Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
2. szám - Fülöp Roland: Azbesztcement csövek laboratóriumi vizsgálata - Selmeczy Géza Balázs–Kucserka Tamás–Kacsala István–Kovács Kata: Avarlebontási kísérletek dombvidéki kisvízfolyásokon
SELMECZY G. B. és mtsai: Avarlebontási kisérletek dombvidéki kisvízfolyásokon 65 a) Nyár I. b) Nyár II. c) Nyár III. d) Nyár IV. g E E -o 10 8 6 4 2 0 10 8 6 4 2 0 10 8 6 4 2 0 10 8 6 4 2 0 l/l 10 a re re 32 8 -s ro Q) Q0 a> 6 ro E E :0 4 ro +-» M í/> 2 0 0 12 3 4 mintavételi alkalmak e) Tél I. • I • 0 12 3 4 mintavételi alkalmak f) Tél II. 0 12 3 4 mintavételi alkalmak g) Tél III. 0 12 3 4 mintavételi alkalmak h) Tél IV. 10 8 6 4 2 0 10 8 10 8 6 4 2 0 0 12 3 4 mintavételi alkalmak 0 12 3 4 mintavételi alkalmak 0 12 3 4 mintavételi alkalmak 0 12 3 4 mintavételi alkalmak 2.ábra: a Vázsonyi-séden végzett nyári (a,b,c,d) illetve téli (ej,g,h) periódusának avarfogyási tendenciái (n=nagy lyukböségű háló fűz avarral, o=nagy lyukbőségü háló nyár avarral, m=kis lyukbőségü háló fűz avarral, •= kis lyukbőségű háló nyár avarral) Eredmények és értékelés Avartömeg csökkenés A kihelyezett avar tömegcsökkenését a két vizsgálati időszak alatt a Csigere-patakon az 1. ábra, míg a Vázsonyiséden a 2. ábra mutatja be. A vizsgálat során ábrázoltuk a nagy és a kis lyukbőségű zsákokban az avar tömegének csökkenését a k-érték alapján (3. ábra). Ennek eredménye, hogy a kis lyukbőségű zsákokban az avar jóval kevésbé fogy, mint a nagy lyukbőségű hálónál. Ennek oka, hogy több tényező (mikrobiális bomlás, makro-gerinctelenek táplálkozása, kisodródás) is csökkenti az avar tömegét. lis bomlás aktivitását. Ezen kívül a téli időszak alatt a fííz avar szignifikánsan gyorsabban fogyott, mint a nyár avar, melynek egyik oka az lehet, hogy az aprítok preferálják ezt az avart. A nyári periódus alatt viszont csak az aprítok száma növelte szignifikánsan a k-értéket (2. táblázat). A k-értéket befolyásoló tényezők keresése során a változók (aprítok mennyisége, avar típus, hőmérséklet, patak, vizsgálati periódus) közötti interakciók vizsgálatát is elvégeztük, de ezek egyike sem volt szignifikáns. így például a pataktípus és az aprítok száma közti interakció nem volt szignifikáns hatással a k-értékre, ami azt jelenti, hogy az aprítok egyedszáma a két patakban egyforma mértékben növelte a lebomlás sebességét. kis ní |gy háló lyukbósége 3. ábra: a k-érték alakulása a hálótípus függvényében Kétmintás t-próbával összehasonlítottuk a nyári és a téli időszak alatt számított k-értékeket. Ekkor azt tapasztaltuk, hogy a k-értékek télen szignifikánsan kisebbek voltak, mint nyáron (t 81j6 26 = -7,894, p<0,001; nyári k-értékek átlaga = 0,061, SD = 0,040; téli k-értékek átlaga = 0,019, SD = 0,015). Ebből jól látszik, hogy a télen kihelyezett avar lassabb ütemben fogyott, mint a nyári (4. ábra). Amennyiben a k-értékeket besoroljuk az irodalomban található kategóriákba (gyors, közepes, lassú), akkor a nyári időszakban a bomlás mindkét lyukbőségű zsáktípusban „gyors" ütemű volt, viszont a téli vizsgálat alatt a k-értékek a kis lyukbőségű zsákok esetében már a „közepes" kategóriába kerültek. A k-értéket befolyásoló tényezők vizsgálata során az eredményeink azt mutatják, hogy a téli periódus alatt az aprítok száma és a hőmérséklet is szignifikánsan növeli a k-értéket (1. táblázat). Ez az eredmény megfelel várakozásainknak, hiszen több aprító szervezet több avar elfogyasztására képes, valamint a magasabb hőmérséklet növeli a mikrobiá4. ábra: a k-érték eloszlása a két vizsgálati időszak függvényében 1. táblázat: A k-értéket a téli időszak alatt befolyásoló tényezők vizsgálatának eredményei (lineáris modell) Tél ß ± SE t P főátlag -0.0137 ±0.0040 -3.387 0.00125 hőmérséklet 0.0020 ± 0.0003 7.428 <0.001 log(aprítószám) 0.0080± 0.0013 5.826 <0.001 avartípus 0.0079 ± 0.0026 2.978 0.00418 2 -táblázat: a k-értéket a nyári időszak alatt befolyásoló tényezők vizsgálatának eredményei (lineáris modell) Nyár ß ± SE t P főátlag 0.0208 ± 0.0257 0.808 0.422 hőmérséklet 0.0007 ±0.0013 0.541 0.591 log(aprítószám) 0.0172 ±0.0030 5.849 <0.001 avartípus -0.0105 ±0.0081 -1.296 0.2
