Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
96 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. került nitritet mérni, ugyanakkor az ammónia és/vagy a nitrát kisebb értékű (1-2. ábra a 100. nap előtt, 3-4. ábra az 500., 700. napok körül). Az elfolyó víz hőmérséklete két esetben volt 10 °C alatti. A nitritképzők nem tűrik a hideget; vagyis olyankor az ammónia nem alakul át nitritté, hanem feldúsul. Elképzelhető, hogy ilyen feldúsulás az oka a 2007. decemberi magas ammóniaértéknek (1. ábra). Ha vizes rendszerbe szennyvízkibocsátás, vagy a növényi részek bomlása révén ammónia jut, elegendő oxigén esetén - Nitrosomonas és Nitrobacter baktériumok révén - mindig oxidálódik nitritté és nitráttá. Mindegyik mért nitrogénforma mennyiségére hatással lehetett bomló növényi rész. 1, ábra. Az ammónium-tgörbék 2007-2009. Üzemkezdettfii szám 2. ábra. A nitrát-görbék 2007-2009. ..„«O. iff™ _.,«&o. ,.Jf> S». „»'M™ „Vfioo. „.ír*. Üzemkezdettfii számított napok 3, ábra A nitrát-görbék 2007-2009. Üzemkezdettfii számi 4. ábra. A nátriumion görbéi 2007-2009. A nátriumion, mint kiemelt figyelmet érdemlő elem 500700 mg/l közötti érték mind a befolyó, mind az elfolyó vízben. Mellette a kálium-, kalcium-, magnéziumion annyira kevés mennyiségben vannak jelen, hogy nem befolyásolják a nátrium egyenérték %-ot, ami nagyobb 95-nél. Gyógyvíz esetében a határérték 95 %, termálvíz esetében 45 %. (KvVM, 2004). Hasonló eredményeket kapott Elek (2010) 31 hazai termálkút kémiai paramétereit vizsgálva. A Na eé %ra vonatkozó eredményei alapján csak 1 mintára számolt 45 % alatti, 8 mintára 45 - 95 % közötti értéket, a többi minta mind meghaladta a 95 %-ot. A 4. ábrán megfigyelhető az is, hogy több esetben magasabb értéket kaptunk az elfolyóban, mint a befolyóban. Véleményünk szerint ennek egyrészt oka lehet a tartózkodási idővel nem számoló (nem időarányos) mintavétel, de még inkább oka lehet a párolgás miatt a víz betöményedése. A hidrogénkarbonát/karbonát értéke 1600 mg/l körüli, a többi anion jóval kisebb mennyiségben van jelen. A polgári termálvíz is, mint a termálvizek többsége, alkáli-hidrogénkarbonátos, alkáli-karbonátos, erős nátrium-dominanciával CHegedűs, et al. 2009). Mindig 1 mg/l alatti az összes foszfor és az összes vas mennyisége. Az elfolyó víz magasabb vastartalma kezdetben talán a kőzúzalékból adódhatott, a későbbiekben nem tudjuk az okát. A mért nehézfémek (arzén, ólom, réz, mangán, cink) együttes összege 0,05 mg/l alatti. Az eddigiekből megállapítható, hogy a nádas tisztítással nem értünk el számottevő csökkenést. Nemcsak a nátriumion tekintetében nem, a többi paraméternél sincs nagyarányú kedvező változás. Fentebb már utaltunk rá, hogy magyarázatként szóba jöhet a víz betöményedése a berendezés esetlegesen kicsi mérete miatt. A 2007-ben Debrecenben mért csapadékmennyiség és hőmérsékletértékek elemzése enged arra következtetni, hogy a kísérleti berendezésben is nagyobb lehetett a párolgás mértéke, mint a csapadék mennyisége. Az adatok hozzájárulnak ahhoz, hogy átgondoltabban folytassuk vizsgálatainkat. A probléma megoldásához bizonyára nagyobb léptékű, hidrogeológiai vizsgálatokat sem nélkülöző kutatómunkára van szükség. Összefoglalás A dolgozatban náddal beültetett mesterséges vizes élőhelyen termálvízzel végzett kísérlet eredményeit ismertetjük. A célunk az volt, hogy megoldást keressünk a termálvizek környezetvédelmi szempontból kifogásolható paramétereinek, így a magas összsótartalomnak, ezen belül is a nátrium tartalomnak a csökkentésére. Két éven keresztül kéthetente mértük a befolyó és elfolyó termálvíz fizikai és kémiai paramétereit. Az eredményeinkben nem tapasztaltunk jelentős változásokat, nem csökkent az elfolyó vízben a nátriumion mennyisége, sőt, volt, ahol növekedett. Azt gondoljuk, hogy esetleg a tartózkodási idővel nem számoló mintavételezés, még inkább párolgás miatti betöményedés okozhatta a kapott eredményeket. Köszönetnyilvánítás Köszönöm a kutatást végző német cégek vezetőinek. Prof. dr.-Ing Christoph M. König (delta h), dr. rer. nat. Thomas Lange (AUD) és dr. André Gerth (BioPlanta) uraknak, hogy az adatokat rendelkezésemre bocsátották. Seress Lászlónak (Log-Aqua Bt.) köszönöm a jó tanácsait és segítő együttműködését. Irodalom www.bioplanta-leipzie.de Elek J. 2010: Termál-innováció az Észak-Alföldi Régióban. Kémiai kutatások a termálvíz körül. http://www.thermalklaszter.hu/hun/main.php?f=kiir&oid=5&mid=5 György J. 2010: Termál-innováció az Észak-Alfoldi Régióban. Hévíz felhasználásból adódó szennyvízelvezetési problémák a réteg eredetű komponensek tekintetében. http ://www. thermalklaszter.hu/hun/main.php?f=kiir&oid=5&mid=5 Hegedűs R és mtsai., 2009: Halophyta növények potenciális fitoremediációs szerepe egy termálvizes intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizének kezelésében. Hidr. Közlöny, 89. évf. 6. sz. pp. 190-192. KvVM rendelet (28/2004. (XII. 25.) Lakatos és mtsai., 1997: Application of constructed wetlands for wastewater treatment in Hungary. What. Sei. Tech. Vol. 35, No.5 pp. 331-336. Simon L. 2006: Toxikus elemek akkumulációja, fitoindikációja és fitoremediációja a talaj-növény rendszerben. MTA Doktori értekezés pp. 1-158. Székely E. B-né 1995: A nádgyökér szerepe a szennyvíztisztításban. Hidrológiai Tájékoztató, 1995. október, pp. 12-16. UnkJ-né. 2007: Csináljuk jól! 21. Energiahatékonysági sorozat. Az Energia Központ Kht. Kiadványa, Budapest, pp. 1-30.
