Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

3. szám - Nagy István: Az Alföld vízgondjainak kezelése: A Tisza folyó

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 3. SZ. adása, s egyes területek rendezetlen tulajdonviszonyai, szintén hozzájárultak a kedvezőtlen folyamat felerősödéséhez. Az ezredforduló rendkívüli árvizei során a Közép-Tiszavidékén kialakult árvízvédelmi helyzet miatt, 2000 őszén javaslatot tettem egy új tiszai árvízvédelmi koncepció (Új Vásárhelyi terv) elkészítésére, melyben a hangsúlyt az árvízszint csökkentő beavatkozásokra helyeztem, a nagyvízi meder rendbetételét és 500-1000 millió m

3 árvízi tározó építésének vizsgálatára javasoltam. Javaslatom ellentétes volt az akkori hivatalos Akadémiai és minisztériumi állásponttal. A Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésemre és irányításommal 2000 őszén elkezdte a területünkre eső Tisza szakasz 220 év alatt végbemenő változásait vizsgálni. Különös hangsúlyt fektetve a nagyvízi meder vízemésztő képességének romlását előidéző okok részletes feltárására. Eredményeink és javaslataink figyelembevételével 2003-ban szolnoki kihelyezett ülésén a kormány elfogadta az új árvízvédelmi koncepció megvalósításának programját, megvalósításához azonnal jelentős forrásokat biztosított. A program megvalósítására elfogadott törvény - a 2004. évi LXVII. törvény (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) - előírta a Kisköre-szerb országhatár közötti nagyvízi meder rendezését, amiből eddig semmi sem valósult meg. A 2007-2013 közötti EU forrásokból finanszírozott árvízvédelmi fejlesztési javaslatokban egyetlen egy projekt foglalkozik a nagyvízi meder levezető képességének javításával (Kisköre - Szolnok közötti nagyvízi meder rendezése). Jellemző, hogy e projekt esetében a tervező első változatban egy fillért sem irányzott elő a területhasználat változtatására, az előirányzott költségek mintegy 70 %-át, a töltések kijjebb helyezésére kívánta fordítani. 1990 után a természetvédelemmel kapcsolatosan elfogadott törvények, jogszabályok nem vették figyelembe az árvízvédelmi szempontokat. Felgyorsult a hullámterek védetté nyilvánítása, ami a Natúra 2000 rendeleteivel szinte beteljesedett. A természetvédelmi szervek esetenként még az árvízvédelmi töltések és előtereik kaszálását is megtiltották. A 74/2007. (IV. 14) Korm. és a 72/2007. (VII. 27) FVM rendeletek jelentős támogatást biztosítanak 15 évnél nem hosszabb vágás idővel rendelkező, hengeres energia ültetvények telepítéséhez a nagyvízi mederben. Ehhez az árvízvédelemért felelős szerv véleményét nem is kell kikérni. Azaz, az adófizetők pénzén olyan munkákat támogat amelyekkel emeljük az árvízszinteket E jogszabályok eredményeként az utóbbi években a nagyvízi mederben még meglévő szántók jelentős részének beerdősítése (van amit ültetvénynek nevezünk hivatalosan) megtörtént, illetve folyamatban van. Ezzel a korábban az árvizek levezetésére fenntartott területek sürü növényzettel, erdőkkel való elfoglalása gyakorlatilag befejeződik. Műhold felvételek a Tisza medréről, hullámteréről: 2. kép. Tisza főmedre és hullámtere Tószeg határában (növényzet mentes sáv szélessége a bejelölt területen 80 m) 3. kép. Maros-Tisza találkozás (növényzet mentes sáv a bejelölt területen 88 m) Hullámtér területének használatát „A TISZA HAJDAN ÉS MOST" 1902-ben kiadott kötete szerint az alábbi táblázatban szemléltetem. Az előzőek miatt a Tisza nagyvízi medrében egyre keskenyebbek lettek azok a sávok, ahol az árvizek akadályozás nélkül folyhatnak le. Ma már gyakorlatban csak a kisvízi meder fölötti sáv ilyen. Erről bárki meggyőződhet az interneten található szabad hozzáférésű műhold felvételekről. Tanulságos a Titeltől Tiszabecsig terjedő tiszai hullámtér tanulmányozása is. A hullámtéren és a középvízi meder oldalában lévő sűrű növényzet elősegíti a hordalék kiülepedését, a meder és hullámtér feltöltődését, eredményeként egyre magasabb árvízszintek alakultak ki. A jövőben még magasabb árvízszintek várhatók, ha nem változtatunk az eddigi gyakorlatunkon. Az árvízszint emelkedések legfőbb okozója ma már a hullámtér területének kedvezőtlen használata, és - részben ennek következményeként - gyorsuló meder és a hullámtér feltöltődés. A Tisza esetében belátható időn belül nincs reális lehetősége újabb árvízi meder kialakításának. Ez viszont nem jelenti azt, hogy hosszú távú terveinkben ne foglalkozzunk e kérdéssel a jövő érdekében (Tiszaújlak és a Duna között kellene mintegy 1500 m

3/s. vízszállítású medret kialakítani). A töltések emelésének és kijjebb helyezésének, valamint az árvízi tározók építésének lehetősége is korlátozott, mind műszaki, mind anyagi okokból. Előbbiek miatt hazánk két lehetőség közt választhat: - vagy önként adja vissza a Tisza nagyvízi medrét és ad további területeket a folyónak - vagy a Tisza vesz vissza ennél jóval nagyobb területeket. Ez utóbbi nagyon sok szenvedést, emberáldozatot és kiadást fog követelni hazánktól. Egy új Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció részeként - határozott és egyértelmű politikai támogatással, jelentős ráfordítással, gyorsított ütemben - meg kell valósítani az 1885. évi vízügyi törvény célkitűzését, biztosítani az árvizek szabad lefolyását a nagyvízi mederben. Helyet kell biztosítani az árhullámok levezetéséhez!! Az eddig folytatott konzultációim alapján meggyőződésem, hogy - a különböző szakterületeket ismerők és a helyi érdekeltek bevonásával - értelmes kompromisszumokkal kialakítható olyan hullámtér-használat, amely lehetővé teszi az árvizeknek a jelenleginél lényegesen kedvezőbb lefolyását, a környező településeknek a jelenleginél több munkalehetőséget, és haszonvételt biztosít, ugyanakkor természeti értékekben is gazdag környezetet alakít ki. Bizonyítható, hogy a Tisza mentén lévő területek árvízvédelmi biztonságát ez úton tudjuk legolcsóbban és legki-