Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. 2. táblázat: A fitoplankton nitrogénkötésének eredményei és a kötés fényfüggésének paraméterei (v: kötési sebesség; v/kl-a: klorofill-a-ra vonatkoztatott kötési sebesség; Ik: fénytelítési állandó; %: az elsődleges termelésből számolt N-igény kötés által fedezett hányada). Mintavételi hely Pogányvári-víz (1) Kányavári-víz (2) Dátum júL20. aug. 03. aug. 17. aug.31. szept.14. szept 2 8. oktl2. júL20. aug. 03. aug.17. aug.31. szeptl4. szept 2 8. akt 12. v (ngN/l/h) 0.85 5.20 3.07 1.27 1.06 7.87 0.02 17.61 47.50 41.67 26.32 19.91 7.15 0.13 v (pgN/kl-a) 0.00568 0.05261 0.01384 0.01033 0.00845 0.07111 0.00019 0.10806 0.14837 0.13095 0.07175 0.05962 0.03257 0.00131 mg N/m" /nap 4.28 40.05 18.61 8.67 3.26 28.21 0.07 207.85 364.70 209.27 199.42 84.80 43.11 0.39 % 0.58 6.69 1.93 1.40 0.56 5.24 0.02 27.27 30.26 17.14 15.99 7.96 5.08 0.08 Mintavételi hely Kazetta (3) Ingói-berek (4) Dátum júL20. aug. 03. aug. 17. aug.31. szept. 14. szept28. oktl2. júL20. aug.03. aug.17. aug.31. szept.14. szept 2 8. akt 12. v (ngN/l/h) 2.53 2.32 0.81 14.90 1.60 1.25 0.01 25.88 24.79 7.97 1.76 1.42 0.19 0.26 v (ngN/kl-a) 0.01447 0.02343 0.00456 0.06073 0.00747 0.00825 0.00005 0.08597 0.07865 0.03019 0.00681 0.00735 0.00095 0.00295 mg N/m /nap 17.79 4.53 4.57 74.50 8.00 4.95 0.06 213.77 147.20 60.91 16.35 9.37 3.06 0.33 % 2.14 0.74 0.52 8.74 1.13 0.96 0.01 18.48 11.77 5.56 1.58 1.21 0.38 0.08 A napi nitrogénkötési eredmények (2. táblázat) is a Ká­nyavári-vízen voltak minden időpontban a legnagyobbak és általában nagyságrendekkel meghaladták a többi helyen mért értékeket. Ezen a mintavételi helyen és a Pogányvári­vízen a nyár előrehaladtával a napi nitrogénkötésben még növekedés, majd később csökkenés figyelhető meg, ezzel szemben az Ingói-berekben és a Kazettában is egy folyama­tos csökkenés volt a jellemző. Ezen adatainkat összevetve az ugyanezen időszakban a NYUDU-KÖVIZIG által mért egyéb külső N-terheléssel, azt tapasztaltuk, hogy a nyár fo­lyamán a Hídvégi-tóban a nitrogénkötésből származó nitro­génbevitel (148 t) többszörösen meghaladta az egyéb forrá­sokból (Zala, kis vízfolyások, diffúz terhelés) származó nit­rogén-terhelés mértékét. Ugyanakkor a Fenéki-tóban a be­folyókból származó N-bevitelnek csupán a fele volt a meg­kötött nitrogén mennyisége (18,9 t). Ez az éves nitrogén-ter­helés (~ 750 t) mintegy 20 %-ának felel meg. A becsült el­sődleges termelési adatok alapján a kötésből származó nit­rogén mennyisége az algák összes nitrogénszükségletének akár 30 %-át is fedezhette a nyár folyamán. Szeptembertől az elsődleges termelés és a kötés hozzájárulása a fitoplank­ton nitrogénellátásához egyaránt csökkent. Az eredmények megbeszélése A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megépülése óta so­kak által vitatott tározó. Számos tanulmány született tápa­nyag-visszatartó, vízvédelmi szerepéről, pozitív és negatív hatásairól (Pomogyi 1996, Süle 1996). A NyuDu-Vizlg rendszeres méréseket folytat a tározó számos pontján, mely­nek során 1991 és 2002 között nitrogénkötési kísérleteket is végeztek acetilén redukciós módszerrel (Radai-víz, 4T kifo­lyó, Kazetta, Balaton-hídvég) (Kóbor 1996). Korábban 1986 és 1989 között végeztek hasonló kísérleteket (Gorzó 1990). Az utolsó mérések óta eltelt közel tíz év, továbbá a tározó tápanyag-visszatartásának változásáról folyó vita és az eddig alkalmazott módszer esetleges pontatlansága adott okot a tározó N 2-kötésének l 5N izotóp technikával történő meghatározására. Sekély tavakban a nitrogénkötést elindító feltételek ke­véssé ismertek és vitatottak, mégis általában az alacsony ol­dott nitrogén, magas foszfor koncentrációkhoz és alacsony TN/TP arányokhoz kötik (Ilmar Tönno & Tiina Nöges 2003). Ezt a kritikus N/P tömegarányt gyakran a Redfíeld­arányhoz közeli értéknek adják meg (Redfield 1968, Fal­kowsky és Davis 2004), mellyel egyenlő vagy kisebb TON/TOP értéknél a planktonikus N 2-kötés elindul (Ho­warth és mtsai 1998). A cianobaktérium dominancia kiala­kulásának megítélése a TN/TP arányok alapján széles kör­ben elterjedt, értéke tág határok között változhat (5-10; 29) (Schindler 1977, Seip 1994, Michard és mtsai 1996, Bulga­kov és Levich 1999 és Smith és mtsai 1983). Számos szerző (Smith és mtsai 1987, Willén 1992, Lathrop és mtsai 1998, Downing és mtsai 2001) azonban informatívabbnak tartja az abszolút koncentrációkat. A vizsgált időszakban az oldott­és az összes N/P arányok a N-kötő cianobaktériumok elsza­porodásának és a N 2-kötésnek kedvező állapotokat sejtetett, azonban az abszolút koncentráció értékek nem utaltak N-hi­ányos állapotra. Az alga biomassza alakulásában meghatá­rozó szerepe volt a nitrogénkötő cianobaktérium fajoknak (50-90 %). Az Aph. flos-aquae két mintavételi helyen való egyedüli dominanciája az ammónium és az oldott foszfor nagyobb koncentrációban való együttes jelenlétével magya­rázható (W.T. (Pim) De Nobel és mtsai 1997). Azonban a fényfüggési paraméterekben és a víz hőmérsékletében a 4 mintavételi helyen nem mutatkozott szignifikáns különbség, ami az Aph. flos-aquae és a C. raciborskii közötti különbö­ző kompetitív előnyökre (Kovács és mtsai 1999) utalna. A nitrogénkötés aránya és jelentősége a vízi ökosziszté­mák nitrogén-forgalmában betöltött szerepében eltérő; oli­gotróf és mezotróf tavakban a fitoplankton nitrogén kötésé­ből származó N-forrása jelentéktelen (az összes N-bevétel kevesebb, mint 1 %-a), azonban 6-82 %-kal is hozzájárulhat a nitrogénterheléshez eutróf tavaknál (Cole 1988). A plank­tonikus Nj-kötést tavakban jellemzően autotróf cianobakté­rium szervezetek végzik és a N rkötés mértéke szoros összefüggésben van ezen N-kötő szervezetek biomasszájá­val (Wetzel 1983). Méréseink szerint a KBVR-en valameny­nyi mintavételi helyen és időpontban egymástól eltérően a­lakultak a napi N 2-kötési eredmények, és ebből következően a fitoplankton N-kötő szervezeteinek a nitrogén ellátáshoz való hozzájárulása is. A Kányavári-vízen mért legnagyobb N 2-kötési eredmények egy folyamatosan növekvő alga bio­massza növekvő tápanyagigényével magyarázhatók, mely­ben az augusztustól bekövetkező csökkenés a mérséklődő N-igénynek (az oldott nitrogén vegyületek növekvő koncen­trációjának) köszönhető. Az Ingói-berek augusztus elejétől csökkenő alga biomasszával volt jellemezhető, amely a Hídvégi-tóból tápanyagban és algában gazdag terhelést ka­pott. Ez a két tényező együttesen jelentősen lecsökkenthette a N 2-kötés szükségességét. A Pogányvári-vízen és a Ka­zettában mért lényegesen kisebb N 2-kötési eredmények a tá­rozó többi részétől való eltérő jellegükkel (alga biomassza összetétel, - nagyság, tápanyag ellátás) magyarázható. A nyári hónapokban megkötött nitrogén mennyisége közel kétszer akkora volt, mint a befolyók terhelése, éves szinten

Next

/
Thumbnails
Contents