Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

41 zat). Az oldott nitrogénformák koncentrációja ennek megfelelően alakult; a legnagyobb fitoplankton biomasszánál mértük a legkisebb koncentráció értékeket. Az ammónium koncentrációja tág határok között változott, de a nyár során többnyire 10 és 20 p.g/1 körüli értékkel volt jellemezhető, ami őszre, különös tekintettel az Ingói-berekre, a több száz (ig/l-es koncentráció értéket is meghaladta. A nitrát és az urea koncentrációja 5 és 30 |ig/l között alakult, melyek nyár végére, ősz elejére elérték a 100 ng/l-t (/. táblázat). A különböző oldott foszforformák hasonló nagyságrendben változtak a nyár során a különböző mintavételi helyeken, mely 1. táblázat: a Kis-Balaton vizének kémiai jellemzői alól csak a Kazetta volt kivétel, ahol nagyságrendekkel nagyobb foszfor koncentrációkat mértünk. Az oldott reaktív foszfor (ORP) koncentrációja a két legnagyobb algabiomasszával rendelkező területen volt a legkisebb, 5-8 p.g/1 között változott a vizsgált időszakban. Ezt követte a Zala befolyóhoz közeli Pogányvári-víz (25-80 ng/1), majd a Kazetta, ahol az ORP koncentrációja tág határok között változott (40 -300 ng/1). A totál foszfor az oldott foszforhoz képest egy nagyságrenddel nagyobb, de vele megegyező tendenciát követett az egyes mintavételi helyeken (1. táblázat). a négy mintavételi helyen (koncentráció fig/l-ben) Mintavételi hely Pogányvári-víz (1) Kányavári-víz (2) Dátum júL20. aug.03. aug. 17. aug.31. szept 14. szepL 28. oktlZ JÚL20. aug.03. aug.17. aug.31. szept 14. szept 28. oktl2. Kl-a 149.7 98.9 221.7 122.8 125.6 110.6 85.7 163.0 320.2 318.2 366.8 333.9 219.4 98.2 NH

rN 7.4 80.1 43.8 116.1 75.7 11.5 143.5 4.5 12.3 13.3 12.5 13.2 16.4 362.8 NO,-N 6.1 31.8 108.1 45.3 156.4 30.4 105.4 4.1 3.4 18.2 1.3 2.3 3.1 24.2 Urea-N 15.7 43.2 123.4 45.9 20.3 29.1 23.8 13.9 58.3 22.6 16.3 17.3 41.9 31.1 TON 29.3 155.1 275.3 207.2 252.5 70.9 272.7 22.5 74.0 54.1 30.2 32.8 61.4 418.1 ORP 28.6 53.6 40.7 86.7 31.1 60.8 74.1 6.4 6.3 6.3 7.0 5.2 7.1 12.4 TOP 50.5 87.2 76.2 120.7 58.2 90.2 105.4 34.9 38.9 128.6 35.0 29.3 36.3 47.2 TP 346.4 226.3 267.0 305.0 225.0 221.6 206.0 222.9 259.6 271.4 310.0 266.7 233.7 181.4 TN/TP 2.6 6.2 7.5 4.5 6.0 6.3 5.5 9.6 9.8 11.4 12.0 13.0 10.2 8.2 Mintavételi hely Kazetta (3) Ingói-berek (4) Dátum júL20. aug.03. aug. 1 7. aug.31. szepL 14. szept 2 8. okt.ll júL20. aug. 03. aug.17. aug.31. szept 14. szept 2 8. oktl2. Kl-a 174.5 98.9 177.7 245.4 214.1 151.2 185.0 301.0 315.2 264.0 258.5 193.8 198.4 87.1 NH

rN 14.9 33.5 15.4 18.4 164.0 24.9 445.5 6.6 16.6 13.8 225.4 323.4 392.6 223.6 NO

rN 9.2 8.7 6.4 3.9 112.6 11.1 102.3 5.7 9.6 5.9 30.8 90.3 102.5 84.4 Urea-N 72.7 57.7 27.7 19.9 19.9 50.8 21.9 25.8 59.0 31.5 22.9 45.2 41.5 83.9 TON 96.8 99.8 49.5 42.2 296.6 86.8 569.8 38.1 85.3 51.1 279.1 458.9 536.6 392.0 ORP 240.4 289.5 144.6 104.8 41.0 77.2 133.1 5.9 8.8 6.5 8.6 5.7 5.8 5.5 TOP 268.1 316.9 205.4 156.8 89.7 128.6 180.1 40.0 52.2 50.5 50.4 39.3 38.6 34.7 TP 456.6 454.3 366.8 409.0 308.3 322.4 308.3 273.4 299.1 267.2 303.7 336.9 209.3 169.6 TN/TP 5.2 7.5 4.1 6.3 7.9 4.9 4.9 11.5 4.7 11.4 10.2 7.7 11.2 11.6 A Kis-Balatonban az összes oldott nitrogén- és foszforforma hányadosa a nyár során csak néhány esetben, a Kányavári-vízen és az Ingói-berekben haladta meg az algákban általános Redfield-féle N/P tömegarányt (/. táblázat). A TN és TP arányok valamennyi mintavételi helyen és időpontban 2 és 12 között változtak. Az algák számára közvetlenül felvehető összes nitrogén és foszfor hányadosa ezektől lényegesen eltérően alakult az egyes mintavételi helyeken. A Pogányvári-vízen és a Kazettában volt a legalacsonyabb, ahol a hányados egy esetben haladta csak meg a 7-es tömegarányt. A Kányavári-vízen szeptember végéig 3 és 8 között változott, és októberre meghaladta a 30-at, az Ingóiberekben pedig augusztus végétől folyamatosan növekvő arány volt a jellemző. Az alga biomassza faj összetétele A nitrogénkötő cianobaktériumok elszaporodása már késő tavasszal elkezdődött, ám dominánssá csak július hónaptól váltak és mennyiségük csak ősszel mutatott drasztikus csökkenést. A vizsgált időszakban a fitoplankton N-kötő szervezetei voltak túlsúlyban; a Kányavári-vízen és az Ingói -berekben a Cylindrospermopsis raciborskii, az Aphanizomenon és az Anabaena fajok mellett kis mennyiségben előfordult még az Anabaenopsis két faja is. A C. raciborskii biomasszája itt meghaladta a nitrogénkötő cianobaktériumok biomasszájának több mint felét, esetenként elérte a 75 %-ot is. Míg ezen a két mintavételi helyen az Aphanizo...menon flos-aquae szinte teljesen hiányzott a N-kötő fajok közül, addig a Pogányvári-vízen és a Kazettában egyedüli N -kötő fajként ez a szervezet voltjelen, aránya adott biomassza mellett széles határok (5-90 %) között változott. A fitoplankton N

2-kötése Az optimális megvilágításon mért N

2-kötés sebességét egységnyi víztérfogatra (ng N

2/l/h) és algabiomasszára számoltuk (ng N

2/|ig kl-a) (2. táblázat). A Kányavári-vízen a nyár elején, a cianobaktérium biomassza növekedésével párhuzamosan a N

2-kötési sebességek is emelkedtek. Ősszel folyamatos csökkenés volt megfigyelhető és egy kivételtől eltekintve minden alkalommal itt mértük a legnagyobb N

2kötési értékeket mind abszolút értékben, mind fítoplanktonra vonatkoztatva. Az egységnyi térfogatra vonatkoztatott N

2 -kötési sebesség az Ingói-berekben is hasonló nagyságrendű volt, viszont klorofillra vonatkoztatva nagyságrendnyi különbség mutatkozott. Ezen a mintavételi helyen a nyár előre haladtával folyamatos csökkenés volt tapasztalható a N-kötők biomasszájában és ezzel párhuzamosan a N-kötő kapacitásában is. A Pogányvári-vízen és a Kazettában az előzőktől lényegesen kisebb nitrogénkötést mértünk, mind abszolút értékben, mind fitoplanktonra vonatkoztatva, melynek időbeni változásában nem volt megfigyelhető az előző helyeken tapasztalt tendencia.