Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

25 Az Erdőteleki Arborétum komplex élőhely-rehabilitációs programjához kapcsolódó állapotfelmérés eredményeinek bemutatása Bíró Tibor

1, Szabó Attila

1, Láposi Réka

1, Gulyás Gergely

2, Málnás Kristóf

2, Babocsay Gergely

1, Tóth László

1 'Károly Róbert Főiskola, Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar, Környezettudományi Intézet, 3200. Gyöngyös, Mátrai út 36. BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft., 4032. Debrecen, Soó Rezső u. 21. Kivonat: Az Erdőtelki Arborétum komplex élőhely-rehabilitációja elsősorban a terület vízháztartásának, vízminőségi paramétereinek, így a vízi életközösségek illetve a védett égeres láperdő életfeltételeinek javítását tűzi ki célul. A beavatkozások előtt (tókotrás, vízkormányzó műtárgyak építése) elvégeztük a terület komplex ökológiai állapotfelmérését. Eredményeink alapján elmondható, hogy a területen tervezett beavatkozások elvégzésének sem természetvédelmi, sem műszaki, sem jogszabályi akadálya nincsen. A terület vízháztartási viszonyait stabilizálása, az új műtárgyak megépítésével mindenképpen szükséges. A tó vízminőségének javítása érdekében elkerülhetetlen az ott lévő többlet iszapmennyiség eltávolítása. Az iszap minősége alapján a kitermelendő iszap a területen hagyható. Kulcsszavak: komplex élőhely-rehabilitáció, ökológiai állapotfelmérés, vízminőség, égeres láperdő Bevezetés A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kezelésében lévő Erdőtelki Arborétum (területe 7,2562 hektár) komplex élőhely-rehabilitációja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP 2009-7-3.1.3. azonosító számú) keretében elnyert forrásból valósul meg a következő két évben. A projekt egyik legfőbb eleme az arborétum új vízgazdálkodási rendszerének kialakítása, melynek keretében megtörténik a kert mesterséges tavának kotrása, a tó vízellátásának és vízelvezetésének kialakítása. Az élőhely-rehabilitációs munkák megkezdéséhez szükségessé vált a terület, különösképpen a vizes élőhelyek állapotfelmérése. Az állapotfelmérés eredményeit, illetve az azok alapján tervezett konkrét beavatkozások környezetre gyakorolt hatását a módosított 314/2004. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint elkészítendő előzetes környezeti tervdokumentációban szükséges bemutatni. Az Erdőtelki Arborétum Heves megyében, Erdőtelek község területén található (1. ábra). Az Arborétum területén összefüggő klímazonális társulás nem található, de a (talaj)víz által befolyásolt intrazonális erdőtársulások közé tartozó égeres láperdő (Carici elongateae-Alnetum Koch 1926; Dryopteridi-Alnetum Klika 1940) jellemző a területen, melynek összefüggő 22 ha-os folytatása, a fokozottan védett Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület, mely az Arborétumon kívül ÉK-i irányban található és a Bükki Nemzeti Park kezelésében van. Az Arborétumot 1950-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították (törzskönyvi száma: 19/TT/50). Az Arborétum, mint gyűjteményes kert kiemelkedő faj- és egyedgazdagsággal jellemezhető; jelenleg több mint 1200 fa-, cserje- és évelő növényfaj (fajta) található meg, illetve kialakításra került egy mesterséges tó is, mely védett növény és állatfajoknak is élőhelye. Az Arborétum vizes élőhelyének előző felújítása 1985-ben történt meg, azóta a szervesanyag felhalmozódása miatt rothadási folyamatok indultak meg. 2006-ban, az erős felmelegedés miatt további vízszintcsökkenés történt, mely jelentős halpusztulást eredményezett. A sekély víz miatt az eutrofizáció nagyon előrehaladott, számos mikro- és makroszervezet szaporodott el, melyek az invazív agresszíven terjedő gyomokkal (átokhínár) együtt negatívan befolyásolják az élőhely állapotát. Az elszaporodott növényzet eltávolítása a tóból kézi erővel már nem megoldható. A terület vízháztartási egyensúlya megbomlott, a szárazabb időszakban nem tudja visszatartani a felszíni vizeket, míg nedves időszakban elvezetni nem képes a nagy mennyiségű csapadékot. Az égerláp jelentősen degradálódott az utóbbi évtizedekben. A tóban és környékén a nitrogénszint megemelkedett, mely hatással van a talajban lezajló lebontási folyamatokra, továbbá kedvez a nitrofil gyomnövények terjedésének. A borostyán benőtte a kis égerláp foltot, minden éger törzsén megtalálható, és szinte a teljes lágyszárú szint átalakulását eredményezte, ezzel kiszorítva a területre jellemző védett fajokat. Szükséges az elburjánzott növényzet eltávolítása, az élőhely helyrehozatala, és lehetőség teremtése az égerláp természetes növényzetének visszatelepedésére, visszatelepítésére, illetve elengedhetetlen a vízkormányzási rendszer kiépítése és az optimális víz-utánpótlás biztosítása az égerláp megőrzése szempontjából is. A dolgozatunkban az állapotfelmérés eredményeiről, illetve az azok alapján meghatározott konkrét beavatkozásokról szeretnénk beszámolni. 1. ábra: Az Erdőtelki Arborétum elhelyezkedése Anyag és módszer Az Arborétum és közvetlen környezetének állapotfelmérése 2010. február és szeptember között történt. 2010. április 29-én 10 talajvízszint meghatározására szolgáló furat került lemélyítésre, melyek közül 3-ból (IF, 2F és 3F) talajvíz mintavétel is történt 25 fizikai és kémiai háttérváltozó meghatározása céljából. Felszíni vízmintavételre két alkalommal 2010. június 4-én és szeptember 3-án került sor: Hanyi-ér eredése (ET-1), Mattcsatorna (ET-2), Arborétum tava (ET-3), Hanyi-ér alsóbb szakasza (ET-4). A felszíni vízmintákból 28 fizikai és kémiai háttérváltozó meghatározása történt meg. A dolgozatunkban az Európai Unió Víz Keretirányelvében (2000/60/EC) előírt főbb felszíni vízminőségi mutatócsoportokhoz tartozó egyes háttérváltozók koncentráció változásait vizsgáltuk. 2010. szeptember 2-án történt meg a terület geodéziai felmérése, illetve az Arborétum tavában található iszap vastagságának meghatározása. 2010. szeptember 4-én történt meg az Arborétum tavának iszap mintavétele iszapminőség meghatározása (39 háttérváltozó alapján) céljából. A vízvizsgálatokat a TECHNO-VÍZ Kft., míg az iszapvizsgálatokat a Bálint Analitika Kft. akkreditált laboratóriuma végezte el. 2010. február-május között történt meg az Arborétum kétéltű és hüllő faunájának felmérése. A kétéltű és hüllő megfigyelések a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Kétéltű és Hüllő Protokolljának a területre módosított módszerei alapján történtek. Vizuális megfigyelés nappal: a teljes partszakasz bejárása, egyedek megszámolása, összesen három alkalommal. Akusztikus azonosítás este: a fajok azonosítása hívóhang alap-