Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Sümegi Pál–Molnár Dávid–Sávai Szilvia: A kisalföldi folyómeder-változások a jégkor végén az előzetes kronológiai, geológiai és őlénytani adatok tükrében

22 A kisalföldi folyómeder változások a jégkor végén az előzetes kronológiai, geológiai, és őslénytani adatok tükrében Sümegi Pál

1 - Molnár Dávid

1 - Sávai Szilvia

1 'Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék, 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6. Kivonat: A Csornai-síkon, a Győr és Csorna közötti autópálya építkezéshez kapcsolódó régészeti feltárások során sikerült átfogó kronológiai, geológiai és őslénytani vizsgálatokat végezni a jégkori Dél-Kisalföldi Hordalékkúp Síkságon. Ennek nyomán egyértelműen megállapítható volt, hogy a területen megtalálható, jégkor végéig aktívan fejlődő hordalékkúpot - a korábbi természetrajzi megfigyelésekkel szemben - egy DK-ÉNy-i irányú párhuzamos mederhálózat, elsősorban bakonyaljai patakok építették fel. A hordalékkúp Csornai-síkon található része akkor vált inaktívvá (fosszilis rendszerré), amikor a jégkor végén 15 és 25 ezer naptári évek között a Rába-Marcal folyórendszere az addigi megközelítőleg D-E-i futásirányát Ny-K-i irányúvá változtatta, a hordalékkúpot kettévágta és lefejezte (kaptúra) a bakonyaljai patakok medreit. A kaptúra nyomán a hordalékkúpnak a Bakony felőli oldalán továbbra is aktív folyóvízi felszínformálódás zajlott, míg a Rába-Marcal folyórendszer bal partján, a Csornai-síkon az aktív folyóvízi üledékképződés lezárult, a talajvízszint csökkenése, a felszín kiszáradása nyomán eolikus felszínformálódás, futóhomok képződés indult meg. A futóhomok felhalmozódását és futóhomokformák kifejlődését a jégkor végi porakkumuláció, eolikus löszös rétegek kifejlődése, a lösztakaró felszínfixáló hatása zárta le. A Csornai-sík fluviális formáinak felszínkiegyenlítődési folyamata is megindult a lefejeződést követően, és az egész jelenkor (holocén) során a folyószabályozásig és csatornázásig folytatódott a területen. A régészeti geológiai vizsgálatok alapján a Csornai-síkon megtelepedő emberi közösségek termelési tevékenységét, lakóhely megválasztását alapvetően befolyásolta a terület fluviális formakincse. Kisalföld, kaptúra, Csomai-sík, fosszilis mederrendszer. Hazánkban, az utóbbi 30-40 évben, elsősorban a geográfiai szakirodalomban intenzíven publikálnak a különböző folyómeder hálózat fejlődésével kapcsolatos természetrajzi megfigyeléseket (Pécsi, 1959, 1962, Somogyi, 1961, Gábris, 1985, 1995, 1998, 2002, Gábris-Nádor, 2007, Lovász, 2007). Mégis, alaposabban kielemezve ezeket az irodalmakat egyértelműen megállapítható, hogy ezen cikkek - szinte minden jelentősebb új eredmény nélkül - visszavezethetők Sümeghy József alapvető publikációjára (Sümeghy, 1944) és az abban található folyómeder hálózat fejlődési ábrára (1. ábra). Kulcsszavak: Bevezetés Az M85 autópálya nyomvonalán Rábapatona és Enese, valamint Enese és Csorna települések között, a szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék a régészeti ásatásokhoz kapcsolódóan átfogó régészeti geológiai és környezettörténeti munkát végzett a 2011-2012 években (Sümegi, 2011, 2012). A környezettörténeti munka bevezetéseként a területről készült történelmi térképek elemzését, a régészek által felkért Pazirik Informatikai Kft. robotrepülőkről készített légi felvételeit, űrfelvételeket, valamint a teljes terület átfogó geomorfológiai vizsgálatát végeztük el. A recens Rába völgyére, bal és jobb partjára kiterjedő kartográfiai, légi fotó és geomorfológiai elemzések nyomán olyan egyértelműen új paleohidrológiai-paleohidrográfiai modellt készíthettünk a terület fluviális rendszerének fejlődéséről, amelynek előzetes eredményeit itt szeretnénk bemutatni. 1. ábra: A Kárpát-medence mozaikosan neotektonikus szerkezete (Sümeghy, 1944 nyomán) 9 = kisalföldi süllyedék, 10 = pannonhalmi hordalékkúp, 11 = csallóközi üst 2. ábra: A Kárpát-medence mozaikosan neotektonikus szerkezete 3D-ben. (Sümeghy, 1944 nyomán) 9=kisalföldi süllyedek, 10=pannonhalmi hordalékkúp, 11 csallóközi üst