Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. kofítoplankton frakción belül hat tó esetében (1., 2., 8., 12., 13., 14. tavak) pikocianobaktérium dominanciát találtunk, két tó esetében (4., 6. tavak) a pikoeukarióták voltak többségben, míg az 5. és a 10. tó esetében a pikofitoplanktont a cianobaktériumok és a pikoeukariota algák közel azonos arányban képezték. A vizsgált tavak többségében a pikocianobaktérium dominanciát találtunk mely összhangban van azzal az édesvizekre jellemző megállapítással mely szerint a nyáron a melegebb vizekben a pikocianobaktériumok uralkodnak a pikofitoplankton frakción belül, míg télen az alacsony vízhőmérséklet a pikoeukarioták dominanciájához vezet, ugyanakkor a pikocianobaktériumok a pikoeukariótáknál nagyobb abundanciája is megfelel az általános trendnek (Callieri, 2007). A fent leírt trenddel ellentétes a 4. tóban tapasztalt PE utőmegprodukció, mely a 30,5 °C-os vízhőmérséklet mellett nem valószínűsíthető eredménynek bizonyult. Az APP abundanciája a vizsgált tavakban 68-7300 *10

3 sejt ml"

'-ig terjedt a legnagyobb értékekkel a pikofitoplankton dominanciát mutató 1. és 4. tóban (4. táblázat). 2,5 -4) 1 •a <j £6 S a v * Bell &Kal(T (2001) mély lavak a. í at O 0,5 Bell & Kalff (2001) tengerek 0,5 1 1,5 2 Log a-kloroflll (jig I"

1) 2,5 2. ábra. Az autotróf pikoplankton (APP) részesedése a fitoplankton összbiomasszából a trofitás függvényében az Erdélyi-medence sós tavaiban és az általános trendek (folyamatos vonal: tengerek, szaggatott vonal: mély tavak). 4. táblázat. Az tavak fitoplankton biomasszája és a pikoplankton abundanciája (NA: nincs adat). Tavak Fitoplankton Pikoplankton össz biomassza részesedés Peu abundancia Pciano abundancia (Her

1) (%) (sejt/ml) (sejt/ml) 1.TÓ 4367 86,9 0 7302152 2. Tó 3108 2,36 0 141146 3. Tó 536250 <1 0 0 4. Tó 10410 99,51 1294890 0 5. Tó 702 7,5 58061 43208 6. Tó 8162 11,8 120365 0 7. Tó 7140 <1 0 0 8. Tó 1556 2,6 1440 77594 10. Tó 3051 16,1 62112 14043 12. Tó NA NA 0 68117 13. Tó NA NA 0 116459 14. Tó NA NA 0 92762 PCiano-k dominanciája mellett kis számban fikoeritrinben (FE) gazdag prokarióta sejtek is megfigyelhetők voltak, melyeknek a részesedése a pikofitoplankton frakcióból kevesebb mint 1 % volt. A vizsgált tavakban tapasztalt FC-ban gazdag pikocianobaktérium dominancia a tavak magas termőképességével illetve a vízoszlop spektrális tulajdonságaival magyarázható. A trofitás növekedése a vízi fényklímát úgy befolyásolja, hogy ez a FC formák szaporodásának kedvez, míg a FE-es formák az alacsonyabb termőképességű vizekben találják meg a számukra kedvező fényviszonyokat (Vörös és mtsai, 1998). Konklúzió A kapott eredményeink alapján elmondható, hogy az Erdély-i sós tavak olyan további kutatásra érdemes, különleges élőhelyek, melyekben a pikoplankton részesedése az össz-biomasszából nagyságrenddel meghaladhatja a tengerekben és tavakban észlelt legmagasabb értékeket, további különlegességük, hogy bennük pikofitoplankton dominancia alakulhat ki, pikoeukariótákra és pikocianobaktériumokra vonatkozólag egyaránt. Köszönetnyilvánítás A kutatást az OTKA (K 73369), a CNCSIS-UEFISCSU PN II-RU TE 306/2010 továbbá a "Human Resources Development, Contract POSDRU 6/1.5/S/3 - Doctoral studies: through science towards society" támogatta. Irodalom Alinei R, Ionica A., Cheratoiu C., Cicu A., Gheorghita D., Guzu D., Falamas R., Bucurenciu C., Arimie B., Morinescu M., Oprean L., 2006: Isolation ofhalophytic microorganisms in the saline lakes from Ocna Sibiului and analysis of red pigments production. Acta Univ. Cibiensis, Series E, Food Techn. Vol. X/2: 21-33. Bell, T., Kalff, J., 2001: The contribution of picophytoplankton in marine and freshwater systems of different trophic status and depth. Limnol. Oceanogr., 46: 1243-1248. Bulgäreanu, V. A. C., 1996: Protection and management of anthroposaline lakes in Romania. Lakes and Reservoirs: Research and Management 2:211-229 Callieri, C., 2007: Picophytoplankton in freshwater ecosystems: the importance of small-sizedphototrophs. Freshw. Rev., 1: 1-28. Muntean, V., Cri$an, R., Pa§ca, D., Kiss, S., Drägan-Bularda, M., 1996: Enzymological classification of salt lakes in Romania

, International Journal of Salt Lake Research, 5(1), pp. 35-44, 10 pg. 1996 Nagy L., L. S. Péterfi, 2008: Preliminary data on the diatom communities from "Lacul Sulfuros " ("Lake No. 6") near Turda (Cluj County, Romania, Contrib. Bot. XLIII, 105-111. Németh, J., 1998: A biológiai vizminősites módszerei. Vizi természet- és környezetvédelem 7. Kötet. Környezetgazdálkodási Intezet pp 303. Popläcean M., 2007: Quality analysis of Ocna SibiuluVs Lakes, phzsical-chemical and bacteriological description of waters. Acta Universitas Cibiensis, Series E, Food Techn. Vol. XI/2: 27-38. Oprean L., M. Popläcean, 2005: Monitorizarea evaluarea indicatorilor bacteriologici de apreciere a calitafii apei din alcurile särate de la Ocna Sibiului. Ann. Soc. Nation. Biol. Cel., Ed. Risoprint, Cluj-NApoca, X, 2: 333-338. Puyate, Y. T, Rim-Rukeh, A, 2008: Variability with depth of some physico-chemical and biological parameters of Atlantic Ocean water in part of the coastal area of Nigeria. J. Appl. Sei. Environ. Manage. Vol. 12(1) 87 - 91. Somogyi Boglárka, 2010: Pikoeukariota algák jelentősége sekély tavakban: téli dominancia és taxonómiai unikalitás, Doktori (PhD értekezés), ELTE. Venera I., M. Nästäsescu, L. Spiridon, V. A. C. Bulgäreanu, 1998: The biota of Romanian lakes on rock salt bodies: A review Internat. J. Salt Lake Res. 7: 45-80. Vörös, L., C. Callieri, K. V. Balogh and R. Bertoni, 1998: Freshwater picocyanobacteria along a trophic gradient and light quality range.- Hydrobiologia. 369/370: 117-125. Williams , W.D., 1986: Conductivity and salinity of Australian Salt lakes. Aust. J. Mar. Freshwat. Res. 37: 177-182. A pikocianobaktériumokon belül egy eset kivételével (8. tó) csak a fikocianin (FC) pigmentdominanciájú formák voltak megtalálhatóak. A 8. tó esetében a FC -ban gazdag Trophic condition of saline lakes in the Transylvanian-basin Keresztes Zs. Gy.

, Nagy E., Somogyi B., Németh B., Bartha Cs., Székely Gy. N. Dragof, Vörös L. Abstract: In the summer of 2010, we determined the phytoplankton biomass, composition and the most important physical-chemical characteristics of thirteen (200 m

2 - 120.000 m

2) salt lakes (conductivity: 67-195 mS cm"

1), emerged through human intervention. The examined lakes are near the following settlements: Désakna (Ocna Dej): one lake, Szék (Sic): two lakes, Kolozs (Cojocna): two lakes, Vízakna (Ocna Sibiului): three lakes, Marosújvár (Ocna Mures): two lakes, Torda (Turda): three lakes. Each of these lakes is highly exposed to human disturbance, most of them are pleasure resorts, the two lakes in Marosújvár (Ocna Mures) are gradually banked with soil, construction disposal, industrial and domestic litter. As a consequence of the active bathing in the lakes, the helioterm phenomenon cannot be observable. By the a-chlorophyll concentration, one of the thirteen lakes is oligotrophic, four are mezotrophic, three are eurotrophic and four are hypertrophic. Besides the well known Dunaliella salina (Dunal) Teodoresco, the nanoplankton was composed of Haptophyta and Bacillariophyceae taxa. In the lake near Désakna (Ocna Dej), the phytoplankton's main mass was composed by pikocyanobacteria, while in the small lake near Kolozs (Cojocna) coccoid picoeukaryotes (2 urn) were dominant. Based on our results, the examined lakes are considered as extreme habitat, where besides the hypertrophic condition, picoplankton dominance can occur, which contradicts the widespread trend in seas and continental waters. Keywords: saline lakes, trophic status, phytoplankton, picoplankton