Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

89 Halbiológiai vizsgálatok a Duna Szob - Hercegszántó közötti szakaszán Szalóky Zoltán

1, György Ágnes Irma

1, Csányi Béla

1, Tóth Balázs

2, Szekeres József

1, Erős Tibor

3 'VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., 1095. Budapest, Kvassay J. út 1. 2Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121. Budapest, Költő u. 21. 3MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237. Tihany, Klebelsberg Kunó u. 3. Kivonat: A „Duna hajózhatóságának javítása" című projekt keretében vizsgáltuk a hajózhatóság érdekében tervezett beavatkozások lehetséges hatásait a halegyüttesek szerkezetére. A hatások becsléséhez a litorális és a bentikus élőhelyeket egyaránt vizsgáltuk. A Duna litorális zónájának vizsgálatát az ide vonatkozó szabványok előírása szerint végeztük el. A bentikus élőhelyek felméréseihez eddig hazánkban nem használt, új mintavételi eljárást dolgoztunk ki. Az adatok elemzéséhez több változós redundancia analízist végeztünk és testhosszúság elemzésekhez gyakoriság eloszlás görbéket készítettünk. A kevésbé kutatott meder élőhelyeinek vizsgálataiból kitűnik, hogy egyes bentikus fajok (Zingel spp.) mennyiségi viszonyait eddig alábecsülték. A redundancia analízis szerint egyes fajok erősen kötődnek a mederanyag összetételéhez, továbbá erősen meghatározó a part természetes és mesterséges jellege. A legtöbb faj azonban a környezeti tényezők széles spektrumában előfordul. Kulcsszavak: hal, Duna, hajózhatóság, mélységi mintavétel, elektromos húzóháló.. Bevezetés és célkitűzés A „VITUKI" vezette konzorcium készítette el a „Duna hajózhatóságának javítása" című projektet megalapozó tanulmányt, az Európai Bizottság TEN-T programjának pénzügyi támogatásával. A program célja a Duna magyarországi szakaszán jelentkező hajózhatósági akadályok (gázlók, szűkületek) kiküszöbölését célzó, fejlesztési-, műszaki beavatkozási változatok számbavétele, a 25+2 dm-es merülési mélység és 180 m-es hajóút szélesség biztosítása a hajózási kisvíz-szint idején. A kivitelezéshez számos engedélyezési eljárást kell lefolytatni, amelyeknek egyik fontos eleme a beavatkozások dunai halegyüttesekre gyakorolt hatásainak megismerése. A szabályozó művek építésének a halegyüttesekre gyakorolt hatásainak feltárásához a Dunának az Ipoly torkolata és a déli országhatár közötti szakaszán parti, elektromos halászatot végeztünk, míg a folyó medrét érintő kotrások hatásainak becsléséhez eddig hazánkban nem használt, új módszert dolgoztunk ki. Célkitűzéseink a következők voltak: újabb adatok gyűjtése a Duna halfaunájáról, a halfajok élőhely választásának megismerése a hidrológiai és medermorfológiai háttérváltozók figyelembe vételével, a meder élőhelyeinek vizsgálatát célzó új mintavételi módszertan kidolgozása nagy és mély folyókra, továbbá a természetvédelem szempontjából értékes fajok (Natura 2000-es jelölőfajok) eltetjedéséről és szaporodó helyeiről bővebb ismeret szerzése. A Duna halállományának kutatása több évtizedes múltra tekint vissza. Kevés azonban az olyan tudományos irodalom, amelyeknek a környezeti változók, azon belül is a hidrológiai és morfológiai tényezők hatásainak leírása lenne a fő célja. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében jelenleg végzett felmérések pedig csupán Vác-Göd (1668-1681 fkm) és Baja (1476-1483 fkm) térségére vonatkozóan nyújtanak folyamatos információt a halfauna összetételéről és időbeli változásairól. Annak ellenére, hogy a közelmúltban több közlemény is megjelent, amely a Duna főágát halfaunisztikai, halászatbiológiai és ökológiai szempontból elemzi (pl. Tóth, 1979; Sallai, 2001; Guti, 2002; Györe & Józsa, 2005), még mindig igen hiányos ismeretekkel rendelkezünk a halegyüttesek szerveződéséről a Duna magyarországi szakaszán. Eddig csak a litorális zónában vizsgálták térben intenzív mintavétel keretében az egyes környezeti változók jelentőségét a halállomány összetételének és mennyiségi viszonyainak alakulásában, valamint a halfajok elteijedését a Duna Gönyű-Budapest (1786-1665 fkm) közötti szakaszán (Erős & mtsai, 2008a, b). A természetvédelem szempontjából is megkülönböztetett, az Európai Unió Előhelyvédelmi Irányelvének függelékeiben jegyzett halfajok elteijedésével és gyakoriságával Tóth & mtsai (2007) foglalkoztak részletesen. Anyag és módszer A litorális zóna élőhelyeinek vizsgálata A part menti mintavételi helyeket rétegzett random eljárás szerint jelöltük ki. A Duna Szob-Hercegszántó közötti szakaszát 7 db 40 km-es szakaszra osztottuk. Minden szakaszon 20 mintavételi alegységet helyeztünk el, az alegységek hossza minden esetben 500 m volt. A felmérések a Magyarországon elfogadott európai szabványok ajánlásainak figyelembevételével készültek (MSZ EN 14011: 2003 és a MSZ EN 14962: 2006), csónakról, Hans Grassl EL65II GI aggregátoros elektromos halászgéppel, egyenáram és szák alkalmazásával. A hatékonyság növelésének érdekében a sötétedés beállta után halásztunk. Felméréseinket májusban és a nyári hónapok magas vízállása miatt szeptemberben végeztük. Ez alatt 81 mintavételi alegységet vizsgáltunk, amely összesen 40,5 km hosszúságot jelent. A meder bentikus élőhelyeinek vizsgálata Olyan folyami bentikus halászati módszer, amely különösen a kisméretű halfajok hatékony megfogására irányul, jelenleg nem ismeretes. A természetvédelmi szempontból jelentős bentikus életmódú halfajok pontosabb elterjedésével és ívóhelyeinek felderítésével kapcsolatban ezért olyan módszertant dolgoztunk ki, amely: - a mélyebb vízterek halállományából is képes mintát venni - magában foglalja az ívási időszakot is, amellyel meghatározhatók a szaporodó területek és megismerhetők a bentikus fajok szaporodáshoz szükséges környezeti feltételek. A módszertan kifejlesztése érdekében 2010 szeptemberében 41 mintavételi területet (12,3 km) vizsgáltunk Göd és Dunaújváros térségében. Az alkalmazott módszer lényege, hogy egy speciálisan kialakított húzóháló segítségével gyűjtjük össze az elektromos halászgép által kialakított elektromos térben elkábult, mederfenéken élő halakat. A mintázott terület hosszát az előzetes tapasztalatok alapján 300 m-ben határoztuk meg. Az ívási szokások megismerésének érdekében két mintaterületet jelöltünk ki Budapest felett és alatt, amelyet 2011 tavaszán térben és időben nagy sűrűséggel fogunk mintázni: 1) Vác-Dunakeszi szakasz (1686 - 1664 fkm): 24 fkm, 2) Kulcs-Kisapostag szakasz (1594 - 1565 fkm): 29 fkm. Eredmények és értékelésük A dunai halállomány faj szerkezetét meghatározó környezeti háttér változók szerepének megismeréséhez redundancia analízist végeztünk (1. ábra). Az analízist a 2010 szeptemberében és októberében gyűjtött minták alapján végeztük el, összesen 59 helyszín, 37 faj, 12155 példányát vonva be a vizsgálatba (1. táblázat). Az analízis szerint a háttér-változók közül a parti zóna mederanyaga meghatározó szerepű a fajszerkezet kialakulásában, mivel egyes fajok