Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. ma (50 példány), ellentétben a 2007-es évben, ahol csak 25 példány volt. Ez alapján arra következtetésre jutottunk, hogy az eredmények jelentős mértékben torzulhattak. Ennek oka valószínű nem helyi hatás, ezért a költési sikerességét kezdtük vizsgálni. A költés sikeressége, a kirepült fiókák száma összefüggésben lehet a vízszintváltozással. Ennek eredményeként költési időben bekövetkezett átlagostól eltérő vízszint emelkedés változás befolyásolta a költési sikert (10. ábra). 2007 alacsony vízállása mellet a kirepült fiókákból többet fogtunk a CES időszak alatt, ellentétben, a 2010 esztendőben, ahol magas volt az idősek száma, ugyanakkor a fiataloké rendkívül alacsony. 2010-ben a költés kezdetén egy magas vízállásról a vízszint kismértékben csökken, majd az idő csapadékosra fordulásával 6 hét alatt 15 cm-t emelkedett. Ez az emelkedés arra az időpontra esett, mikor a tücsökmadarak már javában költöttek, esetleg fiókákat neveltek, így az első fészekalj nagy arányban megsemmisült. Ehhez a hatáshoz még hozzá adódott a kedvezőtlen időjárás, ami hideggel és állandó hullámzással párosult. A hullámzás és a magas vízállás miatt gyakorlatilag teljes hálószélességben a Balaton parti nádas víz alatt volt. 2$U4 ár Lineáris (Nádi tücsökmad ár) y 7. ábra. Nádi tücsökmadár példányszámának változása (2004-2010) hálónként (2005-2010) f ^ hálónként (2005-2010) -O T3 V _ _ 10. ábra. Nádi tücsökmadár koreloszlása a CES időszakban (2004-2010) Összefoglalás A Fenékpusztai Madárgyűrüző és Madármentő Állomás a 8 nagy hazai gyűrűző állomás egyike, a Balaton-parton az egyedüli. Két nagy projekt fut: az Actio Hungarica (AH), valamint a CES (Állandó Ráfordítású gyűrűzés). A hálóállás (12 db., egyenként kb. 12 m hosszú és 2,5 m magas háló, mely megközelítőleg 144 m hosszú) merőlegesen lefedi a teljes parti nádast, így a vízszintváltozások is nyomon követhetők. Munkánk során a CES programra helyeztük a hangsúlyt. Az adatfeldolgozás időtartama a program indulásától számítva, 2004-től 2010 évig végeztük. A nádi énekesmadár közösségek vizsgálata során 10 fajjal foglalkoztunk: cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), foltos nádi poszáta (A. schoenobaenus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), nádirigó (A. arundinaceus), nádisármány (Emberiza schoeniclus), kékbegy (Luscinia svecica), fulemülesitke (A. melanopogon), énekes nádiposzáta (A. palustris), barkós cinege (Panurus biarmicus), függőcinege (Remiz pendulinus). A vízállást vizsgálva megállapítható, hogy az adatok, a mintavételezési 7 év alatt három csoportba oszthatók. 1 csoport: egy alacsony vízállást jelez üzemi vízszint alatt (2004); 2. csoport: üzemi vízszintű (2005), illetve csökkenés volt tapasztalható üzemi vízszintre (2007, 2008, 2009); 3. csoport: magas, üzemi vízszint feletti vízállások (2006, 2010). Nádirigó esetében egyértelmű mozgást tapasztaltunk a költő egyedek számában, alacsony vízállásnál a nyílt víz közvetlen közelében, míg magas vízállásnál a part felé szorult. Nádi tücsökmadárnál szintén sikerült kimutatnunk, hogy a költési időben megnövekedett vízszint hatására a költés sikeressége nagymértékben csökkent a vízbefúlladt fészekaljak következtében. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Konzulenseimnek, első sorban dr. Kalicz Péternek, a Vízgazdálkodás Tanszék egyetemi docensének, Dr. Winkler Dánielnek, a Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet egyetemi docensének. Külön köszönet illeti Kovács Gyulát, a Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet doktoranduszát. Továbbá Benke Szabolcsot, a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület Zala megyei Helyi Csoport vezetőjét. Irodalom Bairlein, F. et. at. (1994): Madárgyűriizés a tudományban és a természetvédelemben. Compositori, Bologna. 2-4. p., 11-12. p. Csörgő T. (2000): Nádi tücsökmadár in Haraszthy L. szerk.: Magyarország madarai, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 299. Csörgő T. (2000): Nádirigó in Haraszthy L. szerk.: Magyarország madarai, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 306. Haraszthy L. (1990): Magyarország madarainak határozója, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Debrecen Hermann, H., Richard, F., John, P. (2000): Európa madarai, Panem Könyvkiadó Kozma-Bognár T. (2011): A Fenékpusztán fogott cserregő nádiposzáták, Szakdolgozat, Keszthely Magyar G., Hadarics T., Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T. Bankovics A. (1998): Magyarország madarainak névjegyzéke, Nomenclator avium Hungáriáé, KTM Természetvédelmi hivatal Madártani Intézeti, Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület, Bpest-Szeged Pál/y T. (2009): Vizes élőhelyek vizsgálata a Fekete-hegyen (Balaton-felvidék), Szakdolgozat, Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, Balatonfured-SopronVeszprém y = 8,