Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

1. szám - Nagy Zsuzsanna–Suchanek, M.–Kuby, R.–Kozusnicek, J.–Vychodil, J.: Záporvíz-gazdálkodás egy csehországi város példáján

NAG^^^^^ntsar^ájTorviz^azdá^ 41 - s s & & j» „•» * - - •rV' 1. kép. Unicov város csatornahálózatának sematikus Tározási kapacitás a tartályban és csővezetékekben A tartály tározótartálynak lett tervezve. A célja az, hogy a záporszerű csapadék első hullámából érkező vizét megfogja, beleértve az első, lökésszerű beömlést is. A tározó vize gravitációval ürül a szennyvíztisztítóba. A tartály térfogata 1000 m

3. A tartály és a csővezetékben való együttes tározás esetén a tározási kapacitás mintegy 2 400 m

3. A szivattyútelep A szivattyútelep kapacitását megnövelték azért, hogy maximalizálják a zápor elejéből származó beáramlást. Másfelől pedig azért, hogy elkerüljék a záporkiömlő túlfolyását akkor, amikor a tartály nincs tele; valamint, hogy csökkentsék a csőveképe és a MOUSE-szal készített hálózati modellje. zetékek feliszapolódását. Négy, egyenként 180 l/s teljesítményű szivattyú lett tervezve, így a telep maximális összteljesítménye 720 l/s. A szivattyú a tartályt körülbelül 25 perc alatt képes feltölteni. A záporkiömlő Azért, hogy a csőhálózat tározási kapacitását ki lehessen használni, szükség volt a záporkiömlő peremszintjének emelésére. Az új szint meghatározásának (és így az elérhető tározási mennyiségnek) korlátját a záporkiömlő küszöb kapacitása és a rendszer felvízi pontján a háztartási csatlakozások elöntési kockázata képezte. Az új küszöbszint a korábbihoz képest 0,82 mrel magasabbra került, így az elérhető mennyiség kb. 2400 m

3. 2. kép. A záp Hogyan működik a rendszer? 0. fázis - száraz időszak A szennyezett víz a szennyvíztisztítóba kerül, a tartály üres, és a záporszivattyúk nem működnek. 1. fázis - a zápor kezdete A csatornába áramló víz a szennyvíztisztító telep kapacitását meghaladja (a szennyvíztisztító telep kapacitásának szabályozását egy vortex szabályzó végzi.) A beeresztő tárgy a beáramló vizet kétfelé tereli: a szennyvíztisztító telepre, valamint a szivattyútelepre és így a tartályba. A szivattyúk egyesével, a beáramló víz mennyiségétől függően lépnek működésbe. Ebben a periódusban beáramló víz igen nagy mennyiségű laza szennyvíziszapot tartalmaz - ez a víz a tartályba kerül. Ez a jelenség szinte minden csapadékeseménynél megfigyelhető, kivéve a kisebb esőzéseket, amikor a beáramló csapadékvíz maximuma nem haladja meg a szennyvíz-tisztító telep kapacitását. 2a. fázis - még tart a zápor A beáramló víz eléri a szivattyútelep kapacitását, az öszszes szivattyú működik, pumpálják a vizet a tartályba. A ározó tartály csövekben tározódik a víz, a bejövő csapadékvíz csúcsával megbirkózott a rendszer. A szivattyúk a tartályba nyomják a vizet anélkül, hogy a záporkiömlő túlfolyna. 2b. fázis - még mindig esik az eső A tartály megtelt vízzel. A tartály a leginkább szennyezett vizet tartalmazza. A szivattyúkat kikapcsolják, és így a csövek aránylag tiszta vízzel telnek meg. 3. fázis - még tart a zápor A tartályban lévő víz szintje eléri a záporkiömlő küszöbszintjét. A csatornahálózati túlfolyó megkezdi működését. Az Oskava folyóba bekerülő víz minősége aránylag jó, mert ez a víz a csapadékesemény utolsó fázisából származik. 4. fázis - a zápor vége A vihar levonult, a szennyvíztisztítóba érkező vízmenynyiség megegyezik a száraz időszakiéval. A csőhálózatban tárolt víz (amennyiben csőhálózati tározás is volt) a szennyvíztisztítón keresztül leeresztésre került. A tározóból a víz is így távozik. A tartály leürítési folyamatának végén a tartály alját is kitisztítják.