Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Felkai Beáta Olga–Nagy László: Gátszakadás egy tiszai vas-kapu helyén

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. téssel nyugdíjba. A vizsgálat megállapította, hogy nem volt hibás. Utólag kinyomozható, hogy éppen ő távolíttatta el a gyanús sárszögi zsilipet, mely repedéseket mutatott és ahol a víz kitört. (Bereczki László

4, kézirata) „A töltés ott szikes volt", állapította meg a hivatalos vizsgálat. Ezzel a talajjal eddig még nem szereztek elég tapasztalatot

5. Valószínűleg a beépített talaj nem „csak" szikes volt, de túlságosan nedves is, ezért alakulhattak ki az említett repedések, amik száradási repedések is lehettek. „Sajnos, a közelben és közép távolságban is itt csak szikes föld volt. A távszállításban elkövetett takarékosság miatt, de az akkor még kellően nem ismert szikes föld különlegesen veszedelmes voltából kifolyóan következett be a katasztrófa." (Bereczki L. kézirat) Ugyanakkor több helyen is felmerült (lásd például Bereczki L. kéziratát), hogy az elbontott zsilip alapozása bent maradt a töltés alatt. Okozhatta-e a műtárgy alaplemeze a gátszakadást? Egy lehetséges tönkremeneteli mechanizmus a kontúrszivárgáson elindult erózió lehetősége, azonban mint a feljegyzések írják, hogy rendes körjáratukat végző csendőrök találtak rá a gátszakadásra, és bármennyire jó rendfenntartók voltak éjjel a sötétben nagyvíznél az tételezhető fel, hogy a koronán haladva olyan jelenséget vesznek észre, ami a koronán van. Természetesen nem kizárt, hogy akkor már akkora volt a megnyílás szélessége, hogy már áthaladni sem tudtak rajta. I Sit w'í Borzasztó TISZA-GAT SZAKADÁS. í iae!y iSÖS. április 9-ik napján éjjel fél i órakor I Czibakháza alatt a vaskapu helyén történt, \ isi? mm a oftai! alant ísW taujiM i nlsrrtal, 1 faira a ausH» • Tisza-Földvár nagyközség' \ határát, pusitáit ós majorjait Is tónkra tette. Ara fi Jtrajc&ár. ü.Miííí.i'ia üiüiyvTÁRí MEZÓ-TÚnON, , gtnbftto Syíki'K. kéiiy,iiyom.!4ji!í*!!, 1893. vrWrVrfVYyvvy vi 2. ábra. A vaskapu helyén történt gátszakadás emlékére kiadott kis könyv A gátszakadást helyreállították, a tervek 1896. januárjára készültek el, a munkát 1896 júniusára készítette el egy Farkas Mór(?) nevű vállalkozó 216503 m

3 föld beépítését 6495 koronáért. Anyagnyerő helyként a holtág bal partján lévő alvógátnak a töltéshez közeli vége szolgált. Emelte a munka nagyságát, hogy a keletkezett kopolya egy részét is be kellett tömni a mentett oldalon. „A helyreállítás padkája 1:3hoz hajló rézsűvel szerveztetett. Az így szervezett padka 7482,9 köbméter földnek az alvó gátból leendő mozgósítását igényelte, mely mint ezt a tervezethez csatolt költségvetés mutatja - 2244 fr 87 koronányi munkadíjjal volna végezhető, ehhez járulna még a kisajátítandó területek költsége" Kétségtelen, hogy a helyreállítás költsége nem tartalmazta a korábbi műtárgy alapjának bontási költségeit, ami azt feltételezi, hogy az alaplemez most is ott van. Ellentmond azonban ennek az, hogy a gátszakadásnál a mentett oldalon jelentős méretű kopolya keletkezett (ld. függőleges tengelyű légi felvétel). A kopolya kétségtelenül berágódott a töltés alá is a helyreállítási tervhez készült geodéziai felmérés alapján, ami pedig az alaptest részleges kimosását jelentette. Hat krajcáros kis könyv jelent meg szerző megnevezése nélkül még ugyanazon évben a gátszakadásról (2. ábra), melyben versbe szedve 31 szakaszban is leírták az eseményeket következő lírai bevezetés után: Hej a szilaj Tisza sok okot adott már Arra, hogy megírják, mily dühös a vízár. Sok ezer családot hagyott fedél nélkül, Hány ezrekkel ismét kenyér nélkül. Akarunk dacolni a víz elemekkel Gátakat emelünk iszonyú erőkkel, Visszatartani azt sok küzdéseinkkel, Használnánk talaját igyekezetünkkel. Hányszor csapott hullám kies vidékünkre, Sok ezer családot juttatott ínségre; Hiába ezeknek keserves kérelme, Nincs, a ki tekintsen ezek könyüire. Sokszor megénekelt Nagykunság rónája, Neked is remekelt a sok (vad) vizek árja; Sok ezer hold földed a víz alatt ála, Ott is sok szegénynek felkopott az álla. Tisza, karcsú Tisza, Hazánk szép folyója, Hely sok emlék van már rólad írva. De az a fájdalom, hogy mind szomorúra, A mi szemeinkből a könnyűt facsarja. Tisza-Földvár, Czibak, ezen nagyközségek A Tisza bősz árját most kiérezitek. Pedig nagy költséggel gátat emeltetek, Hogy mire virradtok, azt nem reméltétek. Irodalom: Anonim (1895): Borzasztó Tisza-gát szakadás mely 1895 április 9-ik napján éjjel fél 1 órakor Czibakháza alatt a vaskapu helyén történt, mely nem csak a czibaki alant fekvő tanyákat s majorokat, hanem a szomszédos Tisza-Földvár nagyközség határát, pusztáit és majorjait is tönkre tette. Mezőtúr 1895. Gyikó K. könyvnyomdájában. Korbély J. (1937): A Tisza szabályozása, Magyar Nemzet Könyv és Lapkiadó, Debrecen. Kovács S. (2007): Kisköre, déli országhatár közötti Tisza szakasz lefolyásviszonyainakjellemzése, KWM honlapja. Kvassay J. (1900): A Duna- és Tiszavölgyi ármentesítő társulatokra vonatkozó statistikai adatok, Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság, Budapest. Nagy L. (2004): Dike breaches in the Carpathian Basin, Periodica Polytechnica, Vol. 50, No. 2, pp. 115-124. Bereczki L. (?): A Közép-Tisza Vízügyi múltja, Kézirat. Péch J. (1892): Gátvédelem, Gyakorlati kézikönyv vízi mérnökök és gátvédők részére, Budapest. A kézirat beérkezett: 2012. április 2-án NAGY LASZLO, 4A társulat igazgató főmérnöke, később szolnoki szakaszmérnök a XX. század közepén. 5 Még jelenleg sincs elég tapasztalat a szikes töltéssel, érvényben maradt a XIX. századi tiltás, ami már az 1895. évi gátszakadás idején is elfogadott volt (ld. pl. Péch József 1892-ben megjelent könyve). PhD., egyetemi docens, BME Geotechnikai Tanszék