Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Nagy László–Mahler András: Milyen mély legyen a vízzáró fal az árvízvédelmi töltés alatt?

73 Milyen mély legyen a vízzáró fal az árvízvédelmi töltés alatt? Nagy László, Mahler András BME Geotechnikai Tanszék, Uli. Budapest, Műegyetem rakpart 3. Kivonat: Az árvízvédelmi gátakról általában egyszerű, homogén gátkeresztmetszet jut eszünkbe. Gyakran azonban ezek jóval összetettebb szerkezetek, melyek a töltésen túl szivárgókból, vízzáró falból állnak. A műszaki és gazdaságossági szempontból idealizált megoldás kiválasztásához pontos számítások szükségesek. Ennek elvégzéséhez korszerű számítógépes szoftverek állnak a rendelkezésünkre. Azonban a szoftver csak egy segédeszköz, mely a számítás felgyorsítására és pontosítására szolgál. Egy konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogy a különböző mélységekbe lenyúló vízzáró fal esetén, hogyan változik az árvízvédelmi gátnál a szivárgás, nagyvíz esetén milyen a hatása az altalajban történő vízmozgásra, ha a vízvezető réteg alatt jó vízzáró fekü található Kuécsszavak: árvízvédelem, vízzáró falSzentendre árvízvédelme son keresztül húzódó antik római limes kialakulása előtt Szentendre városközpontja történelmi óváros, zömében már jóval lakott település volt. A rácok betelepülését engevédett épületekkel, jellemzően műemlék házakkal. Telepü- délyező Habsburgok hűséges alattvalókat kaptak. A szerlésszerkezetét tekintve kisvárosias lakóövezet. Az ártéren a bek mind a Rákóczi, mind a 48-as szabadságharc idején a beépített területet a Szentendrei-Duna jobb partján (7. kép) császár mellett álltak ki. A XIX. században a Zichy családmár a XII. század közepén említik a feljegyzések, de a váró- dal állt folyamatos perben a város. 1. kép. Szentendre A Szentendre belvárosi öblözetet határoló gát a város történelmi magjának Duna parti részét védi az elöntéstől. A védett terület az öblözet északi részén elkeskenyedik, a déli oldalán a Bükkös patak zárja le. Az öblözet területe Magyarországon a legkisebbek közé tartozik, ezzel ellentétben áll azonban a védett érték nagysága. Mivel az öblözet kicsi, esetleges gátszakadás esetén az öblözet percek alatt megtelik, kialakul a mentett oldalon is a vízoldali vízszint. Ilyen esetben a lakosságnak nem hogy az értékeinek mentésére nincs ideje, de a saját életének mentésére sem. Ezért fontos, a város árvízi biztonságának megteremtése. Különösen nagy a sebezhetőség az éjszakai gátszakadás esetén. Az itt élő embereket a történelem során kétféle természeti katasztrófa sújtotta: a tűzvész és az árvíz. Az emberek a XVIII. század második feléig fából építkeztek, kockáztatva ezzel a pusztító tűzvész kialakulását. Az víz elleni küzdelemre gondolva ketté kell választani a Duna áradásait, és a hegyekből lefutó patakok kártételeit. A kettő ugyanis nem minden esetben járt együtt. A Mária Terézia-féle 1770. évi úrbér-rendezés azon kérdésére, hogy milyen hátrányokat kénytelen a lakosság itt elszenvedni, a dunai árvizet egy rövid mondattal intézi el: „...ha a Duna megárad, egyik része a városnak vészben vagyon". rténelmi belvárosa A Duna áradásának sommás kezelésével szemben hoszszasan taglalták, hogy a „helyi vízkár" nagyobb gondot okozott, az esőzések miatt megáradt hegyi patakok elárasztották a város rétjeit, és a sebesen lezúduló víz lemosta a szőlőhegyekről a földet. Ennek helyrehozatala igen sok munkát, és anyagi ráfordítást igényelt. Árvizek Szentendrén Szerencsés esetben a Duna csak a mélyebben fekvő part menti területeket vette birtokba. Rosszabb esetben azonban „még az Isten házát sem kímélte". Hiteles korabeli feljegyzések szerint 1744 és 1799 között tíz nagyobb árvíz sújtotta a várost. Közülük a legnagyobb kárt az 1775. évi okozta, amelyet országos viszonylatban is a század legnagyobb dunai árvizeként tartunk számon. Szentendrén kb. 170, Pesten és Budán 600-nál több lakóházat vitt el az ár, sok embert földönfutóvá téve. Kevesebb, mint egy emberöltővel később 1832-ben Győri Sándor ezt írta: „...mivel a jégtorlatot s a jeges árvizeket nemző okok nemcsak nem fogyatkoztak, sőt 1775-től fogva nevekedtek is, nagy jégjáráskor csak egy pillanati, még pedig naponként mindig hihetőbb történetes megakadástól függ, hogy az eddigleni legnagyobbnál nagyobb árvízzel elboríttassunk, s egy könnyen előre látható szerencsétlenség miatt: tízszer több kárral lakoljunk, mint amennyibe a veszedelemnek egészen elhárítása kerülne."