Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.
9 A Torna-patak bevonatalkotó kovaalgáinak kolonizációja a vörösiszapkatasztrófa után Biró Rita*, Szabó Beáta, Lengyel Edina és Stenger-Kovács Csilla Pannon Egyetem, Környezettud. Int., Limnoiógia Int-Tanszék H-8201, Veszprém, Pf. 158. email: rorita87(a gmail.com Kivonat: A Torna-patak a Marcal vízgyűjtőjéhez tartozik, Csehbánya környékéről ered. A MAL vörösiszap-tárolójának átszakadása (2010. 10. 04.) miatt a patak érintett szakaszán a teljes vízi élővilág megsemmisült. A kutatás elsődleges célja a Torna-patak veszélyeztetett szakaszán a bevonatot alkotó kovaalgák újratelepedésének megfigyelése és nyomon követése illetve a fajösszetétel összehasonlítása korábbi évek kutatásainak tapasztalataival. A vörösiszap-katasztrófa után fél évvel (2011.04.06.) 3 naponta majd hetente egy - előzőleg sterilizált és kihelyezett - mészkő szubsztrátumot gyűjtöttünk be a katasztrófa által érintett patakszakaszról (Devecser belterületéről). Az első minta bevonatának kovaalga közösségét 8 taxon alkotta, egy hónap múlva a faj szám már 23 volt. Az első hónapban a mintákat a Diatoma vulgaris és a Navicula lanceolata egyedüli dominanciája jellemezte. A kárelhárító és rekonstrukciós munkák miatt magas zavarossági értékeket mértünk, mely hatására lassabban alakult ki a bevonat és alacsonyabb volt a minták fajszáma is az előző évekhez képest. Az Achnanthidium minutissimum és a Navicula lanceolata jóval magasabb relatív gyakorisággal jelent meg az előző évekhez képest, mely a folyamatos bolygatásra utal. Kovaalga alapú ökológiai állapotbecsléshez használt IPS indexet nem adott valós képet az általunk vizsgált patakszakasz állapotáról, mert a bevonat fajösszetétele jelenleg a folyamatos bolygatást jelzi és nem a viz fizikai és kémiai tulajdonságait. Kulcsszavak:kovaalga, patak, vörösiszap katasztrófa, kolonizáció, bolygatás. Bevezetés és célkitűzés módszert használtunk. A preparátumokat fénymikroszkóp2010. október 4-én a MAL Zrt. (Magyar Alumínium pal (Nikon Eclipse E600) 1000x-es nagyításon vizsgáltuk. Termelő és Kereskedelmi Zrt.) tulajdonában lévő ajkai vö- A határozást Süßwasserflora von Mitteleuropa (Kammer & rösiszap tároló gátja átszakadt. A lúgos zagy a Tornán, a Marcalon át elérte a Rábát és a Dunába is bejutott, az érintett vizeken mindenütt okozott valamilyen mértékű pusztulást. A Torna és a Marcal érintett szakaszán gyakorlatilag a teljes vízi élővilág megsemmisült (Jávor és mtsi., 2011). A Torna-patak és vízgyűjtője a Pannon Egyetem Limnoiógia Intézeti Tanszékének fennállása óta (2002) kiemelt mintavételi területe volt (beleértve a vörösiszap-katasztrófa által érintett területeket is). Számos kutatási témája (bevonatalkotó kovaalgák megismerése, makrogerinctelen fauna meghatározása és avarlebontási kísérletek) irányult a vízfolyás és annak élővilágának megismerésére (Stenger-Kovács és mtsi., 2006; Üveges és mtsi.,2008, 2009, 2010; Lengyel és mtsi., 2010a, b, c, d; Hajnal és mtsi., 2010; Teke és mtsi., 2011; Tóth, 2009; Kálmán, 2010; Kovács, 2009; Kacsala és mtsi., 2011; Kovács és mtsi., 2011; Vass és mtsi., 2011; Kucserka és mtsi., 2011, Stenger-Kovács et al., submitted). A kovaalga kutatások 2004-től kezdődtek a devecseri patakszakaszon, majd 2008-2010 között ezek a vizsgálatok tovább folytak. Ezért pontos adatok állnak rendelkezésre a patak devecseri szakaszának kovaalga flórájáról és összetételéről, így ezek felhasználásával képet kaphatunk a vörösiszap-katasztrófa után a vízfolyás regenerálódásáról. A kutatás elsődleges célja a Torna-patak veszélyeztetett szakaszán a bevonatot alkotó kovaalgák újratelepedésének megfigyelése és nyomon követése volt, továbbáa kialakult bevonat fajösszetételének összehasonlítása a korábbi évekével (2008-2009) Anyag és módszer A Torna-patak a Marcal vízgyűjtőjéhez tartozik, Csehbánya környékéről ered. A patak hossza 51 km, vízgyűjtőjének területe 498 km 2. Medre a felső szakaszon természetes jellegű, míg Ajkától már erősen módosított. Mintavétel helyéül a korábbi kovaalga vizsgálatok mintavételi pontját választottuk, Devecser belterületén átfolyó trapéz alakú, kibetonozott medrű patakszakaszt. A mintavételek előzetesen sterilizált és kihelyezett Süttői mészkőből készült 10*10 cm-es felületű kő szubsztrátról történtek, amely megfelel a patak természetes alapkőzetének. Az első hónapban 2011. május 5-ig háromnaponta, majd hetente egy mintavétel történt 2011. augusztus 3-ig. A vizsgálatot egy éves periódusra terveztük, de a patak medrének folyamatos kotrása ezt még nem teszi lehetővé. A minták elkészítéséhez forró hidrogén-peroxidos roncsolásos Lange-Bertalot, 1991-1999), és az Iconographia Diatomologica (Lange-Bertalot, 2000-2008) köteteinek segítségével végeztük. Minden mintavétel alkalmával HQd 40 Field Case hordozható készülékkel helyszíni méréseket (vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott oxigén tartalom (DO), oxigén telítettség (DO%), zavarosság) végeztünk. A kialakult bevonat fajösszetételének összehasonlításánál a korábbi évek (2008-2009) tavaszi-nyári időszakai szerepelnek, és csak a mészkő szubsztrátról vett mintákat használtunk fel, hogy a szezonalitásból és szubsztrát különbségből származó hibákat kiküszöböljük. Eredmények és értékelés A mintavételek során a helyszínen mért oldott oxigén (DO), oxigén telítettség (DO%), pH és vezetőképesség értékek hasonló képet mutattak az előző évekhez képest (2. ábra). A patak pH-ja a vizsgált időszakban már nem volt magas (átlagos értéke 8, 3 volt). Nagyobb eltérést csak a zavarosság esetében tapasztaltunk, ennek értéke (93,5 FNU) kb. háromszorosa volt az előző évekének (1. ábra). A patak medrét ugyanis folyamatosan kotorták, tisztították az általunk vizsgált időszakban, hogy eltávolítsák a katasztrófa során lerakodott nagy mennyiségű vörösiszapot.. 1. ábra: A Torna-patak helyszínen mért fizikai kémiai eredményeinek átlagos értékei 2008, 2009 és 2011 tavaszi-nyári periódusában Fig.l: The average values of the in situ measured physical and chemical parameters of the Torna stream in 2008, 2009, 2011. 2008 2009 2011 DO (mg/L) 10,4 9,9 9,5 DO% 104,4 95,4 98,5 pH 8,1 7,8 8,3 Vezetőképesség (^S/cm) 1512 1106 1068 Zavarosság (FUN) 26,9 32,5 93,5 18 mintából 52 taxont sikerült azonosítani. A legtöbb faj az Achnanthidium, Cyclotella, Cymbella, Gomphonema, Navicula, és Nitzschia nemzetségekből került ki. A minták átlagos faj száma 20 volt, mely alacsonyabb az előző évek tapasztalatához képest. 2008-ban az átlagos faj szám 22, míg 2009-ben 26 volt. A csökkenés oka lehet a folyamatos bolygatás, a mintavételi periódusban a kárelhárító munkálatok (utcák mosása, épületek bontása és a patak tisztítása) még folytak..
