Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Nagy László–Turai Péter: Kína új vízerőművei a Jangcén - Nagy László–Huszák Tamás: Zagygát-szakadás Észak-Olaszországban

63 Kína új vízerőművei a Jangcén Nagy László - Turai Péter BME, 1111. Budapest, Műegyetem rakpart 3, Kivonat_ A fosszilis energiahordozó bázisok közelgő kimerülése, az olaj árának drágulása, a felgyorsult energiaéhség, az egyre szigorodó természet- és környezetvédelmi feltételek mind-mind a megújuló energiaforrások felé fordították a világ figyelmét. Egyre több ország a hasznosítható vízerő készletei kiaknázása mellett dönt. Ami tegnap még nem volt gazdaságos, mára már az lett. A Kínai Népköztársaság ezen a téren is a világ élvonalába tartozik, jelenleg 10 nagyobb és több száz kisebb vízerőmű, tározó építése van folyamatban Kulcsszavak: vízerő-hasznosítás, Kína.. Természeti és gazdasági adottságok 1. ábra. Kína vízerőkészletei ma még nagy részben kihasználatlanok A Kínai Népköztársaság 9597000 km

2-es területével és 1,3 Mrd lélekszámával a világ legnépesebb állama, amelynek fejlődése hosszú ideje világméretekben is példátlan. A gazdaság évi növekedése 10 % és ez nem csökken. Az ország villamosenergia-termelése fosszilis bázisokban lélekszámához viszonyítva szegényes, pedig a fejlesztésekhez a villamos energia elengedhetetlen. Ugyanakkor vízenergia tekintetében szerencsésebb, vízfolyásait évente 6190 km

3 csapadék táplálja, amelynek 44 %-a, 2712 km

3 kerül lefolyásra. (/. ábra) Ez határozza meg az ország igen gazdag vízerő potenciálját. Nagyobb, 15 méternél magasabb gátjainak száma 25821 (2004), melyeknek víztározó kapacitása csaknem 500 km

3. Kína jelenleg világviszonylatban is példátlanul kiemelkedő szerepet játszik a völgyzárógátakkal kombinált vízerő hasznosítás felgyorsított ütemű fejlesztésében. Jelenleg mintegy 90, 60 m-nél magasabb völgyzárógát áll építés alatt, amelyek közül - magassági és teljesítményi vonatkozásban is - több világrekordernek számít. A gátépítés nemzetközi szintű elismertségét jelzi, hogy Kína nagy vízügyi infrastrukturális beruházásait a Világbank is hathatósan támogatja. Ennek alapja, hogy a beruházások a környezet és a természeti értékek védelmének, illetve a lakosság életkörülményei feljavításának nélkülözhetetlen elemei. Az energiatermelő nagyberuházások az állam feladatkörébe tartoznak, de a kisebb vízerőművek privát létesítése is megengedett. A vízerő hasznosítás a Vízügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik, míg az egyes tartományoknak vizügyi létesítmények építése és üzemeltetése a feladata. A világ gazdaságosan hasznosítható vízerő készletének (8188 TWh) 44 %-a (az Oroszország és Törökország nélkül értett) Ázsiában és ennek 36 %-a (1280 TWh) Kínában van. Eddig a műszakilag hasznosítható vízenergiának csak 23 %át hasznosították. 2004-ig a világ beépített vízerő kapacitása 738 GW volt, 2769 TWh évi villamos energiatermeléssel. Történelmi előzmények Kína kiemelkedő és tartós gazdasági fejlődése világméretekben is példátlanul felgyorsult gátépítési, vízerő hasznosítási programot tett lehetővé, ami szomorú történelmi előzmények is indokolnak. Két folyamóriásának - a Sárga folyónak és a Jangcenak - az áradásai évszázadokon át mérhetetlen károkat okoztak, és okoznak napjainkban is. A Jangce - amely a világ 3. leghosszabb folyója - az évi átlagos vízhozama 14300 m

3/s, míg 100 éves árvízhozama 98800 m

3/s (tízszerese a Dunáénak)! A folyó a Himalájában ered és 6000 km-es útja a Kínai-tengerben ér véget. A Jangce árvizei különösen a folyó középső (Hissang és Csongking) szakaszán pusztítanak évszázadok óta. Ezen a szakaszon a folyót a lakosság védelme érdekében már régen 8-10 m magasságú árvédelmi töltések közé szorították, de a gátak elöregedtek, nem képesek megvédeni a környéken élőket. A XVII. századtól napjainkig több száz gátszakadás volt, emberek millióinak élete és vagyona pusztult el órák alatt. Csak 1931-35 között 300 000-en haltak meg, Az árvízkatasztrófák műszaki oka, hogy a folyó síkvidéki szakasza az évszázadok során annyira feliszapolódott, hogy esése alig 1-2 cm/km. Ezért ott a folyó vízszállító képessége annyira lecsökkent, hogy nem képes levezetni még a Q=60 000 m

3/s-ot sem. Az átszakadt gátak rendszeresen elpusztítják a gátak melletti mélyebb fekvésű lakott, ill. müveit területet. Ezért a Jangce folyó vízépítési beruházásainak a legfőbb célja a térség és a 15 millió lakos árvíz elleni védelme, kiegészítve a folyó komplex, többcélú hasznosításával. Ennek legfőbb eleme a vízerő hasznosítás és a vízi közlekedés feltételeinek megteremtése, ill. az életfeltételek javítása az „Arany vízi úton". Könnyű belátni, hogy a kis esés miatt az árvízvédelem egyetlen lehetséges megoldása a víztározás, a víz-visszatartás. A Három Torok Projekt A felmerülő árvíz-védekezési és hajózási problémákat, valamint a Jangce folyó vízenergiájának felhasználását a kínai kormány egy megaberuházással oldotta meg. A Three Gorges Hydro Projectet (TGHP) - magyarul: Három Torok Vízerőmű a világ legnagyobb vízierőműve, melynek építése 1994-ben kezdődött a Jangce azon szakaszán, ahol a folyó a Szecsuani-medence hegyein átvágva áttör a Kínai-alföldre. (2. és 3. ábra) Az erőműbe 32 egyenként 700 ezer kW-os generátor került beépítésre 22,4 millió kW összteljesítménnyel, ami éves szinten meghaladja a 100 milliárd kWh teljesítményt. Az első generátorok 2003 júliusában kezdték meg a működést, az utolsó hat, földalatti gépházba kerülő generátorok közül az utolsó kettő beépítését 2012 februárjában fejezték be. Az erőmü a teljes kapacitását 2012 májusában éri el. A hajózással kapcsolatos létesítmények kivétel nélkül a gát bal oldalán kapnak helyet. A végleges hajó zsilip kétsoros ötszintes lépcsőrendszer, a zsilipkamrák hasznos mérete 280 mx34m *5 m hossz><szélesség*zsilip perem alatti vízmélység, mely tízezer tonnás hajók emelésére is képes.