Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

51 a felület felett úszó ragadozók. Ezek alapján legalább 27 giuld feltételezhető. Az eltérő forráshasználati mód miatt az ugyanazon forrásokat hasznosító guildek táplálékhasznosítási hatékonysága nagyon eltérő lehet. (pl. filopodiumos és vs. ostoros kúszó ragadozók). 3. ábra. A csapó ostor húzóerejének és a kúszó ostor tolóerejének aránya a haladási sebességgel összefüggésben, rögzült táplálékszemcsét fogyasztó ostorosoknál Az eredmények megvitatása, következtetések A terepi ökológiai vizsgálatok során kimutatott néhány különböző funkcionális csoporttal szemben vizsgálatunkban jóval összetettebb és árnyaltabb képet kaptunk a lokális funkcionális sokféleségről. A funkcionális diverzitás mértéke jelentősen meghaladja eddigi feltételezéseket, és új bepillantást enged ezen szervezetek ökológiai potenciáljának nagyságába és sokféleségébe. Az ökoszisztéma vizsgálatok során érdemes volna finomítani a csoport taxonómiai felbontását, ezzel új, szorosabb ok-okozati összefüggések válnának feltárhatóvá. A módszertani nehézségek ellenére a természetben betöltött szerepük pontosabb megismeréséhez nagy szükség volna a faji felbontású heterotróf ostoros közösségi ökológiára. Ehhez mind a nagyfelbontású videomikrográftás módszereket, mind a molekuláris ökológia diverzitás és közösségösszetétel vizsgáló módszereit fel lehetne használni. Számos releváns ökológiai következtetés feltárásához a fajok viselkedésének és funkcionális jellemzőinek természetes körülmények között való megfigyelése továbbra sem hanyagolható el. Vizsgálataink segítségével új megvilágításba kerül és több szempontból magyarázhatóvá válik a nagyszámú faj koegzisztenciája is. Az eredmények alapján a fajok koegzisztenciáját (részben) a következő feltételek teszik lehetővé: 1. A nagyszámú, különböző niche-be tartozó fajcsoport csoportközötti kompetíciója csekély. 2. A planktonikus fajok nagyobbik része (70%) aljzathoz rögzült táplálékszemcsét fogyaszt, így a fajok is aljzathoz kötöttek. Ezen fajoknál az élőhely heterogenitása (folyóvízi aggregátumok) fontos feltétele lehet a koegzisztencia fennmaradásának. Esetükben az aggregátumok sokfélesége, véletlenszerű kolonizációja és időbeli dinamikája mind közrejátszhat a heterogenitás létrehozásában és fenntartásában (Kiss 2008). 3. Az ugyanazon forrásokat használó guildek esetén nagyon eltérő forráshasznosítási hatékonyságok is megfigyelhetők. Kimutattunk továbbá energiapazarló és kevéssé hatékony táplálékkeresési stratégiákat is. Mindkét jelenség azt igazolja, hogy a ritka fajok közt nincs kompetitív kizárás. (Természetesen a legnagyobb egyedszámú populációk közt jelentős verseny, változatos időbeli dinamika, és kompetitív kizárás is megfigyelhető; Kiss és mtsai 2009). Mindhárom fenti feltétel azt biztosítja, hogy a nagy folyók planktonjában igen nagy helyi heterotróf ostoros fajdiverzitás maradhat fenn. Irodalom Arndt, H., Dietrich, D., Auer, B., Cleven, E-J., Gráfenhan, T., Weitere, M., Mylnikov, A. P., 2000. Functional diversity of heterotrophic flagellates in aquatic ecosystems. In: Leadbeater, B. S. C., Green, J. C. (szerk.): The flagellates. Unity, diversity and evolution. Taylor & Francis, London, New York p. 240-268. Azam, F., Fenchel, T., Field, J., Gray, J., Meyer-Reil, L. A., Thingstad, F., 1983. The ecological role of water-column microbes in the sea. Mar. Ecol. Prog. Ser. 10: 257-263. Boenigk, J., Arndt, H., 2000. Particle Handling during Interception Feeding by Four Species of Heterotrophic Nanoflagellates. J. Eukaryot. Microbiol. 47: 350-358. Hutchinson, G. E., 1961. The paradox of the plankton. Amer. Nat. 95: 137-145. Kiss, Á. K., 2008. A dunai heterotróf ostoros közösség táplálkozási stratégiái: funkcionális diverzitás és niche szegregáció. Hidrológiai Közlöny 88: 87-90. Kiss, Á. K., Ács, É., Kiss, K. T., Török, J. K, 2009. Structure and seasonal dynamics of the protozoan community (heterotrophic flagellates, ciliates, amoeboid protozoa) in the plankton of a large river (River Danube, Hungary). Europ. J. Protistol. 45:121-138. Loreau, M. M., Naeem, S., Inchausti, P., Bentgsson, J., Grime, J. P., Hector, A., Hooper, D. U., Huston, M. A., Raffaelli, D., Schmid, B., Tilman, D., Wardle, A., 2001: Biodiversity and ecosystem functioning: current knowledge and future challenges. Science 294: 804-808. Sleigh, A. M„ 2000. Trophic strategies. In: B. S. C. Leadbeater, J. C. Green (szerk.): The Flagellates. Unity, diversity and evolution. The Systematic Association Special Volume Series 59, Taylor & Francis, London and New York. pp. 147-165. Weitere, M., Arndt, H., 2003. Structure of the heterotrophic flagellate community in the water column of the River Rhine (Germany). Europ. J. Protistol. 39: 287-300. Local functional diversity of heterotrophic flagellates in the plankton of the R. Danube - conditions of coexistence. Kiss Aron Keve, Kiss Keve Tihamér, Ács Éva Abstract: Most recent ecosystem studies have considered heterotrophic flagellates as a functionally uniform group (bacterivores). Information is continuously increasing about the functional diversity of heterotrophic flagellates, although most functional studies are based on the investigation of clonal cultures. The main questions of the present study are the followings: How many different functional groups of heterotrophic flagellates coexist in the plankton of a large river? What circumstances allow the coexistence of the species? We throughoutly analyzed one plankton sample by high resolution videomicrography to reveal the research utilization of species and determine the occupied niches. According to seven functional variables we can differentiate 15 functional groups utilizing different resources. If we consider the different methods of resource utilization, 27 guilds can be differentiated. This huge functional diversity significantly exceed or previous findings. Ecosystem studies may apply finer taxonomic resolution to determine closer causal relationships. According to the results the following conditions allow the coexistence: 1. There are many different groups that utilize different resources. The competition is low among them. 2. The huge number of species grazing on attached particles can be explained by the heterogeneity of the substratum (riverine aggregates). 3. We found very different utilization efficiencies on the same resources. Some strategies are energy consuming and inefficient for food searching. This indicates the lack of competitive exclusion among rare species. Keywords: coexistence, functional diversity, niche, guild, plankton, heterotrophic flagellates