Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
4. szám - Hajdu Dezső: A 2000. évi tiszai árvíz Csongrád város területén
HAJ D Ú D .: A 2000. évi tiszai árvíz Csongrád város terü,etén 9 itt kapcsolták a szegedi szakasz gátőrházait, vagy a szegedi közvetlen vonalat) költözött ide. A telefon-korszerűsítés, a kézi kapcsolási rendszer kiiktatása, majd a kezelő nyugdíjba vonulása után az őrházat idegen beköltözés kizárása érdekében lebontottuk. A védelmi müvek fejlesztését a katasztrófák segítették. Míg a sokk tartott, addig könnyebb volt a fejlesztést előkészíteni, ill. végrehajtani. Általában az előző rekord árvizek szintjéhez viszonyított, egy-másfél méterrel megemelt koronaszint kiépítését tartották szükségesnek. A töltésszelvény magasságának meghatározását a megelőző időszak csúcs árvizeinek valamelyikéhez viszonyították. A védtöltés magassági kiépítésének mértékéül az 1919 évi árvíz szintjének plusz 1,5 méteres biztonsággal megemelt szintjét írták elő. Az 1919 évi árvíz Csongrádon 929 cm-rel, míg az 1932. évi víz 924 cm-rel tetőzött. A töltésszelvény fejlesztését bemutató eredeti ábrák másolatain nem az árvíz tetőző szintje van feltüntetve, hanem más, feltehetően a helyi magassági értékek vannak, de az eredetiséget nem kívántam megváltoztatni. Magasságában az 1970, évi árvíz a 935 cm-es tetőző magasságával gyakorlatilag nem különbözött lényegesen az előző " csúcs" árvizektől. A kialakuló vízszint magasságában a töltéstávolságoknak jelentős szerepe van, hiszen a közeli töltések csökkentik a lefolyási keresztmetszetet és fordítva. Az árvízszintek magasságát a levezetendő vízmennyiség, a rendelkezésre álló szabad átfolyási keresztmetszet és a víz sebessége (felszínének esése) határozza meg. A Tisza szabályozás egyik vesztese Csongrád, mert a város feletti Tisza szakaszok felszíni esése jelentős mértékben megnőtt, míg lefelé nem, ezért relatíve a várostól lefelé lévő Tisza vízszállítása csökkent. Sajnos a szabályozási előírások nem írták elő, hogy egy folyó betorkolásánál az általa szállított vízmennyiségnek megfelelően a gátak távolsága (a víz levezetésére szolgáló szelvény mérete) megnövelendő. Korbély József "A Tisza szabályozása" c. müvében még így ír: "A Tisza nagy árvizei rendszerint bukással folynak a Dunába". Ma már nem igaz, hiszen az alsó-Dunai erőmű a torkolatig méterekkel visszaduzzaszt, tovább rontva a helyzetet. Az alsó-Tiszán "megül" az árvíz, innen nehezen megy tovább, így a töltések igénybevétele első sorban nem magasságra exponált - bár az utóbbi évek árvizeinek magassága nyugtalanító mértékben emelkedik - hanem a tartósságra, és a tönkremenetel az ezekből fakadó jelenségek kapcsán következhet be. A folyó gátjainak átázása fáziskésésben van a vízszint-emelkedéshez képest, így jelenségei még tetőzés után is, az apadó víznél intenzíven jelentkeznek. A Tisza töltései az építőanyagukhoz viszonyítva rendkívül magasak. Nálunk a 6-7 m-t is eléri. Védtöltés kereszt-szelvényének kialakítása A töltés keresztszelvényi méreteinek kialakítására központi ajánlás volt. Sajnos, szerencsétlen választás volt a csongrádiak döntése, mely szerint 1922 után a víz oldali 1:3 -as rézsűt l:4-esre építették át. A mai ismereteink szerint sokkal hatékonyabb lett volna a védelem szempontjából, ha a mentett-oldali rész 10 m-es sávján, ill. a rézsű alján helyezik el a kb. 20 m 3/fm földmennyiséget. Az 1:3-as rézsű munkavégzésre már biztonságos, ugyanakkor a szivárgás elleni védelemben a mentett oldali töltés megtámasztásában a mentett oldali töltéstömeg, ill. terep magasság az egyedüli hatékony segítség A CSONURADI HZAKASZ ARvftrjgrjilt TíJr.ntaÉNTCK FKJI,ÓI>Í:KK TISZA MINTA KKKHZTHZKI.VftNY MINTA KERESZT-SZELVÉNY y "•- '-.>'*' A CFLOKGRALH SZAKASZ ÁRVfiOKI-Ml TÖLTftSRNEK FKJI.ÓI>ftSK MINTAKERESZT-SZELVÉNY MINTA KERESZT-SZELVÉNY A CSONOK A DISZAKASZ ÁKVfcDKLMI TÖI/rftStfNKK KK.Il/)I)KSK TISZA MIXTA KKK8£TSZEI,VIÍNY /VAKOKl SZAKASZ/ VÁROSI S7AKAS7
