Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

9 tagság az epilimnion 1/3-a (Ormosbánya É.). Homoterm, vagy­is felkevert állapotban lévő epilimnionon belül is (Öskü la. áb­ra, Ormosbánya Dél 2a. ábra, Nyékládháza 2c. ábra) jelentős változásokat tapasztaltunk, mind az össz-biomassza vertikális eloszlásában, mind pedig az azokat meghatározó kodonok ösz­szetételében. A fitoplankton mélységi maximumát általában oligotróf ta­vakon tanulmányozták, mely kialakulásához szükséges i) az eufotikus/afotikus mélységhatár a keveredési mélységnél mé­lyebben helyezkedjen el ii) kellően hosszan tartó stabil rétegző­dés iii) epilimnetikus tápanyaghiány (Padisák és mtsi., 2003a). Az első kritériumot a 3. ábra alapján Öskü, Kurityán, Ormos­bánya Dél és Nyékládháza teljesítik, melyek közül három sta­bilan rétegződik (Öskü RWCS: 150, Kurityán: 356, Ormosbá­nya Dél: 316 (Abonyi és mtsi., 2009). Az epilimnetikus tápa­nyag-hiány nem feltétlenül teljesül, azonban éppen Ormosbá­nya déli és Kurityán bányatavak epilimnionjában domináló ta­xon volt a Planctonema lauterbornii (T), mely alacsony trofitá­sú mély tavak epilimnionjában is előfordul (Leitäo és mtsi., 2003). N hiányt toleráló, mezotróf tavak epilimnionjára jel­lemző kodon volt a P (Öskü: Cosmarium polygonum v. depres­sum, Staurastrum manfeldtii v. manfeldtii', Kurityán: Closteri­um acutum v. variabile). Továbbá, epilimnetikusan előforduló heterocitás taxonok (Aphanizomenon issatchenkoi, Aphanizo­menon ovalisporum) is indikáltak alacsony elérhető N forrást, mind az alacsony trofitású Nyékládháza, mind pedig a hipertróf Ormosbánya É. bányató estében. I. T (°C) & oldott oxigén (mg L 1) 0 10 20 30 0 01 > 1 1 F-i 0 II. biomassza (mg L~ 1) kodonok eloszlása 0% 25% 50% 75% 100% I 5,0 pH 6,0 T (°C) & oldott oxigén (mg L 1) ' n in 20 ^n •Klebso •Bacill DCyano •Egyéb biomassza (mg L~ 1) 0 5 10 15 20 25 O) •0) l/l •O) E N > •T DK BP • B/C • Egyéb kodonok eloszlása 0% 25% 50% 75% 100% 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 6,5 pH c\ T (°C)& oldott oxigén (mg L 1) ' 0 10 20 30 10 J • Bacill DChloro DCyano • Dino • Egyéb biomassza (mg L~ 1) 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0 2 4 6 •D DS1 DJ • H1 DLo S Egyéb kodonok eloszlása 0% 25% 50% 75% 100% } old. oxig. vízhő. 8 "Chloro DChryso DCrypto 3 Finiw/* I—1 . ~ m r— i L •J DLo 19X2 •H1 EHEgyéb JDino DCyano fflEgyéb —.. 2. ábra a) Ormosbánya Dél b) Herbolya c) Nyékládháza bányatavak I. rétegződést leíró oldott oxigén, vízhőmérséklet és pH verti­kális változásai II. fitoplankton vertikális eloszlása III. az egyes mélységi fitoplankton minták biomasszájának kodonok szerinti megoszlása. A vizsgált bányatavak mintáiban fellelhető 15 leggyakoribb kodont, és az azokat alkotó leggyakoribb taxonokat az 1. táblá­zat tartalmazza. A leggyakrabban előforduló J kodonról Padi­sák és mtsi. (2003b) sekély tavak példáján megállapították, hogy az, mint kísérő kodon szinte az összes mellett előfordul­hat. Kitűnik a sekély, felkevert rendszerekben előforduló kodo­nok dominanciája (X2, XI, MP, D), valamint a kifejezetten eu­tróf/hipertróf állapatokat indikáló kodonok (K, Hl, Wl) gya­kori előfordulása. Az alacsony trofitást jelző kodonok (F, X3) bár több mintából előkerültek, sohasem dominálták jelentős mértékben a biomasszát.

Next

/
Thumbnails
Contents