Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. feltárása folyékony nitrogénben való fagyasztás-eldörzsölés há­romszori ismétlésével történt. A feltárt sejteket 60 nl K-foszfát pufferben (50 mM, pH 7,5) reszuszpendáltuk, az enzim-reakci­ók során a sejtmentes felülúszót használtuk. A peroxidáz-aktivitás meghatározása Lin és munkatársai (2007) szerint történt. A peroxidáz aktivitást mg fehérjére vo­natkoztatva számítottuk ki, az eredményeket %-ban adtuk meg a kezelés kezdetén a kontroliban mérhető értéket tekintve 100 %-nak. A lipid peroxidáció mértékét a tiobarbitursav reaktív anyag­csere-termékek (TBARS) mennyiségének meghatározásával ál­lapítottuk meg (Verma és Dubey, 2003). A TBARS mennyisé­get egységnyi sejtszámra vonatkoztatva számítottuk ki az 1,56 x lO'xM 'xcm" 1 extinkciós koefficienst alkalmazva. A kezelés kezdetén a kontroliban mérhető értéket tekintve 100%-nak, a további eredményeket %-ban adtuk meg. A SOD aktivitás meghatározása a nitro-tetrazóliumkék (N­BT) fotoredukcióján alapuló módszer alkalmazásával történt (Lin et al. 2007). A SOD aktivitást az NBT redukciójának 50 %-os gátlásához szükséges fehérje mennyiség felhasználásával számítottuk ki, az eredményeket %-ban adtuk meg a kezelés kezdetén a kontroliban mérhető értéket tekintve 100%-nak. A kísérletek háromszoros ismétlésben zajlottak, a statiszti­kai elemzés során három független kísérlet adatai kerültek fel­dolgozásra. A statisztikai elemzéshez kétutas ANOVA-t, vala­mint kiegészítésként Tukey-tesztet, mint többváltozós összeha­sonlító eljárást alkalmaztunk (szignifikancia szintek: P=<0,001; illetve P<0,05). Eredmények A klórozott szénhidrogének hatása a Synechococcus tenyé­szetek növekedésére: A kontroll tenyészethez képest mindhá­rom klórozott szénhidrogénnel kezelt tenyészetben alacso­nyabb volt a növekedés mértéke (1. ábra). Legerőteljesebb volt a gátlás a tetraklóretánnal kezelt tenyészetben ( x): a sejtszám a kezelés 12. órájában 30%-kal alacsonyabb, mint a kontroliban (fekete rombuszok). A tetraklóretilénnel kezelt tenyészetben (üres négyzetek) a gátlás hasonló mértékű: a 12. órában a sejt­szám 73 %-a a kontroll tenyészetben látható értéknek. A tri­klóretilén kevésbé toxikusnak mutatkozott (üres háromszögek), a 12. órában a sejtszám 20 %-kal csökkent a kontrollhoz ké­pest. Mindhárom esetben a kezelés utáni 4. órában már meg­mutatkozott a gátló hatás. Mindhárom kezelés hatására a sejt­szám szignifikáns csökkenése volt tapasztalható (P<0,01), a­zonban az egyes kezelések nem tértek el szignifikánsan egy­mástól. Klorofill-a tartalom alapján a triklóretilén kevésbé toxi­kusnak mutatkozott, a tetraklór-származékokkal kezelt tenyé­szetekben a klorofill-a tartalom szignifikánsan alacsonyabb volt (P<0,01), dde e származékok egymáshoz képest nem mu­tattak különbséget (nem ábrázolt adatok) . 1. ábra. A Synechococcus tenyészetek növekedése a különböző kezelé­sek során az idő függvényében, a kezelés kezdetétől számított 12 órán keresztül. Figure 1 Growth of the Synechococcus cultures in the first 12 hours during the different teatments. Az enzimológiai vizsgálatok eredményei: A proxidáz akti­vitásban a tetraklór származékok okoztak nagyobb mértékű változást (2. ábra). A kezelés 4. órájában a tetraklóretilénnel kezelt tenyészetben 38%-kal, a tetraklóretánnal kezelt tenyé­szetben 17 %-kal volt magasabb az aktivitás, mint a kontroll te­nyészetben. A kontrolitól való eltérés 24 illetve 13 %-ra csök­kent a kezelés 12. órájára. A triklóretilénnel kezelt tenyészet­ben a 8. órában mért magas aktivitástól eltekintve 5%-nál ala­csonyabb volt az eltérés a kontroliban mért értékekhez képest. A tetraklór-származékok esetében a 4. és 12., a triklóretilén e­setében a 8. órában mért értékek tekinthetők szignifikánsan kü­lönbözőnek (P<0,01) az aktivitás időbeni változásának tekinte­tében. ÍSÜ 160 ­Idő (óra) 2. ábra. A peroxidáz aktivitás változása a különböző szénhidrogének­kel kezelt tenyészetekben. 100 % a kezelés kezdetén a kontroliban mér­hető érték. Figure 2 Changes of the proxidase activity in the different treated cul­tures. 100 % is the value was measured in the control culture at the be­ginning of the experiments. A lipid peroxidáció mértéke a peroxidáz aktivitással össz­hangban a tetraklór származékok esetében volt fokozottabb. Tetraklóretilén hatására 30 %-kal, míg tetraklóretán hatására 100 %-kal emelkedett a TBA reaktív anyagcseretermékek men­nyisége a 12. órában a kontroliban mérhető értékekhez képest (3. ábra). • O óra • 12 óra TriCletén Tetr a Cletén Kezelések TetraCletán 3. ábra. A TBA reaktív anyagcseretermékek mennyisége a különböző szénhidrogénekkel kezelt tenyészetekben. 100% a kezelés kezdetén a kontroliban mérhető érték. Figure 3 The amount of TBARS int he different treated cultures. 100 % is the value was measured in the control culture at the beginning of the experiments. A SOD aktivitás triklóretilénnel való kezelés során változott legnagyobb mértékben: a kezelés 12. órájára az aktivitás több mint 6,5-szörösére nőtt a kontroliban ekkor mérhető értékhez képest (4. ábra). A tetraklóretilén esetében a kontroliban mér­hető érték 5,6-szorosa; a tetraklóretán esetében 5-szőröse a SO­D aktivitás a kezelés kezdetétől számított 8. órában. A 12. órá­ra a tetraklór származékoknál ezek az értékek visszaestek, de

Next

/
Thumbnails
Contents