Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Nagy László–Takács Attila: Újabb szolnoki partmozgás 2010-ben

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. 5. kép. A homok rétegből csurgó víz A suvadás 2010. július 19-én kezdődött (1. kép), a 2010. július 20-i helyszíni bejárás legfontosabb tapasztalatai a következők voltak: - A felszínmozgás a Tisza jobb part 61+156-64+212 tkm szelvények közötti részén a meder rézsűben jelentkezett a vízoldali padka korona éle alatt (1-4. képek). - A mozgás hossza 56 méterben volt megadható, a vízszintes elmozdulás nem volt jelentős a csúszó földtömeg felső élénél. A legnagyobb függőleges elmozdulás 4 m volt. - Az elmozdulás felső részénél csaknem függőlegesen szakadt le a talaj, és a korábbi rézsűs part csaknem vízszintesre fordult be (1-4. képek). - A mozgás relatíve gyors volt, az elmozdult gátrész mintegy három nap alatt mozdult el csaknem 4 métert függőlegesen. A naponkénti elmozdulást az 1. ábra geodéziai felvétele mutatja. - A vízoldali padka alatti 2,0-2,4 métertől 4,8-5,9 méter mélységig jól azonosítható volt a kötött rétegek közé települt homok, iszapos homok réteg, amelyikből a víz folyamatosan áramlott (3-5. képek). Ez a réteg adhatta a legnagyobb víznyomást a csúszólapra. - Az elmozdult földtömeg a korábbi csaknem egyenes meder rézsüt a folyóba nyomta (1-2. kép). A következő napokban a Tisza vize ennek a talajnak egy részét elszállította, így a mozgó talajtömb újra és újra megtámasztás nélkül maradt, így a lassú kúszó mozgás napokig folytatódott. - A suvadás geometriája nem utalt nagy elmozdult földtömegre és jelentős alámetsző csúszólapra. - A vízoldali rézsű hajlásszöge a 45 fokos értékhez közelített, ami az jelenteti, hogy az árvizek alatt jelentős menynyiségü lebegtetett hordalék rakódott le a rézsű felső részére. A lerakódás vastagsága elérte az 1,6-1,8 méteres vastagságot a lejáró lépcsők mellett (6. kép). Meg kell jegyezni, hogy az is kisebb csoda, hogy egy 45 fokos hajlású rézsű addig állékony volt. - A suvadás alakja, az elmozdult földtömeg méretei, a talajrétegződés, a talajok jellemzői rendkívüli módon hasonlítottak a 2005. évben kialakult suvadáshoz. - A következő Tisza árhullám elfedte a suvadást, megtámasztva a szabadon maradt csúszólapot, és lehetetlenné tette a helyreállítás megkezdését. A károsodott helyen azonnal letermelték a fákat, és megindult a geodéziai felvétel a mozgás rögzítésére és a helyreállítás tervezéséhez. A korábbi talajmechanikai vizsgálatokhoz készült feltárások a vizsgált területen nagyátmérőjű fúrásokkal kerültek kiegészítésre, az elmozdult rész felett a vízoldali padkában zavartalan mintavétellel. Július 20-án este már a talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatok is elkezdődtek. A geodéziai felmérésnél (/. ábra) nehezen magyarázható a padka terepszint emelkedése, s az, hogy a csúszólapok közel függőleges kimetsződései nem esnek egy vonalba. 6. kép. A lépcső megmutatja az utóbbi évek árvizeinél felrakódott hordalék vastagságát 1. ábra. A suvadásnál a mozgás következtében kialakult mederrézsű (a geodéziai felmérés szerint) A suvadás lejátszódása utáni árhullám kb. 1 méterrel tovább növelte a suvadás hátrarágódását a mentett oldal felé, és ezzel belemetszett a láthatóvá vált un. „Újvárosi partbiztosításba". A partbiztosítás kövei beleforogtak a suvadásba. 2. Talaj rétegződés A szakvélemény elkészítéséhez felhasználtuk a 2005. évben bekövetkezett suvadás mérési eredményeit (a geoelektromos hossz-szelvény mérési adatait és a fűrásszelvényeket). A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen: - az altalaj felépítése nem mutat karakterisztikus változásokat - a talaj rétegződése közel vízszintes, - a partot zömében kötött talajok alkotják, - a Tisza hordalék-lerakó képessége jelentős. A laboratóriumi vizsgálatok alapján a következő rétegek kerültek azonosításra: Felszín közeli közepes (helyenként kövér) agyag vastagsága 2,0-2,4 méter között változott a vízoldali padka alatt. Alatta iszapos homok, homok („régi" szabvány szerinti elnevezéssel: homokos homokliszt, homoklisztes homok, iszapos homok) réteg a padka alatti 4,9-5,8 méteres mélységek között helyezkedett el. A vizsgálat alsó határáig puha (helyenként szerves-nyomos) közepes és kövér agyagot tártak fel a fúrások. Ezen réteg nyírószilárdsági paramétereit „back analysis"-sel állapítottuk meg. Ezen rétegek talajjellemzőit az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A feltárt rétegek talajjellemzői Közepes (helyenként Iszapos homok. Közepes és kövér kövér) agyag homok agyag Vastagság (m 2,0-2,4 2,9-3,4 s(%) 52-54 55 50-55 v(%) 41-42 41 42-48 K%) 5-7 4 2-3 w (%) 26-31 28 20 -29 pn (g/cm3) 1,82-1,91 1,87-1,91 1,82-1,90 <pO 15 25 back analysis c (kPa) 50 6 back analysis