Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

93 y = 3,1947ln(x) -5,4339 R' = 0,9952 O Marótvölgyi-vlzfolyás V = 2,8062ln(x) -1,6453 R' = 0,9914 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 EGYEDSZÁM 1. ábra. A két vizsgált vízfolyás összesített adatsorainak egyedszám alapú rarefaction görbéi Egervíz 2000 3000 4000 5000 EGYEDSZÁM 500 1000 EGYEDSZÁM tan figyelembe kell venni. Hiszen az év különböző időszakaiban mind a mintavételi hatékonyság, mind maga a halállomány jelentősen különbözhet. A rarefaction görbék lefutása is különbözik az egyes hónapokban. A kora tavaszi összesített minták görbéi korántsem mutatnak telítődést, így a mintavételi intenzitás (vizsgált patakszakasz hossz) növelésével valószínűleg ekkor lenne a legnagyobb esély további fajok előkerülésére. TTTTTTTTT 2. ábra. A havi összesített adatsorok egyedszám alapú rarefaction görbéi Ugyanezt az analízist havi bontásban elvégezve jelentős eltéréseket tapasztalhatunk az egyes időszakokban a vízfolyásokban fogott állományok nagysága és fajgazdagsága között (2. ábra). A legfajgazdagabb állományokat a vegetációs periódus közepén találtuk a vízfolyásokban, míg a legtöbb egyedet a késő őszi időszakban fogtuk. A legfajgazdagabb hónapban a vízfolyások fajkészlete majdnem kétszer akkora, mint a késő őszi hónapokban. 3. ábra. Az egyes mintaszakaszok összesített fajkészlet adataiból számolt minta alapú rarefaction elemzések eredményei (vízszintes tengelyen: mintavételi időpontok száma; pontozott vonalak: szórás; vízszintes pontozott vonal: 90 %-os hasonlóság a referencia adatsorhoz) Ez az eredmény rámutat arra, hogy az egyes vizsgálatok adatainak értékelésénél a mintavételek időpontját fokozot4. ábra. Az egyes mintaszakaszok összesített relatív abundancia adataiból számolt minta alapú reprezentativitás elemzések eredményei (vízszintes tengelyen: mintavételi időpontok száma; pontozott vonalak: szórás; vízszintes pontozott vonal: 90 %-os hasonlóság a referencia adatsorhoz) A reprezentativitás analízis eredményei alapján elmondható, hogy egy bizonyos mintaszakasz egyszeri felmérése során az adott területen az év során előforduló fajok körülbelül 40 %-a kerül elő (3. ábra). A referencia adatsorhoz való 90 %-os hasonlóságot, (amelyet a 2-3-4. ábrán vízszintes pontozott vonallal jelöltünk) a legtöbb esetben csak jelentős számú (6-7) vizsgálat adatsorait összegezve érhetjük el. Az állományok relatív abundancia adatai már kevésbé variábilisak. A legtöbb esetben egy felmérés eredménye körülbelül 60%-os hasonlóságot mutat az évi kumulált adatsorokból számolt relatív abundancia értékekhez (4. ábra). A 90 %-os hasonlóság eléréséhez is kevesebb vizsgálat szükséges. Az állományok fajkészlete tehát jóval változékonyabbnak bizonyult, mint az állományok átlagos összetétele. Ez valószínűleg az év különböző időszakaiban megjelenő ritka fajok hatásának tudható be. Ugyanis ezek az általában alacsony egyedszámmal, alkalomszerűen megjelenő fajok az állományok %.os összetételét kevésbé befolyásolják. A minta reprezentativitást az egyes hónapokban végzett felmérések összesített adatsorai alapján patakszinten is elvégeztük (5. ábra). Az elemzések eredményei arra adnak választ, hogy az egyes hónapokban hány mintavételi szakasz adatsorait kell összegeznünk, hogy legalább 90%-os hasonlóságot éljünk el havi összesített adatsorokhoz képest. Az eredmények szerint az Egervíz esetében a legtöbb esetben 6, a Marótvölgyi-vízfolyás esetében 4 felmérés eredményei legalább szükségesek ahhoz, hogy a havi összfogáshoz nagy mértékben hasonló értékeket kapjunk. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy egy random kiválasztott szakasz halászatával átlagosan a teljes patak aktuális faj készletének 3040 százaléka mutatható ki. Illetve egy random kiválasztott szakasz halállományának százalékos összetétele 40-50 százalékos hasonlóságot mutat a havi kumulált fogási értékekből számolt relatív abundancia értékekkel. Ugyanakkor, eredményeink azt is világosan mutatják, hogy az egyes mintaszakaszok között mind a fajkészletet, mind a relatív abundancia viszonyokat tekintve nagymértékben eltérő halállományokat találhatunk. Egy-egy patak aktuális halállományá-