Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Szigyártó Zoltán: A Kiskörei-tározó hatása az árhullámok ellapulására

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. ságát (a Duna egy hosszabb szakaszát kivéve) az 1 %-os valószínűséggel meghaladott évi legnagyobb jégmentes vízállásokra támaszkodva kell meghatározni (Hankó-Kiss 2005, Szigyártó, 2009), s a gondot mindig ennek az 1 %-os vízszintnek a megemelkedése okozza. így magától értetődőnek látszott, hogy a jelen vizsgálatok alapját is azok az árhullámok képezzék, amelyek hatására az évi legnagyobb jégmentes vízállások előálltak. Némileg bonyolította viszont a helyzetet az, hogy egy felsőbb és egy alsóbb szelvényben az évi legnagyobb vízállást nem mindég ugyanaz az árhullám okozza. Ezért kellett tehát rögzíteni azt, hogy a továbbiakban majd csak azoknak az árhullámoknak az ellapulását vizsgáljuk, amelyek mind a Tisza, Tiszadorogma mind pedig a Tisza, Kisköre-alsó vízmérce-állomáson évi legnagyobb jégmenetes vízállást idéztek elő. Végül annak érdekében, hogy az 1974-ben üzembe állított tározó vízszint-tartásának az árhullámok ellapulására gyakorolt esetleges hatását kimutathassuk, nyilván meg kellett vizsgálnunk azt is, hogy a szóban forgó vízmérce-állomások között milyen mértékű volt az ellapulás akkor, amikor a tározó még nem üzemelt, s mekkora volt ezt követően. E vonatkozásban pedig célszerű volt úgy dönteni, hogy e vizsgálatoknál — az 1974 előtti adatokban rejlő nagyobb bizonytalanság csökkentése érdekében — a Kiskörei-tározó üzembe állítása előtti időszakból származó, vizsgálati alapként elfogadott adatok száma megegyezzék a tározó üzembeállítását követően rendelkezésre álló hasonló (de legfeljebb 36) adat számával. Ilyen megfontolásokat alapul véve első lépésként a Tisza, Taskony vízmérce-állomás adataira támaszkodva, időben visszafelé meghosszabbítottuk a Tisza, Kisköre-alsó állomás vízállás idősorát. A következőkben (ahol ez szükséges volt) az adatsort átszámítottuk a 2009-ben érvényes „0" pontra. Ezután mindkét adatsornál az évi legnagyobb jégmentes vízállásokat hozzáadtuk a vízmérce „0" pontjának a magasságához. Végül pedig a feljebb fekvő, tiszadorogmai vízmérce-állomásra kapott tengerszint feletti tetőző vízszint-magasságokból kivontuk a Kisköre-alsó állomásra hasonló módon kapott tengerszint feletti magasságokat. Ezzel a vizsgálatokhoz szükséges vízszint-különbségek elvileg rendelkezésre is álltak. Azért csak „elvileg", mert miután a kapott adatokat grafikonon ábrázoltuk, felmerült az a gyanú, hogy közülük egyeseket vizsgálatunk szempontjából jelentős hibák terhelhetik. Az ide vágó részletes elemzés pedig arra az eredményre vezetett, hogy a számunkra gyanús (esetleg hibás) adatokra a következők hívják fel a figyelmet: A. A két vizsgált állomáson az évi legnagyobb jégmentes vízállást nem ugyanaz az árhullám idézte elő. B. A rendelkezésre álló adatok szerint a Kisköre-alsó vízmérce-állomáson az árhullám tetőzése hamarabb vagy ugyanazon a napon állt elő, mint a felette 43,1 km-re levő Tiszadorogma állomáson. C. A rendelkezésre álló adatok szerint a többi vizsgált árhullámhoz viszonyítva rendkívül nagy a Tiszadorogma és a Kisköre-alsó állomás tetőzési időpontjának a különbsége. D.A tározó üzembeállításakor annak feltöltése befolyásolhatta a Kisköre-alsó állomás vízállását. Ezeket szem előtt tartva elsőnek a Kiskörei-tározó üzembe állítását követő időszak adatait vettük szemügyre, s közülük biztonság okából töröltük annak a hat árhullámnak az adatát, amelyek a fentiek szerint gyanússá váltak (/. ábra). Ennek megfelelően az 1974-2009 közötti 36 árhullámból a további vizsgálatok céljára 30 árhullám maradt. Tehát (az előzőekben összefoglalt szempontokat szem előtt tartva) a tározó üzembeállítása előtti időkből is — lépésről lépésre visszafelé haladva — 30 megbízható (gyanúsnak nem tűnő) adatot kellett összegyűjteni. Ennek, továbbá a háborús események miatt hiányzó adatoknak lett aztán a következménye az, hogy a megfelelő árhullámok kigyűjtésével egészen 1933-ig kellett visszamenni, mivel az 1933-tól 1973-ig tartó adatsorban 9 adat vált gyanússá (2. ábra). 1 fi íí =. J,» fHHY«l<M.i

H j • megbízhatónak mlnöaltctt adat O megbízhatatlannak minősített adat (A) az NV értéket a két állomáson nem ugyanaz az árhullám Idézte all (8) az NV Kisköre-aleón ugyanazon a napon vagy h o (B) I <B) i • . • • *• «I Évi lag nagyobb Jtgmontoa vlráíláa Tlazadorogmán, ci 1. ábra. A Tisza, Tiszadorogma és Tisza, Kisköre-alsó vízmérce-állomáson 1974-2009 között előállt évi legnagyobb jégmentes vízállások tengerszintre átszámított vízszint-különbsége; a megbízható és a gyanús adatok feltüntetésével • megbízhatónak minOeltett •( (A) az IW tnétet a k*t tllomáeon nam ugyanaz az árhullám kttzta ,ií (01 az NV Kiaköra-alaön ugyanazon a napon vagy hamarabb IN* aid. mk (C) túl nagy a tetdafel Időpontok különbaOge (D) a tarozó faltMaaa bafolyiaolhatta a KlakOre-aWd vízíHáa ana*« Évi legnagyobb jégmantaa vlztlláa Tlazadorogman, cm 2. ábra. A Tisza, Tiszadorogma és Tisza, Kisköre-alsó vízmérce-állomáson 1933- 1973 között előállt évi legnagyobb jégmentes vízállások tengerszintre átszámított vízszint-különbsége; a megbízható és a gyanús adatok feltüntetésével A vizsgálatok eredménye Altalános megállapítások A megbízhatónak ítélt adatok birtokában a következő feladat annak meghatározása volt, hogy hatással van-e a Kiskörei-tározó vízszinttartása a tározón átvonuló árhullámok ellapulására. Ha pedig ilyen hatás van, úgy az árhullámok ellapulását a tározó üzembe állítását megelőző és az azt követő időszakban milyen összefüggés jellemzi. Ennek kiderítése érdekében mindenek előtt (a 3. ábra szerint) egyetlen grafikonra felraktuk az 1933 és 2009 között előfordult és céljaink szempontjából megfelelőnek ítélt valamenynyi árhullám tengerszintre átszámított tetőző magasságának a különbségét (tehát egy grafikonon tüntettük fel mindkét vizsgálandó adatsort), s ezt szemügyre véve a következő megállapításokat tettük: - Mind a tározó üzembe állítása előtti, mind az azt követő időszakra vonatkozó adatok értéke (bár erős szórással, de) határozottan a tiszadorogmai vízállások növekedésének az irányában csökken. Tehát mindkét adatsorra igaz az a megállapítás, hogy (az átlagot tekintve) minél magasabb a