Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Dénes György: A titokzatos Yrmeg potoka

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. rőteljesen balra ferdült, és ezzel hasonlatossá vált az oklevél g betűihez, ráadásul az előző e betű hozzásimulása még növeli a félreolvasás lehetőségét, de a betű felső végének egyértelmű jobbra kanyarodása kétségtelenné teszi, hogy annak helyes olvasata: s. Az oklevél s betűinek többségétől a vizsgált betű rajzolata eltér ugyan, de a szövegben számos közbülső forma mellett hasonló vagy éppen azonos rajzolatú s betűket is - ez utóbbiakat többnyire szókezdő és szóvégi helyzetben - találunk, így vizsgált betűnk az oklevélben nem egyedülálló, még elírásnak sem minősíthetjük. Tehát nem az oklevélben szereplő íráshiba, hanem olvasási hiba szülte az Yrmeg potoká-t Az eddigi félreolvasás felismerése és a szóvégi betű helyes olvasása alapján megállapíthatom, hogy az oklevélben szereplő vizsgált vízfolyásnév helyes olvasata: Yrmes potoka. Az yrmes~irmes szó labializáció folytán mai köznyelvünkben ürmös-ntk felel meg. Az üröm> ürmös illabiális irem>irmes alakja egyébként a régiségben és egyes mai nyelvjárásokban is gyakori. Ami a régiséget illeti csak a Régi magyar glosszáriumra utalok, miszerint az üröm szavunk a 16. sz. második felének közepéig majd minden szójegyzékben és glosszában yrem-irem alakban szerepel és csak ezt követően jelenik meg, de még akkor sem kizárólagosan, az ürem-üröm hangalak (RMG1. 734). Ami pedig az élő nyelvjárási irem-irmes alakokat illeti, POSGAY ILDIKÓ az Új Magyar Tájszótár cédulaanyagára hivatkozva Győr, Vas, Veszprém és Zala megyei, valamint moldvai adatokat említ (MNy. 69. 352-4), amiket én kiegészíthetek a Szalonnával szomszédos régi Torna megye területén gyűjtött hasonló adataimmal. Miután megállapítottuk, hogy az 1249. évi szalonnai oklevél vizsgált víznevének helyes olvasása Yrmes potoka, ennek a névnek mai megfelelője pedig az Ürmös-patak, további kérdések merülnek fel: - reális-e a középkorban üröm-ürmös helynév, különösen pataknév föltételezése? - ha igen, ismert-e ma vagy ismert volt-e a közelmúltban ilyen nevű patak Szalonna határában? - melyik mai vízfolyással lenne azonosítható az 1249. évi oklevél határjárásában szereplő patak? Reális-e Ürmös pataka középkori magyar víznév feltételezése? Az Ürmös helynév a középkortól napjainkig a Kárpátmedence magyarlakta vidékein sokfelé előfordul, hiszen az üröm országszerte megterem. Mind a fekete üröm (Artemisia vulgaris), mind a fehér üröm (Artemisia absinthium) vadon termő gyom- és gyógynövények, a mezei üröm (Artemisia campestris) és a bárány üröm (Artemisia pontica) száraz lejtőkön tömegesen tenyészik (Természettudományi Lexikon. 6. 632). A vadon termő üröm tömeges előfordulására tekintettel kézenfekvő, hogy az üröm-mel benőtt dombot, hátat, völgyet vagy rétet a valamivel való ellátottságot jelölő —s képzővel Ürmös-nek, Ürmös-hát-nak, Ürmös-rét-nek, vagy képző nélkül is Üröm-völgy-nek nevezi el a környék magyar lakossága. Ha pedig egy patak környékének üröm a jellemző part menti növénye, akkor az üröm-mel benőtt, tehát ürmös domboldalak vagy rétek között kanyargó vízfolyást kétségtelenül jelölhetik Ürmös pataka, Ürmös-patak, Üröm-patak vagy Ürmös-ér névvel. Az Üröm- vagy Ürmös -patak mellett utóbb kialakult település neve is a patakról nem egyszer Üröm vagy Ürmös lett. Lássunk erre vonatkozólag egy kis áttekintést, természetesen a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül. A középkorban éppen a Borsoddal szomszédos Gömör megyében már 1362-ben találunk Irmes helynevet (Dl. 5145; CsÁNKJ 1. 137; ILA II. 424), ezt közli a TESz. is az üröm címszóra vonatkozó abszolút első adatként (TESz. 3. 1055). Ennél azonban találtam egy régebbi adatot is: GYÖRFFY említ egy 1260-ban kelt oklevélben szereplő Ürömvölgy-et (Vrumvelg) Komárom megyében (GY. III. 388). Nagy Lajos királynak a pálos rend számára kiadott 1378ban kelt adománylevele Pilisszentkereszt határában említ egy Örümes Patak-ot (Dl. 6521), tehát ismerünk más, ürömről elnevezett vízfolyásnevet is a középkorból! — POSGAY ILDIKÓ (i. m.) CziNÁR-ra hivatkozva két XV. sz.-i Ürmös helynevet is idéz: 1412: Irmes, hely Torontálban; 1422: Irmes, birtok Bács megyében. — MILLEKER BÓDOG az 1441 körüli évekből említi a Torontál megyei Becséhez tartozó Irmes-1 (MILLEKER 1915. 11). Van még egy Árpád-kori gyökerekre visszanyúló gyökerű, bár újkor eleji, 1563. évi oklevélben szereplő, Dés határában folyó Irmes pataka [!] (Szolnok-Doboka vm. mon. III, 216). KNIEZSA ISTVÁN kimutatta (Száz. 1939. 167-187), hogy a patak neve 1261-ben még Ilmod volt, és ebből népetimológiával jött létre a középkor végére az Irmes név. Számunkra a népetimológiával kialakult Ürmös pataknév azért figyelemre méltó, mert a nép gyakran elveti az olyan nevet, amely számára már érthetetlen, és ezért értelmetlennek tűnik, és azt hasonló hangzású, a magyar népnyelv számára reálisnak, természetesnek tűnő névvel helyettesíti. A talán személynévi eredetű Ilmod utóbb már értelmetlennek tűnt a helyi lakosság számára, viszont az Irmes ~ Ürmös-patak nevet teljesen logikusnak és reálisnak érezte a népi gondolkodás, az nem volt idegen számára, sőt jól ismert, természetes és megszokott volt a népi névadási gyakorlatban. Számunkra ezúttal éppen ez a fontos! A Pest megyei Üröm helység nevének eredeti hangtestét is az üröm növénynév hasonlította magához (FNESz. II. 713). ORBÁN BALÁZS említi Háromszék határán, az Olt völgyében az ősi Ürmös falut (Székelyföld III. 13). Erről és az Ürmösi-patak-ról [!], amelynek partján a falu kialakult KiSGYÖRGY ZOLTÁN is ír 1973-ban megjelent Erdővidék című könyvében, és a kötet mellékletét képező térképen föltünteti az Ürmösi-patakot és a partján fölépült Ürmös falut is (KiSGYÖRGY 1973. 121. és térkép). A térképről kitűnik, hogy a vízfolyás település fölötti szakaszának is Ürmösi-patak a neve. Ha pedig figyelembe vesszük BENKÖ LORÁND Víz- és helységneveink viszonyához c. dolgozatában (MNy. 43. 259) kifejtett érveit, arra kell következtetnünk, hogy e növénynévből alakult erdővidéki földrajzinév-párnál is a víznév volt az elsődleges, és egy Ürmös-patak víznév>í7/vwav he\ységnév>Ürmösi-patak víznév fejlődéssorral állunk szemben, így bár a patak nevéről nincs régi adatunk, azt a település kialakulása előttinek, valószínűleg középkorinak tekinthetjük. Az újkorból már megszámlálhatatlan adat áll rendelkezésre. Közülük is említsünk néhányat a történelmi Magyarország nyugati határától a keleti végekig. ILA BÁLINT egy 1642. évi oklevélből idéz Csetnek határában egy Ürmös-rét-et (ILA II, 163). — POSGAY ILDIKÓ (i.m.) a Győri Püspöki Levéltár anyagából említ 1812-ből egy írem Düllö-t Rábacsanak határában. — FÉNYES ELEK a Komárom-Esztergom megyei Tarján határában említ Ürmösberek helynevet (FÉNYES 1851. IV. 180). PESTY FRIGYES 1864-65. évi helynévgyűjteményében, a Békés megyei anyagban Köröstarcsa helynevei közt szerepel egy Ürmös hát, amelyhez a község jelentése hozzáfűzi,