Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Nagy László–Takács Attila: Újabb szolnoki partmozgás 2010-ben

49 Újabb szolnoki partmozgás 2010-ben Nagy László - Takács Attila BME Geotechnikai Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rp. 3. Kivonat: Valószínűleg nem szerencsések Szolnok város talajai, az utóbbi 30 évben több suvadás, mederrézsű károsodás játszódott le a város belterületén. A legutóbbi suvadás 2010. július 19-én kezdődött és másnapra a vízoldali padka alatti rész kb. 50 m hosszúságban teljes egészében lecsúszott. E közlemény a suvadás bekövetkeztének körülményeit, a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat, az állékonyság számítás részleteit és a helyreállítást ismerteti. Kulcsszavak: árvízmentesítés, vízügyi történelem, 1. Előzmények Szolnok város kialakulása a XI. századra, Szent István uralkodásának idejére tehető (sóútvonal, várispánság, átkelőhely), lakói az akkor általános vízhelyzeten sokáig nem változtattak, az állandó épületek és a fontosabb utak a magasabban fekvő területeken voltak. Ilyen magasan fekvő rész volt az ún. „Téglaházi" szakasz is az 1999. évi árvízig. A téglaházi szakaszon hosszú ideig semmilyen változtatás nem történt. A XX. század elején megépült az ún. Újvárosi partbiztosítás, majd egy hosszabb szakaszon árvízvédelmi falat alakítottak ki. A környékbeli házak ráépültek a magassági biztonságot adó árvízvédelmi falra, a védmüvet helyenként meg sem lehetett közelíteni. A minden addigi vízállási rekordot meghaladó 1919. májusi árvíznél (a szolnoki vízmércén a tetőző vízállás 882 cm volt), majd a 909 cm-es 1970. évi árvíznél jelentős védekezésre nem volt szükség. A 987 cm-rel tetőző 1999. évi árvíznél már látszott, hogy magasabb árvizet a védmü nem tud tartani. A 2000. évi árvíz magassága miatt az ott lévő házakat már nem lehetett megvédeni, az árvízre történő felkészüléskor a fővédvonal melletti házakat lebontották, hasonlóan az árvízvédelmi falhoz, és ideiglenes földmű épült. A jelenlegi, végleges gát 2002-ben készült el a VIZITERV Consult Kft. tervei szerint. Kétségtelen tény, hogy az utóbbi évtizedekben Szolnok vízparti részén több felszín-mozgás történt különböző okok miatt. Ezek nagy része dokumentált (Kabai-Farkas 1978, Nagy 1985, 1987, 2003, 2005). Felszínmozgás volt: - 1964-ben, amikor az 1963-as Zagyva-árvíz után a jobb és bal parti töltések megerősítését követően a Zagyva torkolati közúti híd feletti jobb parti töltés vízoldali rézsűje mintegy 40 m hosszban megcsúszott. A vizsgálati eredmények alapján kiderült, hogy az 1919-ben épült töltés anyaga erősen vízáteresztő, és a mögöttes terület hiányos vízrendezettsége volt a közvetlen kiváló ok. (A helyreállítás során szivárgó épült a töltéstestbe.) - 1975. augusztus 23-án a Sebestyén körúti közúti híd jobb parti feljáró töltésének déli rézsűjében alaptörés következett be. A háttöltés tönkrement szakaszát kijavították, de néhány hónappal később az alaptörés ismét jelentkezett, ami arra utal, hogy nem sikerült feltárni az alaptörés okait, és így nem volt meghatározható a megfelelő helyreállítási mód, amely a következő alaptörést megakadályozta volna. A helyreállított töltésszakaszt kőbordákkal próbálták stabilizálni, melyeket a kész töltésbe utólag építettek be dúcolt munkaárok segítségével. A rézsűt hézagolt terméskövei burkolták. - 1977. május 24-én az előző évben helyreállított hídfeljáró töltés újra károsodott (Kabai -Farkas 1978). A hosszú, tartósan magas árvíz után bekövetkezett vízszintcsökkenés eredményeként a közúti híd felüljárója közlekedésre használhatatlanná vált. Helyreállításként új hídnyílás került kialakításra. - 1985. június 7-én a Zagyva jobb part 1+324-1+350 szelvények közötti töltés vízoldali rézsűje károsodott, széttörve a gátkoronán lévő kb. 0,50 m magas beton falat (Nagy 1985). A helyreállítás talajcserével történt még ugyanazon év nyarán. - A Hay-gát előtti part (jelen vizsgálati helytől mintegy 600-700 méterre felfelé) 2002-ben csúszott meg apadó víz hatására. A károsodás okát, mint legfontosabb adottságot holt-meder keresztezésben adták meg. A helyreállítás szivárgók beépítésével történt. - 2005. májusában az alcsi Holt-Tiszát lezáró gát alvízi részén jelentkezett suvadás (Farkas-Nagy 2005) a gát mentett oldalán, amit pár héttel később a mederrézsű csúszása követett az újvárosi szakaszon. - A korábbi utolsó előtti felszín-mozgás a jobb parton a 2005. évi árhullám levonulása után júniusban Szolnok belterületén a jobb part 63 +942 - 63+994 tkm szelvények között a Tisza mederrézsűjében. A helyreállítás szivárgó bordák alkalmazásával és szádlemez veréssel történt. (Farkas-Nagy 2005) - A Tisza bal part Tiszaligeti szakaszán az 1+750 - 1+828 szelvény környékén a töltés vízoldali rézsűje a „korábbi" terepszint alatti szakaszon 2008 szeptemberében megmozdult. A vízszintes elmozdulás nem volt jelentős a csúszó földtömeg felső élénél, de a legnagyobb függőleges elmozdulás ~4 méterre volt tehető. A rézsű laposítása mellett lábazati kőmegtámasztás készült. 1. kép. A suvadás kezdetén, 2010. július 19-én megjelent húzási repedések 2. kép. A suvadás július 21-én 3. kép. Az eredetileg kb. l:l-es hajlású, de a suvadás után hátrafelé dőlő felszín kör-csúszólapra utal 4. kép. A relatíve kis elmozdult földtömeg figyelhető meg A korábbi árvizeknél a lerakódott rétegek feltöltötték a mederrézsűt (Id. A suvadás felső része)