Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. I. T (°C) & oldott oxigén (mg L"

1) Q0 10 20 30 biomassza (mg L ) kodonok eloszlása 25% 50% 75% -•-old. oxig. T^vízhő pH b) 7,5 p|_| 8,0 100°/c 8,5 T (°C) & oldott oxigén (mg L"

1) O) •at 8 io n 15 10 20 30 • Chloro •BacillDCrvnto • DesmidDVolv s Egyéb biomassza (mg L"

1) 0 1 2 3 4 5 • X1/X2 DJ SP DB IC 0K EB Egyéb kodonok eloszlása 0% 25% 50% 75% 100% 20 T (°C) & oldott oxigén (mg L"

1) • Klebso •Chloro DDesmid •Volv ^Egyéb biomassza (mg L"

1) 25 50 75 100 125 • T • J EUG E3K DD •P fflEgyéb kodonok eloszlása 0% 25% 50% 75% 100% 5,0 p

H 6,0 •Cyanobacteria " dl

0 OH1 «Egyéb •Dinophyta DEgyéb 1. ábra a) Öskü b) Kurityán c) Ormosbánya É. bányatavak I. rétegződést leíró oldott oxigén, vízhőmérséklet és pH vertikális változásai II. fitoplankton vertikális eloszlása III. az egyes mélységi fitoplankton minták biomasszájának kodonok szerinti megoszlása. Ormosbánya déli bányatavának fitoplanktonját az T kodonba tartozó Planctonema lauterbornii határozta meg, mely 5 men mélységi biomassza maximumot mutatott. Kísérő kodonok voltak a K (Aphanocapsa delicatissima), P (Cosmarium phaseolus) és B/C (Cyclotella sp.). Herbolya esetében az D (Fragilaria acus, Fragilaria sp.) kodon egyenletes biomassza eloszlása mellett a mélységi fitoplankton biomassza kialakulásáért az SÍ (Pseudanabaena limnetica) és Hl {Aphanizomenon ovalisporum) kodonok voltak felelősek. A J (Schroederia setigera, Tetraedron minimum) kodon százalékos aránya a mélységgel csökkent, azonban a 2 m-es mélységében önmagában maximumot mutatott. Kivételesen a felszíni kodonnak bizonyult az L

0 (Peridinium sp.). A nyékládházi bányató fitoplantonjának vertikális profilját a J (Chlorococcales sp.) kodon csökkenése, az egyenletes eloszlást mutató X2 (Rhodomonas minuta, Chromulina minima) és Hl (Aphanizomenon issatschenkoi) kodonok, valamint az L

0 (Ceratium hirundinella) mélységi maximuma határozta meg. A mélyebb rétegekben megjelenő taxon volt az Elakatothrix gelatinosa (F). Ezen bányatavak fitoplanktonjának vertikális profilját, és az azokat meghatározó kodonok százalékos megoszlását az 2. ábra mutatja be. Diszkusszió A vizsgált bányatavak Nyékládháza kivételével funkcionálisan mély tavak. Habár a sekély/mély tavak elkülönítésében gyakorlatnak számító 10-12 m-es elméleti mélységet az ormosbányai és Herbolya bányatavak épphogy csak meghaladják, ezen extrém kis felszínnel (<0,1 km

2) rendelkező tavaink funcionálisan bizonyosan mélyek. A kis felszínhez viszonyított relatív nagy (Herbolya, ormosbányai tavak) és valódi (Öskü, Kurityán) mélység alapjaiban határozza meg e tavak működését: a keveredési mélységüket, rétegződésük stabilitását, így a tápanyag elérhetőséget, a biomasszát, a fényklímán keresztül pedig újra pl. a keveredési mélységet. A hat bányató funkcionális mélységeit a 3. ábra mutatja. A tapasztalt mélységi vízhőmérséklet értékek (1-2. ábra I. oszlop) tavasztól őszig fennálló stabil rétegződésre engednek következtetni (Kurityán esetében a fenék közeli 5-5,5 °C mutatja a tó március közepére tehető utolsó felkevert állapotot). Az 12. ábrán vázolt rétegződési ábrákat a fitoplankton biomassza eloszlásaival összevetve elmondható, hogy a trofogén zóna mélysége minden esetben az epilimnion mélységéig számitható, igaz ez olyan extrém esetre is, ahol a fotikus rétegvas-