Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. A Balaton vízszint-változásának hatása a nádi tücsökmadárra (Locustella luscinioides (Savi, 1824)) és a nádirigóra (Acrocephalus arundinaceus (Linnaeus, (1758)) Sáringer-Kenyeres Dóra

1, Paprika Anikó

2 'Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vízgazdálkodási Tanszék, 9400. Sopron, Ady E. u. 5. 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztés-tani Tanszék, 8360. Keszthely, Deák F. u. 16. Kivonat:A Fenékpusztai Madárgyürüző és Madármentő Állomás a 8 nagy hazai gyűrűző állomás egyike, a Balaton-parton az egyedüli. Két nagy projekt fut: az Actio Hungarica (AH), valamint a CES (Állandó Ráfordítási gyürűzés). Munkánk során a CES programra helyeztük a hangsúlyt. Az adatfeldolgozás időtartama a program indulásától számítva, 2004-től 2010 évig végeztük. Nádirigó esetében egyértelmű mozgást tapasztaltunk a költő egyedek számában, alacsony vízállásnál a nyílt víz közvetlen közelében, míg magas vízállásnál a part felé szorult. Nádi tücsökmadárnál szintén sikerült kimutatnunk, hogy a költési időben megnövekedett vízszint hatására a költés sikeressége nagymértékben csökkent a vízbefulladt fészekaljak következtében. Kulcsszavak: Balaton, nádi tücsökmadár, nádirigó. Bevezetés A nemzetközi irodalomban általános kifejezés a wetland, mely tulajdonképp vizenyős területet jelent. Ezek az élőhelyek átmenetet (ökotont) képeznek a szárazföldek és a vízi élőhelyek között. A vizek idesorolása statikusságtól és a szukcesszió sebességétől független (Padisák, 2005). A Ramsari Konvenció szerint a „wetland-ek vizenyős területek, melyek lehetnek természetesek vagy mesterségesek, állandóak vagy időszakosak, vizük lehet álló-vagy folyóvíz, sós-, brak-, vagy édesvíz beleértve azokat a tengerparti területeket, ahol a víz apály idején nem mélyebb, mint 6 m". A 2 m-nél mélyebb vizek általában már nyílt víztükörként jelentkeznek, legalább is a gyökerező, emerz makrofiták hiányoznak. A vándorló vízimadarak védelmére irányuló egyezmény nyilvánvalóan azok szempontjából tűzte ki ezt a határt - a bukó madarak nyílt vízfelületet is igényelnek (Pálfy, 2009). A fenékpusztai Balaton-parton 1985 óta a Magyar Madártani Egyesület Zalai Helyi Csoportja madárgyűrüzési tevékenységet folytat, mindemellett sérült madarak rehabilitációja is folyik. Az állomáson 12, egyenként kb. 12 méter hosszú és 2,5 méter magas hálót használ, így a hálósor megközelítőleg 144 méter hosszú. A hálóállás egy másodrendű heterogén nádasban található, mely az élőhelyet teljesen lefedi: 1-2 háló bokros, 2-7-ig sásos-nádas, nádas; 8-9 sásos, sásos-nádas-gyékényes; míg a 10-12-es hálóállás már a nyílt víz mellett található, szinte állandó vízborítás mellett. Növényzete vízparti gyékényes, kákás (/. ábra). 1. ábra. Hálósor vegetáció térképe (Forrás: Google Earth, Szerkesztette: Sáringer-Kenyeres D.) A nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) hazánkban a nagyobb nádasokban mindenhol előfordul (Csörgő, 2000). Elég gyakori fészkelő nagy kiterjedésű, ritkán aratott nádasokban és gyékényesekben (Fertő, Kis-Balaton, Velenceitó), valamint síkvidéki halastavak és folyók nádszegélyeiben (Magyar et al. 1998). A nádi tücsökmadár csak a sűrű, öreg, ritkán aratott nádasokban fészkel. Olyan helyeken, ahol minden évben vágják vagy égetik a növényzetet, nem fordul elő. Hazai elterjedését a halastavak nádasai is segítik. Védett madár, természetvédelmi értéke 10 000 Ft (Csörgő, 2000). A 13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet alapján természetvédelmi értéke ma már 50 000 Ft. Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Magyarországon általánosan elteijedt, a megfelelő élőhelyeken gyakori faj (Csörgő, 2000). Elég gyakori fészkelő mocsarakban, halastavak, csatornák és kubikgödrök keskeny nádszegélyekben, kiteijedt nádasokban, vízpartokon. Nádasaink elterjedt fészkelője. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gyűrüző-táborainak adatsorai alapján a hazai állomány stabilnak tekinthető (Karcza et al. 1994), a vizes területek, nádszegélyek megóvása biztosítja a faj életterét. Védett madár, természetvédelmi értéke 2 ezer Ft (Csörgő, 2000). A 13/2001 (V.9.) KöM rendelet alapján természetvédelmi értéke ma már 10 ezer Ft. Anyag és módszer A legjellemzőbb nádi fajok közül 10 fajt elemeztünk ki a vizsgálat során: cserregő nádiposzáta, foltos nádiposzáta, nádi tücsökmadár, nádirigó, nádisármány, kékbegy, fulemülesitke, énekes nádiposzáta, barkós cinege, függőcinege. Részletesebben a nádi tücsökmadarat és a nádirigót értékeltük ki, mivel az ő esetükben tapasztaltunk látványos eredményeket. A vizsgálati periódus 2004-2010-ig terjedt, ahol a CES (állandó ráfordítású gyürűzés) időszaka került fókuszpontba, mely IV. 15-VII. 13-ig tart. Az adatelemzés során a gyürüzési adatokat vettük alapul. Továbbá megvizsgáltuk ebben az időszakban a vízszintváltozást is. (A közölt adatokból a 2004-es esztendő hiányzik - mikortól a CES program is indult - mivel az alapadatokban a hálóállások alapján nem voltak feldolgozva.) Az állomáson is az egyik leggyakrabban használt módszert alkalmazzák a madarak befogásánál, a „függönyhálózás". A függönyhálók használata sokféle élőhelyen lehetővé teszi az ideiglenes vagy állandó gyűrűző állomások létesítését. Egyik nagy előnye, hogy könnyű egységesíteni és az állandó hálófelülettel történő fogás lehetővé teszi az egyes populációk egyedszámában történő változások mérését is. Az apró madarak, mint a nádiposzáták (Acrocephalus spp.), könnyen belerepülnek és fennakadnak a növényzet közé kifeszített függönyhálóba. Eredmények és kiértékelésük A vízálláshoz szükséges adatokat a székesfehérvári Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség biztosította számunkra. Az 2. ábrán látható, hogy 2003-tól napi szinten milyen vízszintváltozások mentek végbe 2010 augusztusáig. Ezzel is szemléltetjük milyen szeszélyes volt a vizsgálati periódusban a vízállás, s egyben milyen hatást gyakorolt bizonyos fajokra. A 3. ábrán részletesebb feldolgozás után még lebontottuk arra a periódusra, ami a dolgozat szempontjából fontos. A 9 gyűrűzési periódusban jól látható a vízszint fluktuálása. A legalacsonyabb vízállás a Balatonon 2004-ben volt, ahol a 90 cm-t sem közelítette meg, azaz 05.05-14-ig és a 06.2307.03-án 82 cm-et mértek, mely egyben az év legmagasabb vízállása volt.