Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.
53 A mintavételi helyeken HQd 40 Field Case hordozható készülékkel hőmérsékletet (°C), pH-t, oxigéntartalmat (DO, mg 1" ), oxigéntelítettséget (DO %), valamint vezetőképességet (|xS cm" 1) mértük. Mindezek mellett minden mintavétel alkalmával 1,5 1 vízmintát vettünk, amit alufóliába csomagoltunk és a mérésig lefagyasztottunk. A laboratóriumban mért paraméterek közül a TP (összes foszfor) mennyiségének mérése spektrofotometriás módszerrel, míg a Ca +, K', Na +, Mg 2 + atomabszorpcióval történt (Wetzel és Likens, 2000). A Cl" és S0 4 2 értékét pedig titrimetriás módszerrel határoztuk meg (Németh, 1998). Eredmények és értékelés A 90 mintában 103 fajt határoztunk meg. Átlagosan egy mintában 13 ± 6 faj volt jelen, míg a diverzitás átlagosan 2,1 ±0,9 volt. A legfajgazdagabb (36 faj) és legdiverzebb (4,0) minta a Legény-tó iszapjárólgyüjtött bevonatminta volt 2008-ban, ezzel szemben az osztrák területen elhelyezkedő Neubruck tóban szintén 2008-as tavaszi mintavétel során csupán 2 fajt találtunk, mely egyben a legalacsonyabb diverzitású (0,28) közösséget jelentette. Összehasonlítva a Duna-Tisza közi (11) és a Fertő-tó környéki tavak (14) átlagos fajszámát, jelentős eltérést nem tapasztaltunk. Utóbbi esetében a két ország területe között viszont jelentősebb különbség adódott, ugyanis míg a hazai Fertő környéki szikes vízterek átlagos fajszáma 17, addig a szomszédos ország tavainál ez csak 11 volt. A Duna-Tisza közi (2,2) és a Fertő körüli (2,0) tavaknál a diverzitásban nem volt jelentős eltérés. Ezzel szemben elmondható, hogy utóbbi esetben az osztrák területeken található szikes tavak diverzitása alacsonyabb (1,6) volt, mint a Fertő hazai részén (2,4). A kutatásunk alatt 33 kovaalga család képviselte magát. A legnagyobb számban Nitzschia (32) és Navicula (11) fajok, míg kisebb számban Fragilaria (8), Amphora és Gomphonema (5) fajok fordultak elő. A Duna-Tisza közi tavakban 25, a Fertő-tó környéki tavakban 22 család volt megtalálható, míg utóbbinál a két ország területek között a fajszámhoz hasonlóan jelentősebb eltérés mutatkozott. Az osztrák szikesekben csak 17 család fajait azonosítottuk (2. táblázat), míg a magyarországi részen 26 család volt jelen. Amphora, Anomoeoneis, Craticula, Fragilaria, Gomphonema, Hantzschia, Navicula, Navicymbula, Nitzschia, Rhoicosphenia és Surirella családokhoz tartozó fajok mindegyik területen megtalálhatók. A Duna-Tisza közi és Fertő-tó körüli területek közötti különbség az volt, hogy az Adlafia, Aulacoseira, Caloneis és a Sellaphora fajok csak a DunaTisza közi tavakban, míg az Aneumastus, Ctenophora és Cymbella fajok csak a Fertő-tó környékén levő szikes tavakban fordultak elő. Összehasonlítva a Fertő-tó körüli tavaknak az osztrák és a magyarországi részről gyűjtött mintáit elmondható, hogy 15 család mindkét helyen, míg például Achnanthes, Entomoneis, Eolimna, Eptihemia vagy Rhopalodia család fajai csak a magyarországi részen, míg Hippodonta és Pinnularia fajok csak az osztrák részen található tavakban voltak. A kutatás során ötös konstanciájú fajt nem találtunk. 4-es konstanciájú volt a Nitzschia frustulum és a Navicula veneta. Négy faj (Halamphora veneta, Craticula buderi, Nitzschia aurariae és Nitzschia palea) hármas, míg 21 faj (pl. Anomoeoneis sphaerophora, Ctenphora pulchella, Navicula cinta, Navicula pygmaea, Nitzschia solita) kettes konstanciájú volt. A legtöbb faj (összesen 76), mint az Achnanthidium minutissimum, Epithemia sorex, Navicula oblonga, Navicula salinarum, Nitzschia reversa 1 -es konstanciával jellemezhető, ami arra utal, hogy a szikes tavak nagyon egyedi, különleges fajösszeté-tellel rendelkeznek. 1. táblázat: A kovaalga családok előfordulása a három mintavételi területen Table 2. Presence of the diatom genus in the three different regions (MO- MAGYARORSZÁG, A- Auszt ria) Fertő-tó Fertő-tó Duna-Tisza (Mo) (A) közi Achnanthes Adlafia Amphora Aneumastus Anomoeoneis Aulacoseira Caloneis Cocconeis Craticula Ctenophora Cyclotella Cymbella Denticula Diatoma Entomoneis Eolimna Epithemia Fistulifera Fragilaria Gomphonema Hantzschia Hippodonta Mayamaea Navicula Navicymbula Nitzschia Pinnularia Planothidium Rhoicosphenia Rhopalodia Staurone is Sellaphora Surirella L 33 £26 £ 17 £ 25 1. táblázat: A kovaalga családok előfordulása a három mintavételi területen Nemcsak az egyes területek és tavak között figyelhetünk meg különbségeket, hanem a mintavételi idők (évek, évszakok) és a különböző szubsztrátról vett minták típusa (iszapról, nádról) között is. A Zab-szék példáján ezek a különbségek jól nyomon követhetők (3. táblázat). 2006-ban a Nitzschia frustulum és Halamphora veneta domináns fajok voltak, melyek 2008-ra teljesen eltűntek a Zab-székből, míg a Craticula halophila és a Nitzschia claussi pedig új fajként jelent meg. A tavaszi mintákra a Nitzschia claussi és Navicula veneta, míg az őszi mintákra a Mayamaea atomus var. permitis volt jellemző. A nádról illetve iszapról gyűjtött minták között is találhatunk eltéréseket. Míg a Nitzschia claussi, a N. supralitorea, a Craticula buderi a szubsztrát típusától függetlenül jelen volt, addig a Navicula veneta és a Nitzschia austriaca csak nádon, a Nitzschia aurariae csak iszapon volt megtalálható (3.táblázat). A különböző területeken tapasztalható eltérő kovaalga fajösszetétel a kémiai és fizikai paraméterek területek közötti eltéréseinek a következménye lehet. Míg a Duna-Tisza közi tavak esetében a S0 4 2" ion (átlagosan 190,05 mg l" 1) dominál a Na + (átlagosan 2252,5 mg 1"') mellett, addig a Fertő zugi tavaknál - mind két ország területén - a szulfátion (átlagosan 693,9 mg 1"') és nátriumion (átlagosan 1066,5 mg l" 1) mellett a Mg +-ion (átlagosan 170,4 mg 1"') is jelentős koncentrációban van jelen. A Cl", Ca 2 + és K + ionok koncentrációja elhanyagolható volt ezen ionok mennyiségéhez képest. Koncentrációjukat tekintve a Ca 2 + és K + ion a Fertő-tó környéki, míg a Cl" ion a Duna-Tisza közi tavakban volt magasabb. Az összes foszfort vizsgálva
