Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Szigyártó Zoltán: A Kiskörei-tározó hatása az árhullámok ellapulására

^SZIGYÁRTÓJÍ^^Ki!^^ 27 tiszadorogmai tetőző vízállás, a két vizsgált állomás tetőzése között annál kisebb vízszintkülönbség áll elő. Másképpen fogalmazva: annál kisebb az árhullám ellapulása. - Mindkét adatsor kezdetét és végét az x tengelyre vetítve megállapítható, hogy a Kiskörei-tározó üzembe állítása előtti időszakra vonatkozó adatsor az x=554 cm-es értéknél kezdődik és az x=lll cm-es értéknél fejeződik be; ugyanekkor pedig a tározó üzembeállítását követő időszakra jellemző adatsor ennek megfelelő két értéke 606 cm és 875 cm. Ami nyilván arra vezethető vissza, hogy a tározó feletti, Tisza, Tiszadorogma állomáson az elmúlt mintegy 30 évben a tetőző vízállások megemelkedtek (Szigyártó 2008). A Kiskótei-tarozo Özembe allitéaa előtt, 1933-1973 y « 4

p9S8-0.004084-x ^ cr -W-Off^t« A kísköfBi-téroaó ü/ambe Slíitása után, 1974-2009: y- 4.847-0,003821-x (mértékadó CaaaafUaaéa) Évi laflnagyobb jégmente» viaáHia Tísí.idorogman (K|, c: 3. ábra. Az árhullámok ellapulására jellemző összefüggések a Tiszának a Tiszadorogma és a Kisköre-alsó vízmérce-állomás közötti szakaszán - Annak ellenére, hogy az adatok erősen szóródnak, az mégis kirajzolódik, hogy a keresett, átlagos viszonyokat tükröző összefüggések egyenessel bizonyára elfogadható módon közelíthetők. Ezért a legkisebb négyzetek módszerével mindkét időszakra meghatározható az x, y adatpárokat kiegyenlítő, 3. ábra szerinti lineáris összefüggés. így kaptuk tehát a Kiskörei-tározó üzembe állítása (1974) előtti időszakra az F= 4,958-0,004084-x (1) és a Kiskörei-tározó üzembe állítása (1973) utáni időszakra az y = 4,647-0,00392 lx (2) összefüggést; ahol x (centiméterben) a Tiszadorogmán kialakult évi legnagyobb jégmentes vízállást és y (méterben) a Tiszadorogma és a Kisköre-alsó állomáson ugyanabban az évben észlelt és a Balti tengerszintre átszámított évi legnagyobb jégmentes vízállások különbségét jelöli. A tározó hatása az árhullámok ellapulására Az előzőek szerint kapott két kiegyenlítő egyenes paramétereinek a vizsgálatára támaszkodva a következő megállapítások tehetők: - A vizsgálatok alapját képező (üres és telt körökkel feltüntetett) adatok és az azokat kiegyenlítő lineáris összefüggések közötti eltérés másként viselkedik az 1974 előtti és az 1973 utáni adatsor esetében. - Az 1974 előtti adatsomái ezek az eltérések öt egymást követő (és a mellette levőtől 5%-os kockázati szinten szignifikánsan eltérő) középérték körül ingadoznak. Vagyis az 1974 előtti adatsor nem egyöntetű, s így ez nem nyújt kellő alapot ahhoz, hogy az azt kiegyenlítő lineáris összefüggés egyes paramétereit (a gyakorlatban elterjedt) további matematikai statisztikai vizsgálatok elvégzésével elemezzük. - Más oldalról ilyen gondok a Kiskörei-tározó üzembeállítását követő, 1973 utáni adatsornál nincsenek. Ez (5 %os kockázati szinten) egyöntetű, egymástól teljesen független adatokból áll, eloszlása pedig 0,000 m középértékű és 0,234 m szórású normális eloszlással jól közelíthető. - Következésképpen matematikai statisztikai eljárásokkal az 1974 előtti és az 1973 utáni időszakra kapott két lineáris összefüggés paraméterei csak úgy hasonlíthatók össze, hogy az első időszakra vonatkozó összefüggés paramétereit konstansnak, a másodikra vonatkozó paramétereket pedig valószínűségi változónak tekintjük. Áttérve az árhullámok ellapulását leíró, s a 3. ábrán bemutatott két lineáris összefüggés matematikai statisztikai elemzésére; velük kapcsolatban a következők állapíthatók meg: - Az 1973 utáni időkre vonatkozó összefüggés valószínűségi változónak tekinthető b paraméterének az értéke (5 %-os kockázati szinten) nem tér el szignifikánsan az 1974 előtti időkre vonatkozó összefüggés konstansnak tekintett, ugyanezen értékétől. így a 3. ábrán számszerűen és grafikusan is feltüntetett két egyenes párhuzamosnak is tekinthető. - Az előbb említett adottság következménye is az, hogy (a kiegyenlítő egyenesekkel számolva) a Tiszadorogma és a Kisköre-alsó vízmérce-állomás közötti Tisza-szakaszon, mind a tározó üzembeállítása előtti, mind az azt követő időszakban a Tiszadorogmán előállt tetőző vízállás minden 100 cm-es emelkedése az ellapulás jó közelítéssel mintegy 40 cm-es csökkenésével jár együtt. Tehát a Kisköre-alsó állomáson a tetőző vízszint ugyanekkor emelkedésével kell számolni. - A Kiskörei-tározó üzembeállítását követően a tiszadorogmai évi legnagyobb jégmentes vízállásokat okozó árhullámok ellapulása — a mindkét kiegyenlítő egyenessel lefedett, 600 és a 775 cm-es vízállás tartományban és ugyanezekkel az egyenesekkel számolva — mintegy 20 cm-el csökkent. Ugyanebben a tiszadorogmai vízállás tartományban pedig az 1973 utáni időszakra vonatozó lineáris összefüggés (valószínűségi változóként viselkedő) függőváltozójának az 5 %-os kockázati tartománya csupán 14 cm. Következésképpen az árhullámok ellapulásának a Kiskörei-tározó üzembeállítását követően előállt 20 cm-es csökkenése (vagyis a Kisköre-alsó állomáson a tetőzési szint ugyanekkora növekedése) 5%-os kockázati szinten szignifikánsnak tekinthető. Ez pedig teljesen összhangban van az árhullámok ellapulásának a törvény-szerűségeivel foglalkozó korábbi alapkutatásunk e tanulmányuk elején is hangsúlyozott eredményével (Szigyártó-Rátky 2011). Tehát azzal, hogy a vízszinttartás csökkenti a tározón átvonuló árhullámok ellapulását, s így a tározó alatt növeli a tetőző szintek magasságát. A Kiskörei-tározó alatt kialakuló, igen magas, egy százalékos árvízszint oka Abban az esetben, ha a kapott eredményeket a közvetlenül a Kiskörei-tározó alatt előállt 1 %-os árvízszint kialakulásának a vizsgálatára kívánjuk felhasználni, a következőket kell szem előtt tartanunk: - Mivel az 1 %-os árvízszinteket az évi legnagyobb jégmentes vízállások alapján határozzuk meg, ez az 1 %-os szint egy olyan jégmentes árhullám tetőző vízállásának felel meg, amelynél magasabb vagy azzal egyező magasságú tetőzési szint csak az évek 1 %-ában fordul elő. - így az 1973 utáni időszakra kapott lineáris összefüggés segítségével (és a tiszadorogmai vízmérce-szelvényre ma érvényes 1 %-os valószínűségű évi legnagyobb jégmen-