Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
3. szám - Imre Emőke–Laufer Imre–Sheng, Daichao: A telítetlen talajok egyes talajmechanikai anyagmodelljei
TMRE E. és mtsai: A telítetlen talajok egyes talajmechanikai anyagmodellje i 63 gi felületre. A szívás-növekedési folyási felület általában vízszintes vagy enyhe hajlása van, és nem kapcsolódik a terSzívás, kPa Szívás, kPa 11. ábra. Nyírószilárdsági viselkedés és triaxiális kísérleti eredmények kaolin agyagon (Thu et al. 2007b adatai). LC felülit isär&üsi ág Fő ruedvtsedési íg TM I Thuei 3 2CCT1). £ '««h 8 U. 400 10. ábra A folyási felületek a szívás függvényében, SFG modell (Sheng et al. 2008a) 9. ábra. A szívás-növekedési, terhelés-roskadási és látszólagos húzószilárdsági folyási felület a különböző modellek esetén. Az A eljárás esetén is külön definiálják ezeket. Pl., ha az előterhelési feszültség (p c 0) nulla, a terhelés-roskadási folyási felület nem redukálódik a látszólagos húzószilárdsá Thuííaí.(2007l) Alcrifo ítűi.(1990) Delage and örefriaa (1995) Tei 1494a -qrt>tí."nTiuír yxfti) (a) nettó feszültség - szívás feszültségi pálya 12. ábra. Kvalitatív elemzés Sheng et al. (2008a) szerint ezek (terhelés-roskadási folyási felület, látszólagos húzószilárdsági felület, szívás-növekedési folyási felület) kapcsolatban vannak egymással. Az SFG model esetén mindhárom levezethető a térfogatváltozási egyenletből, azaz a (13) egyenletből. E modell esetén a 'slurry' talajok (szuszpenziók) - amelyek soha nem száradtak ki, vagy nem voltak terhelés alatt - szívás miatti folyási feszültsége egy egyértelmű függvénnyel leírható. Ez egyben megadja a látszólagos húzószilárdsági felületet is (a 10 ábra A ponton átmenő görbéje). Ez a vízszintessel 45 fokot zár be telített állapotban, ahogy a szívás negatívvá (azaz a pórusvíznyomás pozitívvá) válik. A frissen ülepített 'slurry' talajokat (szuszpenziókat) kiszárítva a folyási felület kiteljed a C pontig (10. ábra). így a szívás-növekedési folyás benne van a terhelés-roskadási folyási felületben, és nem kell azt külön definiálni. Ha a telítetlen talajt a C pontban állandó szívás miatt terheljük, akkor a terhelés-roskadási folyási felület a D ponton megy át (CD pálya, 10. ábra). (b) nem helyes S, pálya (c) helyes S, pálya ízotróp drénezetlen kompresszió A folyási felület egyben a felkeményedési paraméter izo-vonalait is megadja, ez utóbbi általában a képlékeny térfogatváltozás. A CD pálya a folyási felület alakját is megváltoztatja, mert a képlékeny térfogatváltozás a CD pálya mentén függ a szívástól. A terhelés-roskadási folyási felület a húzószilárdsági felületre redukálódik, ha az előterhelési feszültséget (~p c 0) nullává tesszük nulla szíváson. Minden folyási felület folytonos és sima a feszültség - szívás síkon. Ahogy Wheeler & Karube (1996), Sheng et al. (2008a) és Zhang & Lytton (2009b) is bemutatta, a terhelés-roskadási folyási felület, látszólagos húzószilárdsági folyási felület, szívás-növekedési folyási felület levezethető a térfogatváltozási modellből, azaz abból, ahogy a rugalmas és rugalmas-képlékeny térfogatváltozást definiáljuk a szívás és a feszültség függvényében. Az A eljárás, azaz az (5) egyenlet esetén a terhelés-roskadási folyási felület a következő alakú:
