009); 3. csoport: magas, üzemi vízszint feletti vízállások (2006, 2010), ahol a 2 év során a 110 cm-es felső határ felett mozgott a vízszint. 1. Nádirigó eredményeinek kiértékelése A CES periódus alatt 403 db példány került a hálóba, majd gyűrűzték meg. Egyedszáma a vizsgálati idő alatt növekedést mutatott (4. ábra). Legtöbbet 2009-ben gyűrűztek: 67 darabot. A 2007-es esztendőben is magas volt számuk, 56 egyed volt. 7 év alatt a 3 évben (2005, 2006, 2008) is megfigyelhető volt azonos egyedszámuk. Hálóban való eloszlása változó (5. ábra), de egyben jól tükrözi élőhelyét. Megvizsgáltuk, hogy milyen hatást gyakorolt a faj megjelenésére a 2007-es, illetve a 2010-es esztendőkben. Öszszevetve a két háló adatsort megállapítható, a nádirigó fészkelési hely választását nagymértékben befolyásolta a vízszint-változás (6. ábra). 2007 száraz, alacsony vízjárású évében legnagyobb egyedszámban a nyílt víz mellett lévő 11-12-es hálóban kerültek legnagyobb számban befogásra az idős egyedek, ami azt bizonyítja, hogy fészkelési helyét is itt találta meg. 2010 magas vízállású évében, az öreg egyedek befogása legnagyobb számban a 9-10-es hálóban történt, ami szintén bizonyítja, hogy költőhely választása mozog a vízszint emelkedés hatására. Ebben az évben a magas vízállás, szinte állandóan hullámzó víz, valamint a téli magas vízállásból adódó jegesedés miatt a part menti növényzet nagy károsodást szenvedett, kiritkult. Fészkelési lehetősége ezzel részben itt meg is szűnt. 4. ábra. Nádirigó példányszám változása (2004-2010) llű 5. ábra. Nádirigó egyedszám eloszlása hálónként 6. ábra. Nádirigó költő egyedeinek eloszlása 2007, 2010 év költési szezonba 2. Nádi tücsökmadár eredményeinek kiértékelése A vizsgált periódusban 403 példány került befogásra és jelölésre. Egyedszáma a vizsgált 7 évben látványos növekedést mutatott (7. ábra), ennek ellenére koreloszlást vizsgálva az adatok többségét fiatal egyedek teszik ki, s nagyon kevés az idős, azaz költő példány. Az ábrán látható, hogy az első 4 évben a faj egyedszáma emelkedett, míg 2008-ra elérte a 89 darabos példányszámot, mely egyben a vizsgált periódus legmagasabb egyedszámú évének is bizonyult. 2009-ben és 2010-ben továbbra is magas volt példányszámuk Fenékpusztán, 78, majd 69 db került nyilvántartásba. Nádi tücsökmadárnál az öreg madarak fogási adatai alapján jól látszik a 8. ábrán, hogy fészkelőhely választása főleg sásos élőhelyekre koncentrálódik (7-8-9-es hálóállások melletti sásos élőhely). Ugyanezt a következtetést vontuk le az összes egyedet vizsgálva is, melyet a 9. ábra mutat be. Nádirigóhoz hasonlóan a tücsökmadárnál is megvizsgáltuk a két legszélsőségesebb évjáratot és költési szezonját. A vízszint-változás hatását nem sikerült bizonyítani, mivel a 2010. esztendőben kétszer annyi volt az öreg egyedek szá-