Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
1. szám - Nagy Zsuzsanna–Suchanek, M.–Kuby, R.–Kozusnicek, J.–Vychodil, J.: Záporvíz-gazdálkodás egy csehországi város példáján
40 Záporvíz-gazdálkodás egy csehországi város példáján Nagy Zsuzsanna '*- Suchanek, Milan '*- Kuby, Robert 1 - Kozusnicek, Jiri. 2 - Vychodil, Jozef 3 'DHI a.s. Na Vrsích 5, Praha 10, Csehország, z.nagy@dhi.c z, m.suchanek@dhi.cz 2Vodohospodárská spolecnost, Olomouc, a.s Tovární 41, Olomouc, VODIS Olomouc s.r.o. Továmi 41, Olomouc, Csehorsz. Kivonat: A jelen írás egy csehországi város csatornahálózatára készített záportározó rendszer (tartályban és csővezetékben való tározás) tervezésének és működésének értékelését mutatja be, rávilágítva a hidro-informatika alkalmazásának fontosságára a települési beruházások tervezésében. A döntés-előkészitő tanulmány a MOUSE matematikai modellel készült 2001ben, majd ezt követte a záportározó tartály megtervezése, valamint üzemelésének vizsgálata, hidro-informatika, záporvíz-gazdálkodás, tározó tartály, csőhálózati tározás; záporkiömlő. Kulcsszavak: Bevezetés A rendszerváltás óta a közép-kelet-európai országokban a városi hidroinformatika használatának fokozatos megjelenése figyelhető meg (Metelka et al. 2009). Ennek oka igen egyszerű: a komplex rendszerek koncepcionális szintű megtervezéséhez, a beruházások hatékonyságának térbeli és időbeli tervezéséhez ezen eszköz használata igen nagymértékű segítséget képes adni, a rendszer kifejlesztésének költsége többszörösen megtérül. A települési vízgazdálkodás, különösen a csapadékvízgazdálkodás a városok működésében fontos feladatként jelentkezik, melyre az nemcsak az idei nagy esőzések hívták fel a figyelmet ismételten, de a klímaváltozás következtében várható szélsőséges csapadékesemények is kifejezetten indokolttá teszik a helyi vagy éppen a vízgyűjtő szintű feladatok koncepcionális átgondolását. Egyesített rendszerű-hálózatoknál létesített záporkVám lök nag y es ő zése k során napjainkban is s ok gondot okoznak a be fogadóiénál . Az urbanizáció és az elvezető rendszerekben végrehajtott műszaki beavatkozások az elmúlt húsz évben jelentős koncepcionális változásokhoz vezettek a fejlett országokban (Búzás 2010). Az utóbbi évtizedben a térségbeli országokban (Bulgária, Csehország, stb.) megkezdődött a települési vízrendszerek felülvizsgálata, melynek során elkészültek a rendszer viselkedését bemutató modellek, megkezdődött azok alkalmazása, és így ezek a településtervezés és -rendezés egyik fontos segítő eszközévé is váltak. A térség országai közt legintenzívebben Csehország fejlődött az alkalmazások tekintetében, ahonnan a következőkben egy megvalósult példán 1 keresztül mutatom be a koncepcionális tervezés települési szintű döntésekbe való integrálásának jogosságát. Csehországi tanulmány Unicov város Csehországban, Morávia közepén, sík területen (234-239 t.sz.f.m) helyezkedik el. A mintegy 12 000 lakosú várost az Oskava folyó szeli ketté. A város csatornahálózata többnyire összetett rendszerű. Csak a város egy kis területén, a település északi részén található elválasztott rendszerű hálózat, ahonnan a vizet közvetlenül a folyóba vezetik. A csatornahálózat négy fő csatornából (A, B, C, D) áll. Az alvízi cső profilja 2x2200 mm. A hálózat a nemrég helyreállított szennyvíztelepbe torkollik. Csak egy záporkiömlőt tartalmaz a rendszer, amely a szennyvíz-tisztító telep közelében található. Unicov csatornahálózatának fő problémáját a város sík területi fekvése határozza meg. A rendszer kapacitása aránylag alacsony annak ellenére, hogy viszonylag nagy profilú csövekből áll. Köszönhetően a csövek kis esésének a feliszapolódás igen nagy. A másik nagy probléma a csatornahálózati túlfolyó (záporkiömlő) működéséből adódik, a1 A cikk alapja az 2005-ben megjelent eredeti angol nyelvű Kozusnicek J. et al. (2005) szöveg melynek következtében nagyobb esőzések alkalmával igen tetemes mennyiségű szennyezés kerül a folyóba. A rendszerterv A 2001-ben kidolgozásra került csatornahálózati rendszerterv megalkotásának fő kiváltó okai a jelentkező záporvíz-gazdálkodási problémák és a város gyors fejlődése voltak. A rendszerterv kidolgozásának menete három nagy fázisból állt: 1. Monitoring és aknafelmérés 2. Vízgyűjtő terület pontos meghatározása 3. Vagyon-gazdálkodási adatok feldolgozása A rendszerterv kijelölte a a csatornahálózati fejlesztés alapvető követelményeit, meghatározta a hálózat főbb gyenge pontjait, és megoldási javaslatokat adott. A projekt alapvető feladata volt a korábbi csapadékvíz-hálózati rendszerterv felülvizsgálata. A munka a felújításra szánt szennyvíztisztító telep közelében található záportározó tartályra koncentrált. Tartály megépítését megelőző helyzet A száraz időjárási periódusban összegyűjtött víz a záporkiömlőn keresztül eljut a szennyvíztisztító telepre. Ezt a célt két 2200 mm átmérőjű cső szolgálja, amelyben a feliszapolódás mértéke igen nagy. Az átlagos száraz időszaki mért hozam 60 l/s. A szennyvíztisztító telep maximális kapacitása kb. 90 l/s. A nedves időjárási helyzetben a csatornahálózati hozam mintegy 8 m 3/s. Az áramlás eléri az alacsony küszöbértékre megépített szennyvíztisztító telep felvízi részén elhelyezkedő csatornahálózati túlfolyót. Az Oskava folyóba való túlfolyások száma igen gyakori volt (mintegy 50 esemény évente), záporok alkalmával rendszeresen nagy szennyezést okozott, amikor is a víz laza csatornaiszapot és az utakról közvetlenül bemosódó szennyezést tartalmazott (évi kb. 120 ezer m 3). Tározó-tervezés A tározó története A záportározó konvencionális tervezésének célja a záporkiömlő túlfolyásaiból adódó problémák megoldása volt. A tartály összesen 10 000 m 3 mennyiségre volt tervezve. A jelentős kivitelezési munkaigény miatt a nagy tartályt végül két egyenlő tartályra osztották, egyenként 5000 m 3 kapacitással. Az első tartály tervei készültek el. Ezt követte az egység működésének részletes elemzése - a második tartályt csak akkor építik meg, ha az valóban szükséges. A nagy beruházási költségek és az ilyen nagy tartályok építésének szükségességét firtató elemzés eredménye az alternatív záporvíz management megoldás felé nyitott utat. Az új terv Az új terv a rendszer komplex viselkedésének megértését segítő új technológia, a rendszerterv eredményeire épült. Az új csapadékvíz-gazdálkodási terv három egymással összefüggő részből áll. Ezek a következők: záportározó tartály és a csőhálózati tározás (tározási mennyiség), záporszivattyútelep és záporkiömlő.
