Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.
10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. Kutatások (pl. Ács és mtsi., 2000) bizonyítják, hogy a vízfolyásokba behelyezett mesterséges aljzatok már pár óra múlva benépesülnek, a baktériumok mellett megjelennek az első alga sejtek is. A kihelyezést követően három nappal már 8 faj alkotta a bevonatot, uralkodó fajként jelent meg a kocsonya párnával rögzülő ( www.diadez.hu/alga/adatbazis/ Bacillariophycea e) /index.html) Diatoma vulgaris (40%) és a Navicula lanceolata (28 %), mely valószínűleg a felsőbb szakaszokról települt be. Az első hónapban a mintákat a fent említett két faj mellett kisebb számban megjelentekaz előző években is jellemző Gomphonema olivaceum és Surirella brebissonii fajok is. A szukcesszió későbbi fázisában, a bevonatban a Diatoma vulgaris száma lényegesen lecsökkent, ezzel egyidejűleg a Navicula lanceolata abundanciája megnőtt. 1 9 i: 15 18 21 24 27 30 Bevonat kora(nap) 2. ábra: A kolonizáció fázisában tapasztalt diverzitás 2008-ban és 2011-ben Fig.2: Diversity values of the colonisation phase of the Tormastream in 2008 and 2011. A 2008. évi kutatás kolonizációs időszakában a minták diverzitás értéke szinte duplája volt a katasztrófa utáni kolonizációs időszakénak (2. ábra). Az alacsonyabb diverzitás értékek annak köszönhetőek, hogy ezt az időszakot csupán két faj egyedüli dominanciája jellemezte, és a szukcesszió későbbi fázisában sem alakult ki egy diverzebb bevonat. A vörösiszap-katasztrófa során megváltozott viszonyok miatt a bevonat is lassabban alakult ki a referenciaként választott időszakhoz (2008) képest. Az érett bevonat kialakulásáig kb. 1 hónap szükséges (Ács és mtsi., 2000). Az első hónap után begyűjtött mintákban a kozmopolita Navicula lanceolata (28%) mellett dominánsként jelent meg az Achnanthidium minutissimum (18 %), a Cymbella silesiaca (5%) illetve a Fragilaria capucina var. vaucheriae (6%). Egy-egy mintában nagyobb számban jelent meg a Cymbella affinis, Gomphonema olivaceum a Navicula gregaria, a Rhoicosphenia abbreviata és Surirella brebissonii. Korábbi évek során a fent említett taxonok uralkodók voltak a tavaszi- nyári periódusban, de a dominancia viszonyok sokkal kiegyenlítettebbnek bizonyultak. Ezzel szemben jelenleg a megszámolt egyedek majdnem felét (46 %-át) két faj tette ki, a tavaszi mintákban a Navicula lanceolata melynek relatív gyakorisága megháromszorozódott az előző évekhez képest illetve a nyári mintákban az Achnanthidium minutissimum, mely kétszer nagyobb gyakorisággal fordult elő a korábbi évekhez képest. A Navicula lanceolata egy mozgásra képes faj, így kevésbé limitálja a fény vagy a szubsztráton folyamatosan fogyó hely és a tápanyagok (Passy, 2007) az áradások lemosó hatásainak is jobban ellenáll (Stenger-Kovács és mtsi, submitted), ennek köszönhetően az ipari katasztrófa miatt megváltozott viszonyokat jól tolerálta, és nagyobb számmal jelent meg. A Torna-patakon végzett vizsgálatnak a másik kiemelt taxonja az Achnanthidium minutissimum, mely tág ökológiai valenciával rendelkezik. Ez egy r-stratégista, gyomfaj (Ács, 1998; Ács és mtsi., 2001), melynek köszönhetően az áradások után gyorsan el tudott szaporodni a szubsztráton (Stenger-Kovács és mtsi., 2006). A gyomfaj a bevonat alsó részén helyezkedik el (Passy, 2007), a szubsztráthoz erősen kötődik, és jól tűri az árnyékolást (Villanueva & Alberino, 1999). Jelen esetben erős dominanciája is árnyéktürő képességével magyarázható, mert a magas zavarosság miatt kevesebb fény jutott le a szubsztrát felületére. A Torna-patak kovaalga alapú vízminősítéséhez a Coste (1982) által kifejlesztett IPS (Indice de Polluosensibilité Spécifique or Index of Pollution Sensitivity) indexet használtuk. 3. ábra: A Torna-patak IPS index értékei a katasztrófa előtt 20042010 között Fig.3: The IPS index values between 2004-2010, before the red sludge disaster IPS index 2004-2005 2008-2009 2009-2010 Átlag 12,2 12,7 13,5 Min 6,9 8,7 7,9 Max 14,8 15,8 15,7 Szórás 2,2 1,5 1,2 Sd 1,8 1,2 0,7 Az OMNIDIA 5.1 szoftver alkalmazásával (Lecointe és mtsi., 1993) számolt IPS indexek alapján a Torna-patak vízminősége az elmúlt években (5. ábra) jó és mérsékelt kategória között ingadozott. A vizsgált időszakban (2011-ben) az IPS index (15,2±1,7) alapján a devecseri szakaszon jónak, kiválónak tűnik a víz minősége. Az IPS index erősen korrelál a szerves anyagok mennyiségével (KOI, összes N és TP),a főionokkal (klorid, szulfát, vezetőképesség) és a trofitással is (Prygiel és mtsi.,1993), ennek ellenére nem lehetett felhasználni egy ilyen katasztrófa utáni állapot megítéléséhez, ugyanis a kutatási periódusban a bevonat még nem a víz fizikai kémiai tulajdonságait tükrözte, hanem az állandóan bolygatott területet, ahol a munkálatoknak köszönhetően a fénylimitáltság nagyon nagy és jelentős a hordalék, mely folyamatosan ledörzsöli a szubsztráton megtelepedni akaró fajokat. Konklúzió A vörösiszap-katasztrófa után fél évvel az élet újra indult a patakban, de a Torna-patak devecseri szakaszán lényegesen megváltoztak a környezeti viszonyok. Az erősen bolygatott környezetnek köszönhetően az előző évek tapasztalataihoz képest csökkent a bevonat kovaalga fajainak száma, szemmel láthatóan lassabban zajlott a kolonizáció folyamata, és a fajösszetétel is lényegesen átalakult. A kovaalga indexen alapuló ökológiai állapotbecslés pedig még nem lehetséges az elengedhetetlen kárelhárító és rekonstrukciós munkák miatti folyamatos bolygatásnak köszönhetően. Köszönetnyilvánítás A kutatást az O. Kinne Foundation és az OTKA K 75552 támogatta Irodalom Ács E. (1998) Short-term fluctuations int he benthic algal compositions on artificial substratum in a large river (River Danube, near Budapest). Verh. Internat. Verein. Limnol. 26: 1653-1656. Acs E., Kiss K.T. (1993): Colonization processes of diatoms on artificial substrates in the River Danube near Budapest (Hungary).- Hydrobiologia 269/270: 307-315. Acs E., Kiss K.T., Szabó K., Makk J. (2000): Short-term colonization sequence of periphyton on glass slides in a large river (River Danube, near Budapest). - Algological Studies 100, Arch. Hydrobiol. Suppl. 136: 135-156. Acs E., Lakatos Gy., Reskóné Nagy M. (2001) A Velencei-tó nádbevonatában bekövetkezett változások. Hosszútávú algológiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny 81: 308-310.